SZTE Info

Set-top boxot fejlesztettek és teszteltek szerb és magyar szakemberek

Eredményismertető workshopot tartott a CIRENE projekt június 25-én. A Szegedi Tudományegyetem, az Újvidéki Egyetem és a Vajdasági ICT Klaszter idén júniusban záruló közös K+F-programja az úgynevezett beágyazott szoftverrendszerekre fókuszált.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szerb-magyar határmenti együttműködési program keretében létrejött „CIRENE – Cross-border ICT Research Network” célja kettős volt. A szegedi egyetem szakemberei szerettek volna kapcsolatot kialakítani az Újvidéki Egyetem Műszaki Karával és a Vajdasági ICT Klaszter menedzsmentjével. A másik nagy cél a beágyazott szoftverrendszerek tesztelése volt. A projektet az motiválta, hogy a szegedi Szoftverfejlesztés Tanszék és az újvidéki kutatócsoport hasonló területeken dolgozik, de különböző kompetenciákkal rendelkeznek – ezeket szerették volna „vegyíteni”, és olyan módszertant kidolgozni, amely speciális megoldást tud nyújtani ezen a területen – tudtuk meg Beszédes Árpádtól, a Szoftverfejlesztés Tanszék egyetemi adjunktusától, a CIRENE-projekt vezetőjétől.

 

Az Újvidéki Egyetem főként a beágyazott szoftverrendszerek fejlesztése terén rendelkezik tapasztalattal, a szegedi szakemberek pedig a szoftverteszteléssel, szoftverminőség-biztosítással foglalkoznak – ezek összekapcsolása kézenfekvő volt – tette hozzá a projektvezető.

 

A beágyazott szoftverrendszerek nem általános célú számítógépeken futnak, hanem speciális célú készülékeket irányítanak, mint például a mobiltelefont vagy a mikrohullámú sütőt, de a bonyolult irányítási rendszerekben is ilyeneket alkalmaznak. Az általános szoftverekkel összehasonlítva a beágyazott rendszereknél különleges problémákkal, speciális hardverekkel szembesülnek a szakemberek – magyarázta Beszédes Árpád. A projekt számára készüléknek egy – a digitális televíziózást elősegítő, és a digitális átállás kapcsán manapság sokat emlegetett – set-top boxot választottak ki. A szerbiai partner részt vesz ilyen rendszerek fejlesztésében, a szegedi informatikusok pedig ennek tesztelését próbálták minél hatékonyabbá tenni. A 2012 januárjától 2013 júniusáig tartó projektről további információk olvashatók a cirene.sed.hu oldalon.

 

A. M.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.