Bezár

Hírarchívum

szokefalvi_nagy_bela_emlekkonferencia_kiemelt

Száz éve született Szőkefalvi-Nagy Béla matematikus: „a” professzor

Száz éve született Szőkefalvi-Nagy Béla matematikus: „a” professzor

2013. június 24.
4 perc

Ötnapos konferencia kezdődött június 24-én Szegeden az egyetem egykori legendás matematikusa, a száz esztendővel ezelőtt született Szőkefalvi-Nagy Béla emlékére.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZS20130624_szokefalvi_nagy_bela_emlekkonferencia_005Plenáris üléssel vette kezdetét a Szőkefalvi-Nagy Béla-emlékkonferencia, melynek az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székháza ad otthont. A résztvevőket Krisztin Tibor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének vezetője köszöntötte, aki röviden bemutatta az intézet történetét, alapítóit, Riesz Frigyest és Haar Alfrédot, ismertette fontosabb eredményeit. Elmondta, Szőkefalvi-Nagy Béla (1913-1998) több mint hatvan éven keresztül alkotott itt. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora méltatta Szőkefalvi-Nagy Bélát, kiemelve: a szegedi universitas mint kutatóegyetem ma is arra törekszik, hogy kövesse a legendás matematikusprofesszor által meghatározott, kitaposott utat. Az egyetem és Szeged városa nevében is üdvözölte a tanácskozásra meghívottakat. Örömhírként közölte, hogy az önkormányzat közreműködésével az idei évtől Szeged egyik kis, belvárosi, egyetemközeli utcája Szőkefalvi-Nagy Béla nevét viseli.

 

Az egykori tanítvány, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a 20. század egyik legnagyobb formátumú magyar matematikusának nevezte Szőkefalvi-Nagy Bélát. Páratlan tudású, felejthetetlen személyiségként, elbűvölő tanáregyéniségként mutatta őt be a közönségnek. Megtudtuk, éppen 40 évvel ezelőtt találkozott először személyesen a professzorral, aki akkor volt 60 esztendős, mint most az MTA-elnöke.

 

– Egyike volt azon professzoroknak, akiket egyetemistaként szinte az első pillanattól a legnagyobbra. Fantasztikus előadásait a táblára is rögzítette, ezeket szinte le lehetett volna fényképezni és kiadni, olyan tisztasággal, erővel, csodálatosan tudott tanítani. Nem véletlen, hiszen ilyen mélységben ismerte a tárgyat, a matematikát. Ugyanakkor nagy formátumú ember is volt, nemcsak kitűnő matematikus, hanem olyan kisugárzású pedagógus, aki alakította környezetét 1945-ben lett az MTA tagja, 1947-ben nevezték ki professzorrá, majd az 1950-es, 60-as éveket is Magyarországon tanította és dolgozta végig annak ellenére, hogy nem számított az akkori rendszer barátjának. Ennek ellenére még más nézeteket valló munkatársai is megadták a professzornak azt a tiszteletet, ami – mondjuk ki – kijárt neki. Nem kellett, hogy megkövetelje a tekintélyt, megkapta azt a kollégáktól – emlékezett vissza a www.u-szeged.hu-nak Pálinkás József.

 

Mit tanulhatnának Szőkefalvi-Nagy Bélától a mai hallgatók? Az MTA elnöke szerint egyrészt rengeteget és kitartóan dolgozni, másrészt elmélyültséget, harmadrészt pedig műveltséget, hiszen híres volt irodalmi, történelmi ismereteiről, zeneszeretetéről, a magyar kultúra iránti elkötelezettségéről, s hazafisága is példát mutathat. De nemcsak a diákok, hanem a 21. század egyetemi oktatói számára is mércét jelent a munkássága. – Szőkefalvi-Nagy Béla esetében nem fordulhatott elő, hogy elmarad egy óra, vagy készületlenül jön be tanítani. Elképzelhetetlennek számított az is, hogy a vizsgán ne kérdezze végig az anyagot, ne győződjön meg róla, hogy a diák milyen érdemjegyet érdemel. Aki Szőkefalvi-Nagy Bélánál kettest kapott, az tisztában lehetett vele, kettesre tudja az anyagot, aki ötöst, biztos lehetett benne, meg is érdemli a jelest. Számomra ő az egyetemi tanár ideáltipikus esete, ha képet kellene rajzolni az egyetemi tanárról, nem szavakban megfogalmazni, az ő képét tudnám odarajzolni – vallotta Pálinkás József.

 

Szokefalvi-Nagy_Bela_emlekkonferencia
Száz éve született Szőkefalvi-Nagy Béla matematikus: „a” professzor - GALÉRIA


Az ötnapos nemzetközi konferenciára a világ minden tájáról – így többek között az Amerikai Egyesült Államokból, Brazíliából, Indiából, Lengyelországból, Romániából, Angliából, Franciaországból, Spanyolországból, Portugáliából, Németországból – érkeztek a matematikusok. Összesen mintegy hetven résztvevőre számítanak – ezt már Kérchy László főszervezőtől, az SZTE Bolyai Intézet Analízis Tanszék vezetőjétől tudtuk meg. – Szőkefalvi-Nagy Béla Riesz Frigyes tanítványaként a funkcionálanalízis vonalat vitte tovább. Ciprian Foias román származású amerikai matematikussal közösen dolgozták ki a Hilbert-térbeli kontrakciók elméletét. Ennek a nagy hatású elméletnek számos gyakorlati alkalmazása ismert, sokan dolgoztak vele. A professzor századik születésnapja alkalmából azért hívtuk életre ezt az emlékkonferenciát, hogy idecsábítsuk azokat a matematikusokat, akik ismerik munkásságát, illetve hasonló területen dolgoznak, így naprakész képet kapjunk a matematika ezen szegmenséről, amellett, hogy más részeibe is bepillantást nyerhessünk – beszélt a rangos szakmai fórumról a főszervező.

 

Kérdésünkre válaszolva Kérchy László elárulta: a részt vevő matematikusok többségével élő szakmai, baráti kapcsolatot ápol az SZTE Bolyai Intézet – sokan küldtek dedikált cikket az intézet 1922 óta működő tudományos folyóiratába, az Acta Scientiarum Mathematicarumba –, de ez a konferencia új ismertségeket, új szakmai együttműködéseket is szülhet.

 

A konferenciáról további információ és a részletes program ITT olvasható.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek