SZTE Info

Szegeden ünnepelték a magyar találmányokat és feltalálókat

Szabó Gábor, az SZTE rektora arról beszélt, hogy a városban megvalósuló ELI lézerközpont mi módon segít továbbvinni Szent-Györgyi Albert örökségét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZS20130613_magyar_feltalalok_napja_006A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában nyilvános egyesületi díszülés keretében ünnepelte meg a Magyar Feltalálók Napját június 13-án a Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) és a SZAB-bal. Az eseményen Szántay Csaba, a MAFE elnöke ismertette, ötödik alkalommal kerül sor a Magyar Feltalálók Napjára, s először Budapesten kívül. Nem véletlenül választották Szegedet, Szent-Györgyi Albert városát, hiszen 2008-ban úgy döntöttek, minden esztendőben június 13-án köszöntik a feltalálókat, az alkotó műszaki értelmiséget abból az apropóból, hogy a Nobel-díjas tudós 1941. június 13-án nyújtotta be a C-vitamin gyártási technológiájára vonatkozó magyar szabadalmat, mely máig a legnagyobb hatású valamennyi magyar találmány közül.

 

Köszöntőjében Dékány Imre akadémikus, a SZAB elnöke arról szólt, hogy a három dél-alföldi megye iparkamarájának közreműködésével idén is kiírták a Dél-alföldi Innovációs Díjat, melyre új, saját feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható és piacképes megoldást tartalmazó innovációs eredménnyel pályázhatnak a régió vállalkozói, feltalálói. Ezt követően Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora Szent-Györgyi Albert szellemi örökségéről tartott előadást.

 

Az ELI visszatérést jelent a Szent-Györgyi-örökséghez

Bemutatta, Szent-Györgyi kutatásai kapcsán már az 1940-es években felhívta a figyelmet az elektronokra, egy évtizeddel később egyértelműen érvelt ezek döntő szerepe mellett, úgy gondolta például, hogy a rák keletkezése is az elektronok mozgásával magyarázható. A 60-as évektől egyrészt a kvantummechanikára koncentrált, másrészt új tudományágat is alapított, a szubmolekuláris biológiát, s tisztában volt vele, előrébb kell jutnia az emberiségnek a szubmolekuláris jelenségek vizsgálatában. Az egyik legjelentősebb biológiai reakciót az úgynevezett töltéstranszferben vélte felfedezni. Később kiderült, a humán DNS-ben valóban lezajlik töltéstranszport, s ezen érzékeny szondák segítségével felismerhető például, hol kellene kijavítani a DNS hibáit. Szent-Györgyi alapgondolata – meg kell érteni az elektronokat – így aztán egyre inkább meghatározza a kutatást.

 

Magyar_feltalalok_napja
Szegeden ünnepelték a magyar találmányokat és feltalálókat - GALÉRIA


Szabó Gábor elmondta, az elektronok vizsgálatához azonban szükséges lenne az időbeni feloldás, azaz valamiféle „vaku”, mellyel le lehet „fényképezni” azokat. A szegedi tudományosság ezen a területen évtizedek óta fontos szerepet tölt be. 1984-ben itt detektálták például a világ leggyorsabb biológiai jelét. A 90-es években még rövidebb lézerimpulzusokat állítottak elő, a femtoszekundumos lézerekkel már az atommagok is láthatóvá váltak. Az elektronok mozgásának feltérképezéséhez viszont már úgynevezett attoszekundumos (egy attoszekundum tíz a mínusz tizennyolcadikon másodperc) lézerek kellenek. A rektor kijelentette, a következő évek során megvalósuló európai szuperlézer-hálózatban éppen Szegeden, az ELI-ALPS-hoz kötődően valósulnak majd meg a legszélesebb gyakorlati alkalmazással bíró, biológiai, biofizikai, anyagtudományi attoszekundumos lézerkutatások. Attoszekundumos fényvillanásokkal rendkívül komplex biológiai molekulákban is láthatóvá válhat az elektronok mozgása, mely a legelső lépést okozhatja olyan változások megindulásában, amelyek (ma még sokszor gyógyíthatatlan) betegségek kialakulásához vezethetnek. Ezek megértésével az eredményes gyógyításnak, hatékony terápiák kidolgozásának is nagyobb esélye lehet. – Válaszokat kaphatunk majd Szent-Györgyi Albert elektronokkal kapcsolatos kérdéseire, így térünk vissza az ő tudományos örökségéhez – fogalmazott.

 

Géniusz-érem Szabó Gábornak

SZS20130613_magyar_feltalalok_napja_022Szabó Gábort a Magyar Feltalálók Egyesülete Géniusz-éremmel jutalmazta, amit Vedres András, az egyesület főtitkára, a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége (IFIA) elnöke nyújtott át. Vedres András ezután méltatta azt a hét magyar feltalálót, kinek találmánya nemrégiben aranyérmet kapott az első ízben megrendezett cseh nemzetközi találmányi kiállításon. Az IFIA elnöke szólt arról is, hogy a világszervezet milyen útmutatásokat ad a feltalálásokat illetően napjainkban: az olajgazdaság válságával az új kor energiagazdasága, az új energiahordozó (a Nobel-díjas magyar származású amerikai kémikus, Oláh György szerint ez a metanol lehet), illetve az azzal kapcsolatos technológiák megteremtése került fókuszba. Körkérdésére a 21. század honi Év feltalálói – akik az adott esztendőben a legtöbb érmet nyerik el nemzetközi kiállításokon (Szöllősy János, Szunai Miklós, Raisz Iván, Subert István, Molnárka Győző, Nádas Béla, illetve maga Vedres András) – válaszolták meg, hogyan is lettek feltalálók. Közülük többen is úgy fogalmaztak, a magyar felsőoktatási szféra, akadémiai szektor nem ösztönzi a találmányokat, hiszen az impakt faktorral járó publikációs tevékenységet díjazza a szabadalmak, know-how-k benyújtása, a gyakorlatban is működő rendszerek megvalósítása helyett.

 

 

SZTEinfo

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.