SZTE Info

Szegeden ünnepelték a magyar találmányokat és feltalálókat

Szabó Gábor, az SZTE rektora arról beszélt, hogy a városban megvalósuló ELI lézerközpont mi módon segít továbbvinni Szent-Györgyi Albert örökségét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZS20130613_magyar_feltalalok_napja_006A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) székházában nyilvános egyesületi díszülés keretében ünnepelte meg a Magyar Feltalálók Napját június 13-án a Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) és a SZAB-bal. Az eseményen Szántay Csaba, a MAFE elnöke ismertette, ötödik alkalommal kerül sor a Magyar Feltalálók Napjára, s először Budapesten kívül. Nem véletlenül választották Szegedet, Szent-Györgyi Albert városát, hiszen 2008-ban úgy döntöttek, minden esztendőben június 13-án köszöntik a feltalálókat, az alkotó műszaki értelmiséget abból az apropóból, hogy a Nobel-díjas tudós 1941. június 13-án nyújtotta be a C-vitamin gyártási technológiájára vonatkozó magyar szabadalmat, mely máig a legnagyobb hatású valamennyi magyar találmány közül.

 

Köszöntőjében Dékány Imre akadémikus, a SZAB elnöke arról szólt, hogy a három dél-alföldi megye iparkamarájának közreműködésével idén is kiírták a Dél-alföldi Innovációs Díjat, melyre új, saját feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható és piacképes megoldást tartalmazó innovációs eredménnyel pályázhatnak a régió vállalkozói, feltalálói. Ezt követően Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora Szent-Györgyi Albert szellemi örökségéről tartott előadást.

 

Az ELI visszatérést jelent a Szent-Györgyi-örökséghez

Bemutatta, Szent-Györgyi kutatásai kapcsán már az 1940-es években felhívta a figyelmet az elektronokra, egy évtizeddel később egyértelműen érvelt ezek döntő szerepe mellett, úgy gondolta például, hogy a rák keletkezése is az elektronok mozgásával magyarázható. A 60-as évektől egyrészt a kvantummechanikára koncentrált, másrészt új tudományágat is alapított, a szubmolekuláris biológiát, s tisztában volt vele, előrébb kell jutnia az emberiségnek a szubmolekuláris jelenségek vizsgálatában. Az egyik legjelentősebb biológiai reakciót az úgynevezett töltéstranszferben vélte felfedezni. Később kiderült, a humán DNS-ben valóban lezajlik töltéstranszport, s ezen érzékeny szondák segítségével felismerhető például, hol kellene kijavítani a DNS hibáit. Szent-Györgyi alapgondolata – meg kell érteni az elektronokat – így aztán egyre inkább meghatározza a kutatást.

 

Magyar_feltalalok_napja
Szegeden ünnepelték a magyar találmányokat és feltalálókat - GALÉRIA


Szabó Gábor elmondta, az elektronok vizsgálatához azonban szükséges lenne az időbeni feloldás, azaz valamiféle „vaku”, mellyel le lehet „fényképezni” azokat. A szegedi tudományosság ezen a területen évtizedek óta fontos szerepet tölt be. 1984-ben itt detektálták például a világ leggyorsabb biológiai jelét. A 90-es években még rövidebb lézerimpulzusokat állítottak elő, a femtoszekundumos lézerekkel már az atommagok is láthatóvá váltak. Az elektronok mozgásának feltérképezéséhez viszont már úgynevezett attoszekundumos (egy attoszekundum tíz a mínusz tizennyolcadikon másodperc) lézerek kellenek. A rektor kijelentette, a következő évek során megvalósuló európai szuperlézer-hálózatban éppen Szegeden, az ELI-ALPS-hoz kötődően valósulnak majd meg a legszélesebb gyakorlati alkalmazással bíró, biológiai, biofizikai, anyagtudományi attoszekundumos lézerkutatások. Attoszekundumos fényvillanásokkal rendkívül komplex biológiai molekulákban is láthatóvá válhat az elektronok mozgása, mely a legelső lépést okozhatja olyan változások megindulásában, amelyek (ma még sokszor gyógyíthatatlan) betegségek kialakulásához vezethetnek. Ezek megértésével az eredményes gyógyításnak, hatékony terápiák kidolgozásának is nagyobb esélye lehet. – Válaszokat kaphatunk majd Szent-Györgyi Albert elektronokkal kapcsolatos kérdéseire, így térünk vissza az ő tudományos örökségéhez – fogalmazott.

 

Géniusz-érem Szabó Gábornak

SZS20130613_magyar_feltalalok_napja_022Szabó Gábort a Magyar Feltalálók Egyesülete Géniusz-éremmel jutalmazta, amit Vedres András, az egyesület főtitkára, a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége (IFIA) elnöke nyújtott át. Vedres András ezután méltatta azt a hét magyar feltalálót, kinek találmánya nemrégiben aranyérmet kapott az első ízben megrendezett cseh nemzetközi találmányi kiállításon. Az IFIA elnöke szólt arról is, hogy a világszervezet milyen útmutatásokat ad a feltalálásokat illetően napjainkban: az olajgazdaság válságával az új kor energiagazdasága, az új energiahordozó (a Nobel-díjas magyar származású amerikai kémikus, Oláh György szerint ez a metanol lehet), illetve az azzal kapcsolatos technológiák megteremtése került fókuszba. Körkérdésére a 21. század honi Év feltalálói – akik az adott esztendőben a legtöbb érmet nyerik el nemzetközi kiállításokon (Szöllősy János, Szunai Miklós, Raisz Iván, Subert István, Molnárka Győző, Nádas Béla, illetve maga Vedres András) – válaszolták meg, hogyan is lettek feltalálók. Közülük többen is úgy fogalmaztak, a magyar felsőoktatási szféra, akadémiai szektor nem ösztönzi a találmányokat, hiszen az impakt faktorral járó publikációs tevékenységet díjazza a szabadalmak, know-how-k benyújtása, a gyakorlatban is működő rendszerek megvalósítása helyett.

 

 

SZTEinfo

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *