SZTE Info

Szegedi professzor szervezi az európai audiológusok konferenciáját

Első alkalommal tartja kongresszusát Magyarországon az Audiológiai Társaságok Európai Szövetsége (European Federation of Audiology Societies, EFAS) június 19. és 22. között. A fővárosban megrendezendő szimpózium szervező elnöke Kiss József Géza, a szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika audiológiai állomásának vezetője.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az EFAS egy nonprofit szervezet, mely az európai országok audiológiai egyesületeinek szövetségeként működik. Célja, hogy az audiológia tudományával kapcsolatos tapasztalatok cseréjét, valamint a szakemberek tudását és a tudományos együttműködést segítse elő Európában. Tizenegyedik kongresszusán a halláskutatással, -vizsgálattal és -javítással kapcsolatos eszközök állnak a fókuszban a molekuláris biológiától a legmodernebb implantátumokig, amiket azért ültetnek be, hogy segítsék a hallást. A résztvevők többek között a hallásszűrésekről, a betegrehabilitációról hallhatnak, valamint arról, hogyan lehet molekuláris biológiai módszerekkel megállapítani, ha valakinek genetikai eredetű halláskárosodása van. A kétévente megrendezendő szimpóziummal párhuzamosan péntektől a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Audiológiai Szekciójának jubileumi, ötvenedik vándorgyűlésére is sor kerül – tudtuk meg Kiss József Gézától. A két szimpóziumon együttesen 1200–1400 résztvevőre számítanak, ebből 850–880 külföldi, 3–400 magyar.

 

Minél hamarabb

A kongresszus levezető elnöke a www.u-szeged.hu-nak elmondta, a legfontosabb, hogy a hallásszűrést a lehető legpontosabban kell elvégezni. Minél hamarabb kiderül ugyanis valakiről – akár csecsemőkorban –, hogy hallássérülése van, annál hamarabb lehet megoldani a hallás rehabilitációját, hallókészülékkel vagy implantátummal megelőzve, hogy – a kései felismerés miatt – süketnémává váljon a beteg. A süketnémáknak komoly problémákkal kell szembenézniük, nem tudnak a társadalom teljes jogú tagjává válni, önálló közösséget alkotnak, akiknek nehéz az iskolázása, az elhelyezkedése, rengeteg szociális támogatást igényelnek – magyarázta a professzor. Hangsúlyozta: ha időben sikerül kiszűrni a hallássérült gyerekeket, és időben kapnak megfelelő hallássegítő eszközt, megtanulnak beszélni, és normál hallású társaikkal együtt járhatnak iskolába is.

 

A szegedi példa

Kiss József Géza arról is beszélt, Szegeden körülbelül 15 éve kezdődött az implantációs program, és teljesen süketen született gyerekeket is sikerült ellátni a készülékekkel. Legtöbbjük ma már egyetemet végzett, több nyelven beszélő felnőtt, ugyanúgy képesek dolgozni, mint a normális hallással született gyerekek – tudtuk meg a szakembertől. Régen csak szubjektív módszerekkel próbálták szűrni a babákat, hogy rendesen hallanak-e. Hangot adtak, és figyelték, hogy pislog-e a gyermek jobbra vagy balra. Manapság már komoly, objektív berendezések állnak rendelkezésre ahhoz, hogy pontosan meg tudják mondani, hogy a babának működik-e a belső füle. Olyan eszközök is léteznek, amelyek a hallópálya központi idegrendszeri szakaszát is képesek tesztelni, ezt nevezik BERA-vizsgálatnak.

 

Az idős fül

Kiss József Géza arra is kitért, a kor előrehaladtával szinte mindenkinél előfordul valamilyen mértékű halláskárosodás – ahogyan a látás is romlik. Általában 50-55 éves kor körül veszik észre a páciensek – egyébként a hallás sokkal hamarabb elkezd romlani, csak olyan tartományokat érint, amelyek nem számítanak a kommunikációban. Ha már a beszédtartomány hangjait sem halljuk, akkor kezdünk igazából halláskárosodásról beszélni. Ha a sérülés a hallócsigából ered, modern, szinte kis miniszámítógépekre emlékeztető hallókészülékkel lehet korrigálni. Ha viszont később, 70-80 éves korban központi idegrendszeri problémák is fellépnek – vagyis nem azért nem érti a beszédet a beteg, mert rossz a hallása, hanem mert rosszul működik a központi idegrendszer – akkor ezek a készülékek sem tudnak csodát tenni.

 

Kiss József Géza professzort egyébként egy másik világkongresszus szervezésére is felkérték, ez 2016-ban lesz, szintén Magyarországon, és témája az objektív vizsgálatok elvégzése az implantálható készülékekkel. Az EFAS következő kongresszusára pedig két év múlva, Törökországban kerül majd sor.

 

További részletek a konferencia honlapján.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.