SZTE Info

Távgyógyítás okostelefonnal – telemedicinás megoldásokat keresnek az SZTE-n

Az információtechnológiai alkalmazások egyre hatékonyabbá és olcsóbbá tehetik a távgyógyítást, például az okostelefonok képesek rögzíteni és az orvosnak továbbítani a beteg állapotára vonatkozó adatokat. A telemedicina témakörében kutatnak egy TÁMOP-program keretében a szakemberek az SZTE-n.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A telemedicina, illetve az e-egészségügy kérdése mintegy egy évtizede került az érdeklődés homlokterébe. Tény ugyanis, hogy az öregedő társadalmakban szükség lenne olyan informatikai megoldásokra, amivel az egészségügyet hatékonyabbá lehet tenni – fogalmazott a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0073 projekt június 28-i sajtótájékoztatóján Gyimóthy Tibor, az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék vezetője és a projekt szakmai vezetője.

 

Az inaktív korosztályok növekedése fokozódó terhet ró az egészségügyi szolgáltatókra, melyek már jelenleg is súlyos orvos- és forráshiánnyal küzdenek. A telemedicina, az e-egészségügy az új információtechnológiai lehetőségek – például a számítógép, illetve okostelefonok kínálta monitorozási lehetőségek és azok eredményeinek orvoshoz való eljuttatása az interneten keresztül – lehetővé teszik az orvosi távmegfigyelést és távgyógyítást, mellyel költségmegtakarítás érhető el.

 

Telemedicina a mindennapokban

sajtotajekoztatoGyimóthy Tibor hangsúlyozta, mégsem annyira rohamos a telemedicina térhódítása, mint például az okostelefonok terjedése. „A telemedicina fókuszú kutatások orvosi, matematikai és informatikai tudományterületeken” címet viselő projekt célja, hogy a telemedicinás alkalmazások gyorsabban bekerülhessenek mindennapjainkba. A program keretében széles körű összefogás valósul meg, a Szegedi Tudományegyetem és konzorciumi partnerei, a Pannon Egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai világszínvonalú tudásukkal alapot teremthetnek egy nemzetközileg is jelentős telemedicinás központnak – összegzett a professzor.

 

A projekt 2013. február 1. és 2015. április 30. között valósul meg, keretein belül pedig olyan konkrét miniprojekteket hajtanak végre 4-6 hónapos intervallumban, melyeket orvosok kezdeményeztek, tehát valós egészségügyi problémákra jelenthetnek megoldást. A gyakorlatban való kipróbálás után, ha igény mutatkozik rá, akár konkrét termék is lehet a fejlesztés eredménye.

 

Agyhullámmérés otthon

A konkrét kérdésekre adott megoldások később egy nagy rendszerré fognak összeállni – összesen 32 alprojektet foglal magába a pályázat – mondta el a www.u-szeged.hu-nak Bilicki Vilmos, az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék egyetemi adjunktusa. Egy egyszerű példa lehet a meddőség kezeléséhez segítséget nyújtó alkalmazás. A hölgyek testhőmérsékletük alapján következtethetnek a peteérésre. Sokan ezt ma még papíron követik, pedig számos olyan mobiltelefon-alkalmazás létezik, melynek segítségével akár orvosukkal is megoszthatják az adatokat. A telemedicina alkalmazható stroke- (szélütéses) betegek rehabilitációjánál is. Kapható a piacon egy 100 dolláros „leap motion” nevű szenzor, ami a kéz 3D-modelljét pontosan méri. Ezt ugyan nem orvosi célra találták ki, de ebben a konkrét esetben jól használható, mert a kéz finommozgásait jól ki lehet vele elemezni, és ez alapján instrukciókat adhat az orvos a betegnek. Nyomon követhető tehát az is, mit csinál otthon a páciens. Szintén egy körülbelül 100 dolláros szenzorral lehet mérni az EEG-agyhullámokat. Ez az egycsatornás megoldás persze nem olyan pontos, mint a 12 csatornás beültetett elektródás készülék, de arra alkalmas, hogy az epilepsziás rohamot azonosítsuk vele. Nem kell a betegnek befeküdnie a kórházba, csak otthon kell viselnie az eszközt.

 Sajtotajekoztato


Beszédrehabilitáció és keringésmonitorozás

Mi másra lehet még jó a telemedicina? Agyvérzést követő beszédrehabilitáció időben való követésére és hatékonyságának megítélésére – egy okostelefonnal vagy iPaddal ez is megoldható – tudtuk meg Bari Ferenctől, az SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet professzorától.

 

Olyan betegcsoportok eredményeit is folyamatosan nyomon tudják követni, akiknek például szívelégtelensége, magasvérnyomás-betegsége vagy cukorbetegsége van – magyarázta Rudas László, az SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet professzora. Hozzátette: a rövidtávú keringésmonitorozás strukturált vizsgálatát is tervezik. Interaktív mérésről van szó, mely során az előzetesen megtervezett és begyakorolt egyszeri programokat fix időben hajtják végre a monitorozott alanyok, a rövid felvételeket eljuttatja az orvosokhoz a gép, és ezeket értelmezik a szakemberek.

 

Orvosok, informatikusok, matematikusok

A TÁMOP-projekt interdiszciplináris megközelítést követ: orvosok és szoftver-, illetve műszerfejlesztők szorosan együttműködve valósítják meg a feladatokat. A részt vevő partnerek a telemedicina műveléshez szükséges tudás teljes spektrumát fel tudják vonultatni a kutatóorvostól a klinikai orvoson át az absztrakt problémákra új megoldásokat kereső matematikus kutatókig és a szoftverfejlesztőkig. A méréssel, jelfeldolgozással foglalkozó szakembereknek új mérési módszereket, új adatfeldolgozó algoritmusokat, a szoftverfejlesztőknek új skálázható architektúrákat, illetve a mobilegységek bevonásának problematikáját, míg a matematikusoknak a projektben megjelenő alapproblémák (például matematikai modellezés) határait kell kutatniuk. A létrehozott tudást egy nyílt forráskeretrendszerben valósítják meg, így valódi működő telemedicina-rendszerre tudnak a későbbiekben építeni.

 

A. M.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.