Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az információtechnológiai alkalmazások egyre hatékonyabbá és olcsóbbá tehetik a távgyógyítást, például az okostelefonok képesek rögzíteni és az orvosnak továbbítani a beteg állapotára vonatkozó adatokat. A telemedicina témakörében kutatnak egy TÁMOP-program keretében a szakemberek az SZTE-n.
A telemedicina, illetve az e-egészségügy kérdése mintegy egy évtizede került az érdeklődés homlokterébe. Tény ugyanis, hogy az öregedő társadalmakban szükség lenne olyan informatikai megoldásokra, amivel az egészségügyet hatékonyabbá lehet tenni – fogalmazott a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0073 projekt június 28-i sajtótájékoztatóján Gyimóthy Tibor, az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék vezetője és a projekt szakmai vezetője.
Az inaktív korosztályok növekedése fokozódó terhet ró az egészségügyi szolgáltatókra, melyek már jelenleg is súlyos orvos- és forráshiánnyal küzdenek. A telemedicina, az e-egészségügy az új információtechnológiai lehetőségek – például a számítógép, illetve okostelefonok kínálta monitorozási lehetőségek és azok eredményeinek orvoshoz való eljuttatása az interneten keresztül – lehetővé teszik az orvosi távmegfigyelést és távgyógyítást, mellyel költségmegtakarítás érhető el.
Telemedicina a mindennapokban
Gyimóthy Tibor hangsúlyozta, mégsem annyira rohamos a telemedicina térhódítása, mint például az okostelefonok terjedése. „A telemedicina fókuszú kutatások orvosi, matematikai és informatikai tudományterületeken” címet viselő projekt célja, hogy a telemedicinás alkalmazások gyorsabban bekerülhessenek mindennapjainkba. A program keretében széles körű összefogás valósul meg, a Szegedi Tudományegyetem és konzorciumi partnerei, a Pannon Egyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai világszínvonalú tudásukkal alapot teremthetnek egy nemzetközileg is jelentős telemedicinás központnak – összegzett a professzor.
A projekt 2013. február 1. és 2015. április 30. között valósul meg, keretein belül pedig olyan konkrét miniprojekteket hajtanak végre 4-6 hónapos intervallumban, melyeket orvosok kezdeményeztek, tehát valós egészségügyi problémákra jelenthetnek megoldást. A gyakorlatban való kipróbálás után, ha igény mutatkozik rá, akár konkrét termék is lehet a fejlesztés eredménye.
Agyhullámmérés otthon
A konkrét kérdésekre adott megoldások később egy nagy rendszerré fognak összeállni – összesen 32 alprojektet foglal magába a pályázat – mondta el a www.u-szeged.hu-nak Bilicki Vilmos, az SZTE Szoftverfejlesztés Tanszék egyetemi adjunktusa. Egy egyszerű példa lehet a meddőség kezeléséhez segítséget nyújtó alkalmazás. A hölgyek testhőmérsékletük alapján következtethetnek a peteérésre. Sokan ezt ma még papíron követik, pedig számos olyan mobiltelefon-alkalmazás létezik, melynek segítségével akár orvosukkal is megoszthatják az adatokat. A telemedicina alkalmazható stroke- (szélütéses) betegek rehabilitációjánál is. Kapható a piacon egy 100 dolláros „leap motion” nevű szenzor, ami a kéz 3D-modelljét pontosan méri. Ezt ugyan nem orvosi célra találták ki, de ebben a konkrét esetben jól használható, mert a kéz finommozgásait jól ki lehet vele elemezni, és ez alapján instrukciókat adhat az orvos a betegnek. Nyomon követhető tehát az is, mit csinál otthon a páciens. Szintén egy körülbelül 100 dolláros szenzorral lehet mérni az EEG-agyhullámokat. Ez az egycsatornás megoldás persze nem olyan pontos, mint a 12 csatornás beültetett elektródás készülék, de arra alkalmas, hogy az epilepsziás rohamot azonosítsuk vele. Nem kell a betegnek befeküdnie a kórházba, csak otthon kell viselnie az eszközt.
Beszédrehabilitáció és keringésmonitorozás
Mi másra lehet még jó a telemedicina? Agyvérzést követő beszédrehabilitáció időben való követésére és hatékonyságának megítélésére – egy okostelefonnal vagy iPaddal ez is megoldható – tudtuk meg Bari Ferenctől, az SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet professzorától.
Olyan betegcsoportok eredményeit is folyamatosan nyomon tudják követni, akiknek például szívelégtelensége, magasvérnyomás-betegsége vagy cukorbetegsége van – magyarázta Rudas László, az SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet professzora. Hozzátette: a rövidtávú keringésmonitorozás strukturált vizsgálatát is tervezik. Interaktív mérésről van szó, mely során az előzetesen megtervezett és begyakorolt egyszeri programokat fix időben hajtják végre a monitorozott alanyok, a rövid felvételeket eljuttatja az orvosokhoz a gép, és ezeket értelmezik a szakemberek.
Orvosok, informatikusok, matematikusok
A TÁMOP-projekt interdiszciplináris megközelítést követ: orvosok és szoftver-, illetve műszerfejlesztők szorosan együttműködve valósítják meg a feladatokat. A részt vevő partnerek a telemedicina műveléshez szükséges tudás teljes spektrumát fel tudják vonultatni a kutatóorvostól a klinikai orvoson át az absztrakt problémákra új megoldásokat kereső matematikus kutatókig és a szoftverfejlesztőkig. A méréssel, jelfeldolgozással foglalkozó szakembereknek új mérési módszereket, új adatfeldolgozó algoritmusokat, a szoftverfejlesztőknek új skálázható architektúrákat, illetve a mobilegységek bevonásának problematikáját, míg a matematikusoknak a projektben megjelenő alapproblémák (például matematikai modellezés) határait kell kutatniuk. A létrehozott tudást egy nyílt forráskeretrendszerben valósítják meg, így valódi működő telemedicina-rendszerre tudnak a későbbiekben építeni.
A. M.
