SZTE Info

Temesi és Bátyi beszélgetett a régi és a mai Szegedről

Az Apám című új Temesi Ferenc-regény volt a témája az író-olvasó találkozónak. Ám a szerzőt faggató Bátyi Zoltán úgy kanyarította a szót, hogy végül a „két rókusi” az egykori és mai Szegedről beszélt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2013. június 6., 18:30 óra, Dugonics tér:


„Lábjegyzetként” írta kérelméhez, hogy az apjával kapcsolatos iratokat is kéri – mesélte Temesi Ferenc. Végül több száz oldalas besúgói jelentést talált. Ezeket lapozva „jegyzetelve” írta meg apja történetét.


„A kisváros az ország”

temesi batyi 01„Kisvárosban kisemberek kiskocsmában kisfröccsöt isznak” – jellemezte Szegedet és a Kádár-korszakot Temesi Ferenc, aki szeretné, ha a gyerekei is értenék az apjuk életének részét képező közelmúltat, ezért írta meg saját édesapja történetét. Besúgói jelentéseket lapozva kellett rádöbbennie Temesinek, hogy mi lehetett az ok: édesapja ötvenhétig általános iskolaigazgató volt, de segédmunkás, majd tanító lett. Kiderült, hogy két bűne volt: magyarként és keresztényként nem lett besúgó.

„Ne áruljuk el a könyv titkát! Az olvasó fedezze föl!” – javasolta Bátyi Zoltán újságíró, aki szegediként és rókusiként kérdezte temesit az életútjáról. A Dugonics téri színpadon ülőket hallgatók megtudhatták: temesi legnagyobb szerelmének halála után, 24 évesen – a József Attila Tudományegyetem magyar-angol szakos diplomájával a zsebében – költözött a fővárosba, de máig visszajár – édesanyjához, a barátaihoz, a szeretett kisvárosba. Mert „bárhol jártam a világban, mindenhol azt láttam: a kisváros az ország” – fogalmazott.

Több napilap hétvégi szerzője volt, manapság leginkább a Magyar Hírlapban jelenteti meg írásait, de folyóiratoknak is adott szövegeket. Ám „nem látom értelmét újságban publikálni, annyira alacsony az olvasottságuk” – mondta.


Régi és mai könyvhetek

Ellenpéldaként említette a Por sikerét: a Szegedről szóló szótárregénye 1986-ban egy éven belül második kiadást is megélt, „hetvenezer példányban ment el”, szerinte „ez volt a kádári Magyarország utolsó nagy könyvsikere”. Ezt hallva egy amerikai „élő klasszikusnak” nevezte, amit ő azzal hárított el, hogy „Magyarországon még szeretnek olvasni az emberek”. Ám ez az állítás a mára már nem igaz. Temesi emlékezete szerint míg a régi könyvheteken egymás dedikációin is részt vettek az írótársak, addig manapság szinte mindenki közönyösen fogadja a másik műveit.


Az internettől a Tündér utcáig

„Az e-book, az internetes és a hangos-könyvek felé megy el a világ” – véli Temesi, aki elárulta, mestere, Ilia Mihály is biztatja, hogy szerzőként ne szégyelljen e-book vagy éppen hangoskönyv formában is jelen lenni. Temesi szerint valójában minden könyve – új könyvterve is – valójában szülővárosáról, Szegedről, a rókusi Tündér utcáról szól…


Szöveg: Ú. I., fotó: Bátyi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.