SZTE Info

Varró Vince huszadik százada

Az én huszadik századom zárójelentése című önéletrajzi kötetét mutatta be az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság dísztermében prof. dr. Varró Vince. A 2013. június 20-i találkozón az orvostudomány jeles szegedi művelői, a szegedi klinikák egykori és mai munkatársainak képviselői, családtagok és barátok jelentek meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Nyugdíjba vonulásom után pár évvel merült fel bennem a gondolat, hogy az életkorommal hozzávetőlegesen azonos huszadik században történtekről saját megélésemen keresztül beszámolót készítsek” – ad iránytűt az olvasó kezébe prof. Varró Vince az idei könyvhétre megjelenő kötete bevezetőjében. A 2013. június 20-án a SZAB-székházban tartott könyvbemutató népes közönségét prof. dr. Lonovics János köszöntötte. A vaskos kötet szerzőjének beszélgetőtársa prof. dr. Csernay László újabb és újabb anekdota részletezésére kérte Varró Vince professzort.

 

Negyven városon át

varró vinceGigantikus életpálya – állapíthatta meg a könyvbemutató hallgatósága, amint „életmeséről” „életmesére” haladva végég kísérte Varró Vince életútját Belgrádtól negyven városon át Szegedig, 1921-től napjainkig. A holocausttól terhelt időszak történetei és az unokanővér Bözsihez kötődő sztorik mellett szó esett a szegedi belgyógyászati klinikán megszülető Varró-iskoláról is.

A kilencedik ikszen túljutott professzor időnként elérzékenyülve idézte élettörténeteit. Például a világháború viharaiban megismert német férfiról, aki 1944-ben vállalta, hogy elviszi Varró Vince levelét a szülőknek…

Kiderült, hogy 23 éves koráig Pesten élt Varró Vince, aki medikusként 1949-ben kezdett dolgozni Szegeden az egyes belklinikán. Diákéveiből kiemelte Hetényi Géza csodás előadását, amelynek hatására a klinikai orvosi pályára lépett.

A történelmi fordulópontról, az 1956-os forradalom szegedi vonatkozásáról azt mondta, hogy nagyon hamar elindult az erjedési folyamat, itt alakult meg a MEFESZ, a fokozatos demokratikus átalakulás helyett robbanás következett be. Ugyanakkor a klinikán ezzel nem foglalkoztak, nem is érintette őket. Hangsúlyozta: „nem mi csináljuk a forradalmat, a forradalom csinál minket”. Az aktív Varró professzor a Kádár-korszakról is kifejtette véleményét.

Párizsi tanulmányairól, belgiumi barátjáról is mesélt. E kapcsolatok egyik eredménye, hogy a francia kutató 1998-ban saját intézetébe hívta meg Varró professzort dolgozni. Ott kiterjedt kutatásokat végeztek a gyomorfekéllyel kapcsolatban.

 

A klinikai orvos kutat is

A szegedi belklinika újításáról is szólt. Kiindulópontja az orvosi gondolkodásmódban a Hetényi Géza által képviselt álláspont: a klinikai orvos nemcsak gyógyít, hanem kutat is – hangsúlyozta Varró Vince. Komplex klinikát képzelt el Hetényi Géza, azóta azonban specializálódott a klinikai munka: a Varró Vince-féle iskola elsősorban az emésztőszervek, a vese, az immunológia problémáival foglalkozott.

varró vince 02Egykori heti rendjéről elárulta: hétfőtől péntekig – szerda kivételével – minden nap vizitelt a klinikán, szerdán a kutatólaborban dolgozott. Azért, hogy lássa ki az, akit érdekel a munka, hogyan haladnak a programokkal. Pénteken 16 órától 18 óráig várta a referátumokat. Erről egy külföldi azt mondta, hogy bár Magyarországon délután négy után nem kötelező dolgozni, mégis: Magyarországon a szegedi az egyetlen klinika, ahol délután négy után is bent maradnak a munkatársak. Erre annó csak annyit reagált Varró professzor, hogy: „a referálás nem munka, hanem továbbképzés”.

Mit talál élete legmeghatározóbb monumentumának? - kérdezte Csernay professzor. Válaszában Varró professzor egy szimpla megbeszélést emelt ki, mely egy kempingben zajlott, 15-20 kutató, szakértő részvételével, és miután meg akarta köszönni az amerikai szervezőnek a megbeszélést, az elutasította a kézfogást mondván: kommunista országból érkezettekkel nem fog kezet…

 

„Legyen szerencséje!”

Az egyetem aktuális helyzetéről szólva Varró Vince elmondta: konzervatív felfogásúnak gondolja magát, ezért szerinte az egyetemeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a tapasztalatokra, nem pedig a tankönyvekre. Fontosnak tartja, hogy legyenek kutató egyetemek. A klinikákon is lényeges a kutatómunka, ami nélkül nincs egyetem. Hangsúlyozta: „Legyen kevesebb egyetem, de azok világszínvonalúak legyenek”.

Varro_Vince_konyvbemutato_galeria
Varró Vince huszadik százada - GALÉRIA

Magyarországon Varró Vince volt a második, aki felhívta a figyelmet az „agyelszívás” jelenségére, amelynek lényege, hogy az okos tanulókat külföldre csábítják továbbtanulni, dolgozni.

Összefoglalásként Varró Vince kiemelte, hogy az élete két fontos dolgon múlt: a genetikai háttér és a szerencse. Lezárásképp ennyit mondott: „Legyen joggal szerencséje!”

 

Szöveg és fotó: Horváth István




*


Június 20.- án, a Szegedi Akadémiai Bizottság előadótermében mutatták be prof. dr. Varró Vince : Az én 20. századom Zárójelentése c. önéletrajzi kötetét. A könyvbemutatón bevezetőt mondott prof. dr. Lonovics János, beszélgetőtárs volt prof. dr. Csernay László. Tráser László összeállítása következik.




Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.