SZTE Info

Varró Vince huszadik százada

Az én huszadik századom zárójelentése című önéletrajzi kötetét mutatta be az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság dísztermében prof. dr. Varró Vince. A 2013. június 20-i találkozón az orvostudomány jeles szegedi művelői, a szegedi klinikák egykori és mai munkatársainak képviselői, családtagok és barátok jelentek meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Nyugdíjba vonulásom után pár évvel merült fel bennem a gondolat, hogy az életkorommal hozzávetőlegesen azonos huszadik században történtekről saját megélésemen keresztül beszámolót készítsek” – ad iránytűt az olvasó kezébe prof. Varró Vince az idei könyvhétre megjelenő kötete bevezetőjében. A 2013. június 20-án a SZAB-székházban tartott könyvbemutató népes közönségét prof. dr. Lonovics János köszöntötte. A vaskos kötet szerzőjének beszélgetőtársa prof. dr. Csernay László újabb és újabb anekdota részletezésére kérte Varró Vince professzort.

 

Negyven városon át

varró vinceGigantikus életpálya – állapíthatta meg a könyvbemutató hallgatósága, amint „életmeséről” „életmesére” haladva végég kísérte Varró Vince életútját Belgrádtól negyven városon át Szegedig, 1921-től napjainkig. A holocausttól terhelt időszak történetei és az unokanővér Bözsihez kötődő sztorik mellett szó esett a szegedi belgyógyászati klinikán megszülető Varró-iskoláról is.

A kilencedik ikszen túljutott professzor időnként elérzékenyülve idézte élettörténeteit. Például a világháború viharaiban megismert német férfiról, aki 1944-ben vállalta, hogy elviszi Varró Vince levelét a szülőknek…

Kiderült, hogy 23 éves koráig Pesten élt Varró Vince, aki medikusként 1949-ben kezdett dolgozni Szegeden az egyes belklinikán. Diákéveiből kiemelte Hetényi Géza csodás előadását, amelynek hatására a klinikai orvosi pályára lépett.

A történelmi fordulópontról, az 1956-os forradalom szegedi vonatkozásáról azt mondta, hogy nagyon hamar elindult az erjedési folyamat, itt alakult meg a MEFESZ, a fokozatos demokratikus átalakulás helyett robbanás következett be. Ugyanakkor a klinikán ezzel nem foglalkoztak, nem is érintette őket. Hangsúlyozta: „nem mi csináljuk a forradalmat, a forradalom csinál minket”. Az aktív Varró professzor a Kádár-korszakról is kifejtette véleményét.

Párizsi tanulmányairól, belgiumi barátjáról is mesélt. E kapcsolatok egyik eredménye, hogy a francia kutató 1998-ban saját intézetébe hívta meg Varró professzort dolgozni. Ott kiterjedt kutatásokat végeztek a gyomorfekéllyel kapcsolatban.

 

A klinikai orvos kutat is

A szegedi belklinika újításáról is szólt. Kiindulópontja az orvosi gondolkodásmódban a Hetényi Géza által képviselt álláspont: a klinikai orvos nemcsak gyógyít, hanem kutat is – hangsúlyozta Varró Vince. Komplex klinikát képzelt el Hetényi Géza, azóta azonban specializálódott a klinikai munka: a Varró Vince-féle iskola elsősorban az emésztőszervek, a vese, az immunológia problémáival foglalkozott.

varró vince 02Egykori heti rendjéről elárulta: hétfőtől péntekig – szerda kivételével – minden nap vizitelt a klinikán, szerdán a kutatólaborban dolgozott. Azért, hogy lássa ki az, akit érdekel a munka, hogyan haladnak a programokkal. Pénteken 16 órától 18 óráig várta a referátumokat. Erről egy külföldi azt mondta, hogy bár Magyarországon délután négy után nem kötelező dolgozni, mégis: Magyarországon a szegedi az egyetlen klinika, ahol délután négy után is bent maradnak a munkatársak. Erre annó csak annyit reagált Varró professzor, hogy: „a referálás nem munka, hanem továbbképzés”.

Mit talál élete legmeghatározóbb monumentumának? - kérdezte Csernay professzor. Válaszában Varró professzor egy szimpla megbeszélést emelt ki, mely egy kempingben zajlott, 15-20 kutató, szakértő részvételével, és miután meg akarta köszönni az amerikai szervezőnek a megbeszélést, az elutasította a kézfogást mondván: kommunista országból érkezettekkel nem fog kezet…

 

„Legyen szerencséje!”

Az egyetem aktuális helyzetéről szólva Varró Vince elmondta: konzervatív felfogásúnak gondolja magát, ezért szerinte az egyetemeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a tapasztalatokra, nem pedig a tankönyvekre. Fontosnak tartja, hogy legyenek kutató egyetemek. A klinikákon is lényeges a kutatómunka, ami nélkül nincs egyetem. Hangsúlyozta: „Legyen kevesebb egyetem, de azok világszínvonalúak legyenek”.

Varro_Vince_konyvbemutato_galeria
Varró Vince huszadik százada - GALÉRIA

Magyarországon Varró Vince volt a második, aki felhívta a figyelmet az „agyelszívás” jelenségére, amelynek lényege, hogy az okos tanulókat külföldre csábítják továbbtanulni, dolgozni.

Összefoglalásként Varró Vince kiemelte, hogy az élete két fontos dolgon múlt: a genetikai háttér és a szerencse. Lezárásképp ennyit mondott: „Legyen joggal szerencséje!”

 

Szöveg és fotó: Horváth István




*


Június 20.- án, a Szegedi Akadémiai Bizottság előadótermében mutatták be prof. dr. Varró Vince : Az én 20. századom Zárójelentése c. önéletrajzi kötetét. A könyvbemutatón bevezetőt mondott prof. dr. Lonovics János, beszélgetőtárs volt prof. dr. Csernay László. Tráser László összeállítása következik.




Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.