SZTE Info

Végre egy helyen az SZTE Embertani Tanszék antropológiai gyűjteménye

Két napig pakolták az SZTE TTIK Embertani Tanszék oktatói és a segítségükre érkező középiskolás diákok a Makóról érkezett emberi csontokat. Az oktatók és kutatók végre egy helyen tudhatják a jelentős számú állományt. Ez világviszonylatban is az egyik leggazdagabb csontgyűjtemény.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Részben ép, részben pedig töredékekben megmaradt csontok kerültek Újszegedre, a Bal fasori régi menza épületbe. A 7000-8000 csontváz dobozokban érkezett meg, hétfő kora délelőtt pedig már az utolsó darabokat is lepakolták a poggyászautóról. Az egész egyetemi gyűjteménynek ez körülbelül a negyedét teszi ki. A Bal fasori épületben a második világháború előtti időből és az 1980-as évek ásatásiból is vannak gyűjtemények. A már korábban elhelyezett, körülbelül 2000 darabos tiszafüredi lelet legnagyobb része avar kori, de található közöttük néhány bronzkori maradvány is.


Nyáron leltár

SZS20130624_csontraktar_attelepitese_makorol_003Pálfi György, az SZTE TTIK Embertani Tanszék tanszékvezető docense elmondta, a lerakodott csontokat nyáron leltározzák az intézmény technikus hallgatói. Jelenleg kettesével, külön pakkokban tárolják a testeket és külön dobozokban a koponyákat. Ezek többsége szép állapotban maradt fenn, az oktató szerint ennek különösen nagy jelentősége van a jövőre nézve. Azokon a leleteken, melyeken a temetést követő néhány hónapban nem okozott jelentős károkat a talaj – nem volt túl savas bázisú–, vagy az ásatást követően nem tárolták túl meleg körülmények között, nyomokban számos értékes információt, DNS töredékeket, esetleg fehérje vagy kötőszöveti töredékeket is találhatnak. Az oktató azt mondta, kutatási szempontból az örökítő anyagot tartják az egyik legfontosabbnak, hiszen ebből rokonsági és származási vonalakat fedhetnek fel.


Avarok

Bár számos csontleletet már dokumentáltak, érdemes lesz újra elővenni, hogy újabb technológiáknak és kutatásoknak is alávethessék. Bár az általános iskolában megtanult legendák szerint a honfoglaló őseink üres Kárpát-medencét találtak, valójában azonban avarokkal találkoztak a meghódított területen. Ez arra enged következtetni, hogy az említett a népcsoportok az idők során alapos keveredésen mentek keresztül. „Ez egy kivételes kincsesbánya” – adott hangot örömének az egyetemi oktató, majd hozzátette, valószínűleg az eddig meg nem vizsgált csontokban is jelentős genetikai lenyomatokat találnak majd.

Csontok_Makorol
Végre egy helyen az SZTE Embertani Tanszék antropológiai gyűjteménye - GALÉRIA


Két évtized

Az emberi maradványok Makón, egy helyi használaton kívüli malom zárszintjén voltak eddig lerakatban. Közel 20 évvel ezelőtt Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum egykori igazgatója, és Farkas Gyula, az SZTE antropológus professzora állapodott meg abban, hogy a szűkös egyetemi keretek miatt ide a legérdemesebb elhelyezni őket. Ekkoriban a múzeumok még önkormányzati irányítás alatt álltak, ám néhány évvel ezelőtt ez a rendszer megszűnt, ezért az egyetem jobbnak látta, ha visszahozza Szegedre a csontokat.

Pálfi György tájékoztatott: a következő lépések egyike az épület helyreállítása: polcok elhelyezése és egyéb szükséges berendezési kellékek beszerzése lesz. Tervezik, hogy a budapesti Magyar Természettudományi Múzeummal még szorosabbá fűzik eddigi kapcsolataikat. Így a szegedi nemcsak országos, hanem világviszonylatban is a legnagyobb antropológiai gyűjtemény lehetne. Ha mindez megvalósul, nemcsak itthonról, hanem akár külföldről is érkezhetnének kutatók és szakdolgozók, hogy csontleleteket vizsgálhassanak.

 

Szöveg: Gaál Bernadett. Fotók: Szuda Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.