SZTE Info

Az alkotás értelmezéséről beszélgettek a Filozófia hosszú éjszakáján

Immár ötödik alkalommal rendezték meg Szegeden a Filozófia hosszú éjszakáját. Az est folyamán bemutatták a Különbség folyóiratot, majd a meghívott vendégekkel beszélgettek a filozófiai szövegek alkotásáról és befogadásáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szeged város filozófiai programsorozatának nyitányául május 15-én ötödik alkalommal tartották meg a Filozófia hosszú éjszakáját. A Grand Café vetítőterme már a kezdés előtt megtelt az érdeklődőkkel, akik közt fiatal kultúrarajongók és veterán filozófusok egyaránt voltak.

 

Az esemény rövid tudománynépszerűsítéssel kezdődött. Bemutatták az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Különbség folyóiratot, amely jól reprezentálja a szegedi filozófiai kutatásokat. Az idei első szám témája a kora újkori végtelenértelmezés volt, és érdekessége, hogy exkluzív, először magyarra fordított szövegeket is tartalmaz. De emellett még szerepel benne frissen megjelent írások recenziója, valamint a szegedi filozófiai doktori iskola három tagjának munkája is.

 

Az est fő témája a filozófia és alkotás viszonya volt. A beszélgetésen a szegedi szabad bölcsészet szak négy prominens oktatója fejtette ki a véleményét. Csejtei Dezső, Czeglédi András, Simon József és Gyenge Zoltán maguk is szerzők, így kellő tapasztalattal bírnak az „alkotás” témájában. Az eszmecsere moderátorának szerepét Pavlovits Tamás vállalta magára, aki szintén a szabad bölcsészet szakon tanít. A beszélgetés fő kérdései arra vonatkoztak, hogy egy filozófiai alkotás írásakor egy szerző kinek írja a művét, és maga az alkotás folyamata mennyire van kihatással rá.

 

Csejtei Dezső erre egy frappáns idézettel válaszolt, miszerint jól néznénk ki, ha a cipész csak a cipésznek készítene lábbelit, és a pék csak a péknek sütne kenyeret. Ő személy szerint úgy tartotta, hogy a főszöveg a nagyközönségnek szól, míg a lábjegyzet a szakmának. Maga az írás pedig gályamunka, ami rengeteg körmöléssel, jegyzeteléssel jár, ám a fennmaradó 5 százalék – amit kreatív alkotásról jellemez – határozza meg a mű hangulatát. Czeglédi András véleménye szerint írás közben nem lehet magunk elé képzelni egy ideális befogadót. Azonban írni mégis olyan precizitással kell, hogy azt a jövő magyarul tudó olvasóinak hasznára legyen. Továbbá megjegyezte, hogy a könyvírás közben sok mindent megtanul az ember. Simon József azt hangsúlyozta, hogy a filozófiai értelmezés igen szövegközeli, valamint az alkotás és az értelmezés egy viszony eredménye. Véleménye szerint még a legszárazabb szöveg megalkotásának is megvan a maga szépsége, élvezhetősége. Gyenge Zoltánt úgy vélekedett, lehetetlenség előre tudni, hogy ki olvassa majd a művet a jövőben. Őt azonban mindig is érdekelte, hogy lehet nem szakfilozófiai nyelven írni a szakfilozófiáról. Szerinte mindig csak egy darab olvasó lesz, aki éppen a kezében tartja a könyvet. Emellett persze önmagának is ír az ember.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *