SZTE Info

Az árvíz és a belvíz tudományos hátteréről adtak elő szegedi szakemberek

Rakonczai János és Szatmári József szegedi egyetemi oktatók a geoinformatikáról és a vízgazdálkodási szélsőségekről tartottak előadást a SZAB-székházban. A geográfusok a belvíz, az árvíz és a klímaváltozás fogalmait is megismertették a közönséggel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Rakonczai János és Szatmári József geográfusok, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék oktatói május 16-án Geoinformatika és távérzékelés a vízgazdálkodási szélsőségek kutatásában címmel közös előadást tartottak a Szegedi Akadémiai Bizottság épületében. A két előadó a program bevezetésében a geográfusok sokrétű munkáját ismertette. Szakmájuk a talajméréssel, a talajvizsgálattal és növényvizsgálattal foglalkozik, különös tekintettel vizsgálják a klímaváltozás tárgykörébe tartozó változásokat.

 

Elsivatagosodás és krumplitérkép

Az előadás során az érdeklődők közelebbről megismerkedhettek a mérési technikákkal, és átfogóbb képet kaptak olyan – a médiában felbukkanó szenzációhajhász – fogalmakról, mint az elsivatagosodás vagy a globális felmelegedés. A geológusok szerint ezek az eltúlzott kifejezések csak hisztériakeltésre szolgálnak, a lakosság tájékoztatására alkalmatlanok. Ugyanis, amit a gazdák és a sajtó kritikus belvízhelyzetként él meg, arról a szakértők azt mondják: szükséges rossz a talajvízháztartás fenntartása szempontjából. A prezentációban láthattuk, milyen technikával dolgoznak a kutatók. Előkerült néhány fotó az úgynevezett krumplitérképekről (belvízhelyzetet feltérképező, kézzel készített dokumentumok), de légi és űrfelvételek képeit is magukkal hozták. Rakonczai János külön kiemelte, az SZTE földtudomány szakos hallgatói GPS-technológiával dolgoznak a tanszéken, minek segítségével részletgazdagabb eredményeket kaphatnak, mint a gátőrök és a területi emberek által készített felmérések.

 

Árvíz – „a vízügy szent tehene”

Szatmári József és Rakonczai János egyetértenek abban, hogy a folyószabályozásba belekontárkodó ember és az időjárási szélsőségek tehetnek arról, hogy időről időre árvízhelyzet alakul ki Magyarországon. A geográfusok ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy az utóbbi években megváltozott a csapadékot hozó zivatarok iránya. Korábban ugyanis nyugati irányból, mára viszont inkább délről törnek be hozzánk a csapadékfelhők. Ez komoly környezeti változásokat eredményez az ország különböző égtáji pontjain. – Minden zöld négyzetmétert meg kell védeni – mondta Rakonczai János, utalva az emberi hanyagság következtében bekövetkező átlaghőmérséklet-növekedésre és a nyugat-magyarországi területeken visszaeső éves lehulló csapadékmennyiségre. A közönség soraiból érkező kérdésre, miszerint fel lehet-e készülni a klímaváltozás okozta a változásokra, a geológusok azt felelték, esőkertek építésével, a természetes zöld területek megóvásával és a megújuló energiaforrások kihasználásával lehetne leginkább megóvni környezetünket.

 

A rendezvény végén Rakonczai János és Szamtári József tudományos munkájuk elismeréseképpen a SZAB Tudósklub Egyesület kitüntetésében részesültek.

 

Gaál Bernadett

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *