SZTE Info

A kék olajtól az egérfülig – Gábor Miklós új könyvét mutatták be

Gábor Miklós, az SZTE Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professor emeritusa 68 éve folyamatosan dolgozik a szegedi egyetemen, és ma is aktív kutató. Május 10-én a SZAB-székházban mutatták be „Kísérletes gyulladások egéren” témájú monográfiasorozatának legújabb, harmadik kötetét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_7602Gábor Miklós professzor 1945. október 1-jén a Jancsó Miklós akadémikus által vezetett Gyógyszertani Intézetben kezdte el munkáját. Jancsó professzor ötlete alapján Gábor Miklós a kamilla-, illetve a cickafarkvirágból állította elő a kék olajat, melyet Jancsó Miklós vizsgálatai alapján klinikailag is kipróbáltak – a tesztelést a bőrgyógyászati klinikán Rávnay Tamás, a szemészeti klinikán Ditrói Gábor professzor, a sebészeten pedig Mándi István végezte. A sikeres klinikai vizsgálatok eredményeként a hatóanyag gyógyszer-forgalomba hozatali engedélyt kapott, 1947 óta máig kapható a patikákban Azulenol néven, mely az úgynevezett renyhén gyógyuló sebeknél nyújt hathatós segítséget.

 

A Gyógyszertani Intézetben végzett sikeres állatkísérletek összefoglalásaként Gábor professzornak már 1960-ban megjelent egy monográfiája az Akadémiai Kiadó gondozásában, mely az egyedüli könyv volt, amihez Jancsó Miklós írt előszót.

 

Szent-Györgyi és Selye előszavával

1969-ben Gábor Miklós a francia külügyminisztérium ösztöndíjával Párizsban töltött hosszabb időt, majd hazatérve újabb könyvírásba fogott. A kötet a világon elsőként foglalta össze a növényi eredetű színezékanyagok, az úgynevezett flavonoidok gyulladásgátló hatását. Az 1936-ban Szent-Györgyiék által citromból előállított citrin indította el világszerte a flavonoidok kutatását – ma már több tízezerre tehető az e témában írt közlemények száma. Ezek alapján természetes volt, hogy Gábor professzor Szent-Györgyi Albertet kérte fel az Akadémiai Kiadó gondozásában angol nyelven megjelent könyve előszavának megírására, amit a Nobel-díjas tudós örömmel teljesített – ez az egyetlen kötet, melyhez Szent-Györgyi írt előszót. A könyv sikerét bizonyítja, hogy a németek 5 ezer példányt rendeltek a kiadótól, 1975-ben pedig a német nyelvű monográfia is megjelent. A két kötet megjelenése közötti időszakban a bőrkapillárisok farmakológiájáról írt könyve is megjelent 1974-ben. Mivel ez a kötet a stressz bőrkapillárisokra kifejtett hatását is ismerteti, az Akadémiai Kiadó a világhírű tudóst, Selye Jánost, a „stressz atyját” kérte fel az előszó megírására. Gábor professzor következő munkája egy 1986-os nagy összefoglaló kötet volt a flavonoidok és rokon származékaik farmakológiájáról – a könyvet az Akadémiai Kiadó két évvel később újra megjelentette.

 

Tizenhat egérfülmodell

Ezután Gábor Miklós a kísérletes gyulladások modelljeivel kezdett foglalkozni, ezen belül pedig a kísérletes gyulladások egéren témában kezdett publikálni munkatársaival és doktorjelöltjeivel. Az eredményekről 2000-ben jelent meg egy monográfiasorozat első kötete, melyben az egérfülgyulladás modelljeit és ennek gyógyszeres befolyásolását írja le. A könyvhöz előszót ismét egy szakmai tekintély, a Nobel-díjas John Vane írt. A második kötet 2007-ben látott napvilágot, a professzor ebben az egér talpán előállított kísérletes gyulladásról és annak befolyásolásáról értekezett. Legújabb munkája, a harmadik kötet pár hete jelent meg, ez az egérfülgyulladás farmakológiájáról és dermatofarmakológiájáról szól. Valamennyi mű a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. Gábor Miklós elmondta, legújabb kötetében tizenhat egérfülmodellt vizsgált, és többek között azt az érdekességet figyelte meg, hogy a mustárgáz az egérfülön gyulladást idéz elő. A professzortól azt is megtudtuk, az egér kiválóan alkalmas a szűrővizsgálatokra, annál is inkább, hiszen a legolcsóbb kísérleti állat. Az eredmények jól reprodukálhatók és megbízhatók. Arról nem is beszélve, hogy nem kell megölni az állatot, a gyulladás a fül vastagságának változásával megállapítható és követhető.

 

Tele gondolatokkal

Gábor professzor ma is töretlen lelkesedéssel kutat. – Az ember tele van gondolatokkal – vallja, a kutatás pedig olyan, hogy nem lehet otthagyni, folyamatosan benne kell élni. – Az alkotás öröme boldogít – így a professor emeritus. Gábor Miklós nyolc idegen nyelvű monográfiát jegyző termékeny pályája alatt természetesen számos külföldi tudományos konferencián tartott előadást. Ezek közül is kiemelkedik az 1987-es strasbourgi (Franciaország) emlékülés, amelyet Szent-Györgyi Nobel-díjátvételének ötvenedik évfordulójára szerveztek. Az amerikai, angol és francia szakemberek által rendezett konferencián Gábor Miklós tartotta a nyitóelőadást, melynek szövege az – egy New York-i kiadó gondozásában megjelent – konferenciakötetben olvasható.

 

Arany Mihály


Gabor_Miklos_konyvbeutato
A könyvbemutatón készült képek itt megtekinthetők


Gábor Miklóssal készült interjú itt meghallgatható:

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.