SZTE Info

A kék olajtól az egérfülig – Gábor Miklós új könyvét mutatták be

Gábor Miklós, az SZTE Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetének professor emeritusa 68 éve folyamatosan dolgozik a szegedi egyetemen, és ma is aktív kutató. Május 10-én a SZAB-székházban mutatták be „Kísérletes gyulladások egéren” témájú monográfiasorozatának legújabb, harmadik kötetét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_7602Gábor Miklós professzor 1945. október 1-jén a Jancsó Miklós akadémikus által vezetett Gyógyszertani Intézetben kezdte el munkáját. Jancsó professzor ötlete alapján Gábor Miklós a kamilla-, illetve a cickafarkvirágból állította elő a kék olajat, melyet Jancsó Miklós vizsgálatai alapján klinikailag is kipróbáltak – a tesztelést a bőrgyógyászati klinikán Rávnay Tamás, a szemészeti klinikán Ditrói Gábor professzor, a sebészeten pedig Mándi István végezte. A sikeres klinikai vizsgálatok eredményeként a hatóanyag gyógyszer-forgalomba hozatali engedélyt kapott, 1947 óta máig kapható a patikákban Azulenol néven, mely az úgynevezett renyhén gyógyuló sebeknél nyújt hathatós segítséget.

 

A Gyógyszertani Intézetben végzett sikeres állatkísérletek összefoglalásaként Gábor professzornak már 1960-ban megjelent egy monográfiája az Akadémiai Kiadó gondozásában, mely az egyedüli könyv volt, amihez Jancsó Miklós írt előszót.

 

Szent-Györgyi és Selye előszavával

1969-ben Gábor Miklós a francia külügyminisztérium ösztöndíjával Párizsban töltött hosszabb időt, majd hazatérve újabb könyvírásba fogott. A kötet a világon elsőként foglalta össze a növényi eredetű színezékanyagok, az úgynevezett flavonoidok gyulladásgátló hatását. Az 1936-ban Szent-Györgyiék által citromból előállított citrin indította el világszerte a flavonoidok kutatását – ma már több tízezerre tehető az e témában írt közlemények száma. Ezek alapján természetes volt, hogy Gábor professzor Szent-Györgyi Albertet kérte fel az Akadémiai Kiadó gondozásában angol nyelven megjelent könyve előszavának megírására, amit a Nobel-díjas tudós örömmel teljesített – ez az egyetlen kötet, melyhez Szent-Györgyi írt előszót. A könyv sikerét bizonyítja, hogy a németek 5 ezer példányt rendeltek a kiadótól, 1975-ben pedig a német nyelvű monográfia is megjelent. A két kötet megjelenése közötti időszakban a bőrkapillárisok farmakológiájáról írt könyve is megjelent 1974-ben. Mivel ez a kötet a stressz bőrkapillárisokra kifejtett hatását is ismerteti, az Akadémiai Kiadó a világhírű tudóst, Selye Jánost, a „stressz atyját” kérte fel az előszó megírására. Gábor professzor következő munkája egy 1986-os nagy összefoglaló kötet volt a flavonoidok és rokon származékaik farmakológiájáról – a könyvet az Akadémiai Kiadó két évvel később újra megjelentette.

 

Tizenhat egérfülmodell

Ezután Gábor Miklós a kísérletes gyulladások modelljeivel kezdett foglalkozni, ezen belül pedig a kísérletes gyulladások egéren témában kezdett publikálni munkatársaival és doktorjelöltjeivel. Az eredményekről 2000-ben jelent meg egy monográfiasorozat első kötete, melyben az egérfülgyulladás modelljeit és ennek gyógyszeres befolyásolását írja le. A könyvhöz előszót ismét egy szakmai tekintély, a Nobel-díjas John Vane írt. A második kötet 2007-ben látott napvilágot, a professzor ebben az egér talpán előállított kísérletes gyulladásról és annak befolyásolásáról értekezett. Legújabb munkája, a harmadik kötet pár hete jelent meg, ez az egérfülgyulladás farmakológiájáról és dermatofarmakológiájáról szól. Valamennyi mű a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelent meg. Gábor Miklós elmondta, legújabb kötetében tizenhat egérfülmodellt vizsgált, és többek között azt az érdekességet figyelte meg, hogy a mustárgáz az egérfülön gyulladást idéz elő. A professzortól azt is megtudtuk, az egér kiválóan alkalmas a szűrővizsgálatokra, annál is inkább, hiszen a legolcsóbb kísérleti állat. Az eredmények jól reprodukálhatók és megbízhatók. Arról nem is beszélve, hogy nem kell megölni az állatot, a gyulladás a fül vastagságának változásával megállapítható és követhető.

 

Tele gondolatokkal

Gábor professzor ma is töretlen lelkesedéssel kutat. – Az ember tele van gondolatokkal – vallja, a kutatás pedig olyan, hogy nem lehet otthagyni, folyamatosan benne kell élni. – Az alkotás öröme boldogít – így a professor emeritus. Gábor Miklós nyolc idegen nyelvű monográfiát jegyző termékeny pályája alatt természetesen számos külföldi tudományos konferencián tartott előadást. Ezek közül is kiemelkedik az 1987-es strasbourgi (Franciaország) emlékülés, amelyet Szent-Györgyi Nobel-díjátvételének ötvenedik évfordulójára szerveztek. Az amerikai, angol és francia szakemberek által rendezett konferencián Gábor Miklós tartotta a nyitóelőadást, melynek szövege az – egy New York-i kiadó gondozásában megjelent – konferenciakötetben olvasható.

 

Arany Mihály


Gabor_Miklos_konyvbeutato
A könyvbemutatón készült képek itt megtekinthetők


Gábor Miklóssal készült interjú itt meghallgatható:

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. október 15.

Benedekfi_nyito

Benedekfi István és Benedekfi Zoltán a szegedi egyetem iskolapadjától indulva ma már a katedrán állva adják át az SZTE-n megszerzett tudásukat. A fiatal tehetségek nevéhez saját kurzus, egy különleges előadásmód és egy Oscar-díjra jelölt film zenéje is kapcsolódik. A testvérpárt a zene szeretetéről és munkájukról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *