SZTE Info

Keserű történetek a Vajdaságból SZTE-s oktató tollából

Magyarkanizsa után Szegeden is bemutatták Forró Lajos történész, az SZTE JGYPK Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ oktatója és Molnár Tibor zentai levéltáros Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizán iratok tükrében című művét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZS20130516_forro_lajos_konyvbemutatoja_002A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában május 16-án tartott eseményen felszólalt Sajti Enikő, az SZTE BTK Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára, illetve Zakar Péter történész, a szegedi Gál Ferenc Főiskola dékánja kérdéseire válaszolva Forró Lajos is megosztott néhány érdekességet a kötettel kapcsolatban.

 

A mű témájául az 1944-45-ben elkövetett vajdasági magyarellenes vérengzések szolgálnak, amelyeket 16 áldozat esetén keresztül hivatott bemutatni. Sajti Enikő elmondta, a modern történetírásban általánosan jelen lévő szemlélet, hogy az egyes történelmi események értelmezése több szempontból is megközelíthető. Különösen igaz ez a politika történelemre gyakorolt hatásának tükrében, éppen ezért kiemelten fontos az úgynevezett akadémiai, másképpen mondva tudományosan elfogadott kutatásokon és bizonyítékokon alapuló, objektivitáshoz közelítő és általánosító történetírás. Emellett létezik egy nyilvános, kevésbé kontrasztos irányzat, amely ugyanakkor sokkal nagyobb gondot fordít kisebb forro_lajos_konyvbemutatoja_001társadalmi csoportok vizsgálatára. Mint azt a professzor asszony kifejtette, Forró Lajos és Molnár Tibor könyve attól igazán különleges, hogy az abban foglalt kutatási eredmények hivatalos okiratok által igazoltak, mindemellett egy kisebb társadalmi réteg történelmét veszi górcső alá. A kollektív emlékezet esetleges torzulásait kiküszöbölendő pedig a „vétkes” hatalom szemszögéből igyekszik bemutatni az áldozatok ellen elkövetett bűnöket.

 

Zakar Péter első kérdéseként afelől érdeklődött, mi okozta a kutatás során a legnagyobb meglepetést. Forró Lajos válaszában kifejtette, igazán váratlan volt a meglévő iratok száma és részletessége. Pontos számmal nem tudott ugyan szolgálni, de elmondta, csak Magyarkanizsa település kapcsán több doboznyi bírósági feljegyzést és egyéb írásos anyagot találtak. Különösen kirívó esetekre is akadt példa ezek között, így például említésre méltó az a levelezés, amely a martonosi Népfelszabadító Bizottság és a felsőbb vezetés között zajlott. Ebben a martonosiak azon gondjukat jelezték, hogy a már korábban likvidált áldozatok közül nem mindenki ellen tudnak utólagos bírósági per keretei között érdemleges vádat hozni.

 

forro_lajos_konyvbemutatoja_005Az SZTE JGYPK oktatója a későbbiekben nyilatkozott immáron közel húsz éve tartó kutatásának folytatására vonatkozó terveiről. Elmondta, a Molnár Tiborral való közös munka olyannyira hatékonynak minősült az eddigiek során, hogy továbbra is együtt kívánnak dolgozni. Következő feladatukként várhatóan Zenta történéseit igyekeznek majd felderíteni, ugyanakkor örömmel veszik más történészkutatók segítségét, akár más településekről is. E helyütt tartotta fontosnak megjegyezni, hogy a közhiedelmekkel ellentétben az egyes levéltári anyagok igenis elérhetőek és kutathatóak, nem csak a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság tagjainak. Egy nézői kérdésre azt is kifejtette, ezen iratok valóságtartalma helyenként megkérdőjelezhető, különösen azon esetekben, ahol az áldozatok likvidálása megelőzte a bírósági pert. Ugyanakkor megfelelő kritikai érzékkel és figyelmességgel kiküszöbölhetőek a pontatlanságok. Kutatási szempontból szerencsés ráadásul az a körülmény, hogy a korabeli hatalmi vezetés nem kívánta elhallgatni a történteket, ezért bőven akadnak részletes feljegyzések az egyes esetekről.

 

A könyvbemutató végén szót kért egy a teremben helyet foglaló látogató. Elmondta, ő évekkel ezelőtt Doroszló községből költözött át Magyarországra, és édesapja halálakor ígéretet tett arra, ha egyszer lehetősége lesz rá, nyilvánosság előtt is elmesél egy rövid történetet a szerbiai magyar település és egy közeli, szerbek lakta falu, Sztapár viszonyáról. Mint kifejtette, e két faluról úgy tartotta és tartja a közvélemény, hogy szinte testvéri relációban élnek egymás mellett, védik és segítik egymást minden körülmények között. 1944 őszén partizánok otthonukból elhurcoltak és meggyilkoltak 11 doroszlói férfit. Közülük tízet Sztapár külső területén temettek el, egyiküket pedig a sztapári templom kertjében. A ’60-as években aztán az akkori hatalmi vezetés ünnepséget szervezett a két falu baráti viszonyának hirdetésére. A rendezvény közben egy sztapári idős ember nagy bátorságról tanúbizonyságot téve felállt és azt mondta a vezetőknek: nem beszélhetnek testvéri viszonyról, mert húsz évvel korábban ők nem védték meg azt a tizenegy doroszlói férfit. A történetet hűen jellemzi, hogy a korábban említett külső mezőgazdasági területet azóta sem művelik a sztapáriak.

 

Szuda Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.