SZTE Info

Keserű történetek a Vajdaságból SZTE-s oktató tollából

Magyarkanizsa után Szegeden is bemutatták Forró Lajos történész, az SZTE JGYPK Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ oktatója és Molnár Tibor zentai levéltáros Tragikus emberi sorsok 1944-ből a partizán iratok tükrében című művét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZS20130516_forro_lajos_konyvbemutatoja_002A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában május 16-án tartott eseményen felszólalt Sajti Enikő, az SZTE BTK Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék egyetemi tanára, illetve Zakar Péter történész, a szegedi Gál Ferenc Főiskola dékánja kérdéseire válaszolva Forró Lajos is megosztott néhány érdekességet a kötettel kapcsolatban.

 

A mű témájául az 1944-45-ben elkövetett vajdasági magyarellenes vérengzések szolgálnak, amelyeket 16 áldozat esetén keresztül hivatott bemutatni. Sajti Enikő elmondta, a modern történetírásban általánosan jelen lévő szemlélet, hogy az egyes történelmi események értelmezése több szempontból is megközelíthető. Különösen igaz ez a politika történelemre gyakorolt hatásának tükrében, éppen ezért kiemelten fontos az úgynevezett akadémiai, másképpen mondva tudományosan elfogadott kutatásokon és bizonyítékokon alapuló, objektivitáshoz közelítő és általánosító történetírás. Emellett létezik egy nyilvános, kevésbé kontrasztos irányzat, amely ugyanakkor sokkal nagyobb gondot fordít kisebb forro_lajos_konyvbemutatoja_001társadalmi csoportok vizsgálatára. Mint azt a professzor asszony kifejtette, Forró Lajos és Molnár Tibor könyve attól igazán különleges, hogy az abban foglalt kutatási eredmények hivatalos okiratok által igazoltak, mindemellett egy kisebb társadalmi réteg történelmét veszi górcső alá. A kollektív emlékezet esetleges torzulásait kiküszöbölendő pedig a „vétkes” hatalom szemszögéből igyekszik bemutatni az áldozatok ellen elkövetett bűnöket.

 

Zakar Péter első kérdéseként afelől érdeklődött, mi okozta a kutatás során a legnagyobb meglepetést. Forró Lajos válaszában kifejtette, igazán váratlan volt a meglévő iratok száma és részletessége. Pontos számmal nem tudott ugyan szolgálni, de elmondta, csak Magyarkanizsa település kapcsán több doboznyi bírósági feljegyzést és egyéb írásos anyagot találtak. Különösen kirívó esetekre is akadt példa ezek között, így például említésre méltó az a levelezés, amely a martonosi Népfelszabadító Bizottság és a felsőbb vezetés között zajlott. Ebben a martonosiak azon gondjukat jelezték, hogy a már korábban likvidált áldozatok közül nem mindenki ellen tudnak utólagos bírósági per keretei között érdemleges vádat hozni.

 

forro_lajos_konyvbemutatoja_005Az SZTE JGYPK oktatója a későbbiekben nyilatkozott immáron közel húsz éve tartó kutatásának folytatására vonatkozó terveiről. Elmondta, a Molnár Tiborral való közös munka olyannyira hatékonynak minősült az eddigiek során, hogy továbbra is együtt kívánnak dolgozni. Következő feladatukként várhatóan Zenta történéseit igyekeznek majd felderíteni, ugyanakkor örömmel veszik más történészkutatók segítségét, akár más településekről is. E helyütt tartotta fontosnak megjegyezni, hogy a közhiedelmekkel ellentétben az egyes levéltári anyagok igenis elérhetőek és kutathatóak, nem csak a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság tagjainak. Egy nézői kérdésre azt is kifejtette, ezen iratok valóságtartalma helyenként megkérdőjelezhető, különösen azon esetekben, ahol az áldozatok likvidálása megelőzte a bírósági pert. Ugyanakkor megfelelő kritikai érzékkel és figyelmességgel kiküszöbölhetőek a pontatlanságok. Kutatási szempontból szerencsés ráadásul az a körülmény, hogy a korabeli hatalmi vezetés nem kívánta elhallgatni a történteket, ezért bőven akadnak részletes feljegyzések az egyes esetekről.

 

A könyvbemutató végén szót kért egy a teremben helyet foglaló látogató. Elmondta, ő évekkel ezelőtt Doroszló községből költözött át Magyarországra, és édesapja halálakor ígéretet tett arra, ha egyszer lehetősége lesz rá, nyilvánosság előtt is elmesél egy rövid történetet a szerbiai magyar település és egy közeli, szerbek lakta falu, Sztapár viszonyáról. Mint kifejtette, e két faluról úgy tartotta és tartja a közvélemény, hogy szinte testvéri relációban élnek egymás mellett, védik és segítik egymást minden körülmények között. 1944 őszén partizánok otthonukból elhurcoltak és meggyilkoltak 11 doroszlói férfit. Közülük tízet Sztapár külső területén temettek el, egyiküket pedig a sztapári templom kertjében. A ’60-as években aztán az akkori hatalmi vezetés ünnepséget szervezett a két falu baráti viszonyának hirdetésére. A rendezvény közben egy sztapári idős ember nagy bátorságról tanúbizonyságot téve felállt és azt mondta a vezetőknek: nem beszélhetnek testvéri viszonyról, mert húsz évvel korábban ők nem védték meg azt a tizenegy doroszlói férfit. A történetet hűen jellemzi, hogy a korábban említett külső mezőgazdasági területet azóta sem művelik a sztapáriak.

 

Szuda Sándor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.