SZTE Info

diaklab

Modern labor segíti a természettudományos oktatást az SZTE Ságvári-gimnáziumban

Az SZTE Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratóriumát Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének jelenlétében avatták fel. Uniós pályázat révén 168 millió forint támogatásból fejlesztik a természettudományos oktatást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A természettudományos oktatás regionális központjává emeli a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumát az intézménynek otthont adó épület padlásterében kialakított új laboratórium. A Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium (SzeReTeD) minden szempontból megfelel a 21. századbeli oktatás követelményeinek. Az új infrastruktúra kialakításához az SZTE 168 millió forint támogatást nyert. A TÁMOP-3.1.3-10/2-2010-0013 számú, „Természetismereti tudástárral támogatott közoktatás fejlesztés” című projekt része az infrastrukturális beruházásokkal párhuzamosan – a Dél-alföldi Régió 18 közoktatási intézményének együttműködésével – kidolgozott szakmai és tartalmi fejlesztés: a korszerű és magas szintű természettudományos szemléltetés hálózatos rendszere. A május 10-i avatóünnepségen részt vett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora és Bor Zsolt akadémikus, a gimnázium egykori diákja is.

IMG_0014_szteDobi János igazgató köszöntötte a megjelenteket, tréfásan megjegyezve, intézményük számára a SzeReTeD szó új értelmet nyert ezzel a fantasztikus projekttel, melynek révén szép jövő áll az iskolában folyó természettudományos oktatás előtt. Pálinkás József MTA-elnök arról szólt, a mai világban sajnos már egyáltalán nem triviális vagy közismert, hogy az emberiség tudásának nagy részét tapasztalat útján szerezte. A technikai fejlődés oda vezetett – mondta –, hogy már a gyerekek is kezdik elveszíteni a kapcsolatot a valósággal, nem saját tapasztalatukból kiindulva tudják meg, hogy a tűz meleg, éget, vagy hogy a jeges kilincshez odafagyhat a nyelvük. Ezért is örül különösen az új laboratórium elkészültének, illetve annak, hogy a műhely egyik kiemelt kutatási témája éppen az életet adó víz lesz.


IMG_0087_szte– A mai technikai környezet ugyan könnyebbé teszi az életünket, de sok minden megtapasztalásától elzárja az embereket. Ezért is fontos, hogy ebben a laborban a fiatalok tapasztaljanak, ismerjenek meg olyan jelenségeket, melyek felkeltik érdeklődésüket, kerüljenek közelebb a mindennapi valósághoz. Nem szabad, hogy egyenletek vagy bonyolult magyarázatok jelentsék számukra a világot – szögezte le az akadémikus. Pálinkás József hozzátette: ahhoz, hogy a természettudományos oktatás nehéz helyzetén változtatni lehessen, forrásokra, fejlesztésekre és elkötelezett pedagógusokra van szükség. Utóbbiak munkája révén biztosítható, hogy Magyarország a jövőben is nagyszerű kutatókat, tudósokat neveljen.

IMG_0050_szteKísérletközpontú oktatás a természettudományokban címmel tartott előadást Szabó Gábor, az SZTE rektora. A professzor azt elemezte, mire tanítsuk az ifjakat, s mire ne. Előbbire – kezdte – sokkal könnyebb válaszolni. Úgy fogalmazott, a tudományfilozófiai zagyvaságokat, halandzsát, valamint a tudás látszatát keltő tudálékosságot (szaknyelvet) mindenképpen kerülni kell az oktatásban. – A szakkifejezéseket tanító, a megértést figyelmen kívül hagyó oktatás nemhogy használ, hanem bizonyítottan árt. Sajnos olyan hallgatókkal találkozunk az egyetemen, akiknek nem magyarázták el, hogy amit nem értenek, arra rá kell kérdezni. A valódi tanulás helyett a diákok többsége csak memorizálást végez több-kevesebb sikerrel – foglalta össze a problémákat. Mit tanítsunk hát akkor? – tette fel a kérdést. Elismerte, a megoldáshoz az „egzakt, de unalmas” és a „mesedélután” dilemmájának áthidalásán keresztül vezet az út, ebben rejlik a természettudományok oktatásának „művészete”. Úgy összegzett: az igazi megértést csak a tapasztalatok révén lehet nyújtani a fiataloknak. Ennek érdekében egyszerű problémák megoldásával, kísérletekkel kell közelebb hozni hozzájuk a tudományt, a kutatást. Mindemellett elengedhetetlennek tartja, hogy a tanár megdönthetetlen erkölcsi és szakmai tekintéllyel bírjon.

Bor Zsolt akadémikus A tehetség természetrajza című előadásában a természettudományok és a tehetséggondozást kapcsolatát boncolgatta. Szemléletes példákon keresztül mutatta be, mennyire meghatározó, hogy egy fiatalnak az első élményei pozitívak legyenek a tudományról. Hangsúlyozta, a tehetségnek nyilvánvalóan van öröklődő komponense is, ám az utánpótlás-nevelésben mégis kiemelkedő a tehetséggondozó tanárok, a „fizetetlen közkatonák” szerepe. Orvosolandó problémának nevezte, hogy Magyarországon hiányzik a tehetséggondozó tanárok elismerésének állami rendszere, a közoktatásban dolgozó kiváló pedagógusok nem szerezhetnek doktori fokozatot, s az egyetemi oktatók előmenetelénél is többet nyom a latban a kutatói tevékenység, mint az oktatói képesség, eredményesség.

A beruházás megvalósítóinak Dobi János igazgató mellett Csiszár Imre laboratóriumvezető és Porkoláb Mihály projektmenedzser is köszönetet mondott, majd az esemény résztvevői megtekinthették az új, modern laboratóriumot. A labor 250 négyzetméteren helyezkedik el a kiszolgálóegységekkel együtt. Két helyiségben 20-20 diák foglalkoztatására nyílik lehetőség. Az egyikben kémia- és biológia-, míg a másikban a fizika-, illetve földrajzkísérleteket lehet végezni. A tananyagfejlesztés is elsősorban ebből a négy természettudományos tárgyból történt meg.


SZTEinfo

Desktop
Az eseményen készült képek itt megtekinthetők


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.