SZTE Info

diaklab

Modern labor segíti a természettudományos oktatást az SZTE Ságvári-gimnáziumban

Az SZTE Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratóriumát Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének jelenlétében avatták fel. Uniós pályázat révén 168 millió forint támogatásból fejlesztik a természettudományos oktatást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A természettudományos oktatás regionális központjává emeli a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumát az intézménynek otthont adó épület padlásterében kialakított új laboratórium. A Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium (SzeReTeD) minden szempontból megfelel a 21. századbeli oktatás követelményeinek. Az új infrastruktúra kialakításához az SZTE 168 millió forint támogatást nyert. A TÁMOP-3.1.3-10/2-2010-0013 számú, „Természetismereti tudástárral támogatott közoktatás fejlesztés” című projekt része az infrastrukturális beruházásokkal párhuzamosan – a Dél-alföldi Régió 18 közoktatási intézményének együttműködésével – kidolgozott szakmai és tartalmi fejlesztés: a korszerű és magas szintű természettudományos szemléltetés hálózatos rendszere. A május 10-i avatóünnepségen részt vett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora és Bor Zsolt akadémikus, a gimnázium egykori diákja is.

IMG_0014_szteDobi János igazgató köszöntötte a megjelenteket, tréfásan megjegyezve, intézményük számára a SzeReTeD szó új értelmet nyert ezzel a fantasztikus projekttel, melynek révén szép jövő áll az iskolában folyó természettudományos oktatás előtt. Pálinkás József MTA-elnök arról szólt, a mai világban sajnos már egyáltalán nem triviális vagy közismert, hogy az emberiség tudásának nagy részét tapasztalat útján szerezte. A technikai fejlődés oda vezetett – mondta –, hogy már a gyerekek is kezdik elveszíteni a kapcsolatot a valósággal, nem saját tapasztalatukból kiindulva tudják meg, hogy a tűz meleg, éget, vagy hogy a jeges kilincshez odafagyhat a nyelvük. Ezért is örül különösen az új laboratórium elkészültének, illetve annak, hogy a műhely egyik kiemelt kutatási témája éppen az életet adó víz lesz.


IMG_0087_szte– A mai technikai környezet ugyan könnyebbé teszi az életünket, de sok minden megtapasztalásától elzárja az embereket. Ezért is fontos, hogy ebben a laborban a fiatalok tapasztaljanak, ismerjenek meg olyan jelenségeket, melyek felkeltik érdeklődésüket, kerüljenek közelebb a mindennapi valósághoz. Nem szabad, hogy egyenletek vagy bonyolult magyarázatok jelentsék számukra a világot – szögezte le az akadémikus. Pálinkás József hozzátette: ahhoz, hogy a természettudományos oktatás nehéz helyzetén változtatni lehessen, forrásokra, fejlesztésekre és elkötelezett pedagógusokra van szükség. Utóbbiak munkája révén biztosítható, hogy Magyarország a jövőben is nagyszerű kutatókat, tudósokat neveljen.

IMG_0050_szteKísérletközpontú oktatás a természettudományokban címmel tartott előadást Szabó Gábor, az SZTE rektora. A professzor azt elemezte, mire tanítsuk az ifjakat, s mire ne. Előbbire – kezdte – sokkal könnyebb válaszolni. Úgy fogalmazott, a tudományfilozófiai zagyvaságokat, halandzsát, valamint a tudás látszatát keltő tudálékosságot (szaknyelvet) mindenképpen kerülni kell az oktatásban. – A szakkifejezéseket tanító, a megértést figyelmen kívül hagyó oktatás nemhogy használ, hanem bizonyítottan árt. Sajnos olyan hallgatókkal találkozunk az egyetemen, akiknek nem magyarázták el, hogy amit nem értenek, arra rá kell kérdezni. A valódi tanulás helyett a diákok többsége csak memorizálást végez több-kevesebb sikerrel – foglalta össze a problémákat. Mit tanítsunk hát akkor? – tette fel a kérdést. Elismerte, a megoldáshoz az „egzakt, de unalmas” és a „mesedélután” dilemmájának áthidalásán keresztül vezet az út, ebben rejlik a természettudományok oktatásának „művészete”. Úgy összegzett: az igazi megértést csak a tapasztalatok révén lehet nyújtani a fiataloknak. Ennek érdekében egyszerű problémák megoldásával, kísérletekkel kell közelebb hozni hozzájuk a tudományt, a kutatást. Mindemellett elengedhetetlennek tartja, hogy a tanár megdönthetetlen erkölcsi és szakmai tekintéllyel bírjon.

Bor Zsolt akadémikus A tehetség természetrajza című előadásában a természettudományok és a tehetséggondozást kapcsolatát boncolgatta. Szemléletes példákon keresztül mutatta be, mennyire meghatározó, hogy egy fiatalnak az első élményei pozitívak legyenek a tudományról. Hangsúlyozta, a tehetségnek nyilvánvalóan van öröklődő komponense is, ám az utánpótlás-nevelésben mégis kiemelkedő a tehetséggondozó tanárok, a „fizetetlen közkatonák” szerepe. Orvosolandó problémának nevezte, hogy Magyarországon hiányzik a tehetséggondozó tanárok elismerésének állami rendszere, a közoktatásban dolgozó kiváló pedagógusok nem szerezhetnek doktori fokozatot, s az egyetemi oktatók előmenetelénél is többet nyom a latban a kutatói tevékenység, mint az oktatói képesség, eredményesség.

A beruházás megvalósítóinak Dobi János igazgató mellett Csiszár Imre laboratóriumvezető és Porkoláb Mihály projektmenedzser is köszönetet mondott, majd az esemény résztvevői megtekinthették az új, modern laboratóriumot. A labor 250 négyzetméteren helyezkedik el a kiszolgálóegységekkel együtt. Két helyiségben 20-20 diák foglalkoztatására nyílik lehetőség. Az egyikben kémia- és biológia-, míg a másikban a fizika-, illetve földrajzkísérleteket lehet végezni. A tananyagfejlesztés is elsősorban ebből a négy természettudományos tárgyból történt meg.


SZTEinfo

Desktop
Az eseményen készült képek itt megtekinthetők


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.