SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Daganatkeltő és gyógyító mikrobák

A szegedi Szabadegyetem május 8-i estjén Buzás Krisztina tartott előadást az immunválaszt kijátszó és aktiváló mikroorganizmusokról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Buzás Krisztina a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának főmunkatársa, a mikrobiológia szakértője, külföldön rákkutatással is foglalkozott. Előadásának témája ezért a rákos daganatok különböző módon felhasznált mikrobák által történő gyógyítása volt.

 

A szakember először rövid ismertetőt adott arról, hogy mik is a mikrobák. Beszélt egyrészt a természetben mindenhol megtalálható baktériumokról, amelyek ugyan négymilliárd évesek, ám csupán csak 1674 óta tudunk létezésükről. Továbbá említést tett a velünk élő vírusokról, amelyek nem tekinthetők élőlényeknek, lévén genetikai információk, és csak a szervezetben képesek létezni. Az ember és a mikrobák folyamatosan alkalmazkodnak egymáshoz, amiben nagy szerepe van az immunrendszernek. Ezt követően definiálta a rákot, és egy rövid történeti áttekintéssel szemléltette, hogy ez a betegség bizony nem új, sőt már az ókorban is tudtak róla. Ezt bizonyítja az antik görög orvos, Hippokratész is, akitől az elnevezés származik. Az előadó néhány dia erejéig kitért arra, hogy mik azok a tényezők, amik nem, és mik azok, amik okozhatnak rákot. Előbbiek közé tartozik a húsevés, a kávé, a mobil és a védőoltás. Utóbbiak közé sorolható a sugárzás, a kémiai ágensek (dohányzás), a fertőzések, a genetikai mutáció. Ami a rákos sejtek kialakulását illeti, sok olyan biológiai tényező játszik közre, amelyet nem tudunk megkerülni. Viszont helyes életmóddal és odafigyeléssel sok olyan hatás elkerülhető, amely gyorsítja a folyamatot.

 

Az előadás következő pontjában a daganatkeltő vírusokról és daganatkeltő baktériumokról hallhattunk. Az osztályozás és a hozzájuk kapcsolódó tévhitek eloszlatása után a Janus-arcú immunitásra terelődött a szó: miért van az, hogy a szervezet látszólag nem védekezik a rákos sejtek ellen. Buzás Krisztina több ábra segítségével mutatott rá, hogy a szervezet igenis védekezik, és sok esetben visszafejlődésre készteti a daganatot az ölő sejtjeivel. Sajnos azonban a betegség nagyon gyorsan adaptálódik, és kijátssza ezt a védelmet. Innen jött az a felismerés, hogy gyógyító mikrobákra van szükség. Amennyiben a vírusok vagy baktériumok átalakíthatóak, úgy a károsnak hitt tulajdonságaik (gyorsan szaporodnak, alacsony az immonogenitásuk, könnyen alkalmazkodnak) az emberiség javára fordíthatóak. Jó példa erre a fekete himlő elleni vakcina vírusán végzett kísérlet, amely ugyan még kutatás alatt áll, de kisebb-nagyobb sikereket tudtak elkönyvelni. Egy másik példa Coley doktor felfedezése, aki rájött, hogy az orbáncot kiállott betegeknél bizonyos esetekben visszafejlődött a rák. Az orbáncos (Streptococcus) kezelés azonban nem mindig bizonyult sikeresnek, emellett a sugárterápia térnyerése is beárnyékolta.

 

Az előadás végén Buzás Krisztina szót ejtett a gyógyító mikrobák gyakorlati alkalmazásáról, amely ugyan még kezdeti fázisban van, és csupán csak egereken tudtak kísérletezni, ám az eredmények biztatóak.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.