SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Daganatkeltő és gyógyító mikrobák

A szegedi Szabadegyetem május 8-i estjén Buzás Krisztina tartott előadást az immunválaszt kijátszó és aktiváló mikroorganizmusokról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Buzás Krisztina a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának főmunkatársa, a mikrobiológia szakértője, külföldön rákkutatással is foglalkozott. Előadásának témája ezért a rákos daganatok különböző módon felhasznált mikrobák által történő gyógyítása volt.

 

A szakember először rövid ismertetőt adott arról, hogy mik is a mikrobák. Beszélt egyrészt a természetben mindenhol megtalálható baktériumokról, amelyek ugyan négymilliárd évesek, ám csupán csak 1674 óta tudunk létezésükről. Továbbá említést tett a velünk élő vírusokról, amelyek nem tekinthetők élőlényeknek, lévén genetikai információk, és csak a szervezetben képesek létezni. Az ember és a mikrobák folyamatosan alkalmazkodnak egymáshoz, amiben nagy szerepe van az immunrendszernek. Ezt követően definiálta a rákot, és egy rövid történeti áttekintéssel szemléltette, hogy ez a betegség bizony nem új, sőt már az ókorban is tudtak róla. Ezt bizonyítja az antik görög orvos, Hippokratész is, akitől az elnevezés származik. Az előadó néhány dia erejéig kitért arra, hogy mik azok a tényezők, amik nem, és mik azok, amik okozhatnak rákot. Előbbiek közé tartozik a húsevés, a kávé, a mobil és a védőoltás. Utóbbiak közé sorolható a sugárzás, a kémiai ágensek (dohányzás), a fertőzések, a genetikai mutáció. Ami a rákos sejtek kialakulását illeti, sok olyan biológiai tényező játszik közre, amelyet nem tudunk megkerülni. Viszont helyes életmóddal és odafigyeléssel sok olyan hatás elkerülhető, amely gyorsítja a folyamatot.

 

Az előadás következő pontjában a daganatkeltő vírusokról és daganatkeltő baktériumokról hallhattunk. Az osztályozás és a hozzájuk kapcsolódó tévhitek eloszlatása után a Janus-arcú immunitásra terelődött a szó: miért van az, hogy a szervezet látszólag nem védekezik a rákos sejtek ellen. Buzás Krisztina több ábra segítségével mutatott rá, hogy a szervezet igenis védekezik, és sok esetben visszafejlődésre készteti a daganatot az ölő sejtjeivel. Sajnos azonban a betegség nagyon gyorsan adaptálódik, és kijátssza ezt a védelmet. Innen jött az a felismerés, hogy gyógyító mikrobákra van szükség. Amennyiben a vírusok vagy baktériumok átalakíthatóak, úgy a károsnak hitt tulajdonságaik (gyorsan szaporodnak, alacsony az immonogenitásuk, könnyen alkalmazkodnak) az emberiség javára fordíthatóak. Jó példa erre a fekete himlő elleni vakcina vírusán végzett kísérlet, amely ugyan még kutatás alatt áll, de kisebb-nagyobb sikereket tudtak elkönyvelni. Egy másik példa Coley doktor felfedezése, aki rájött, hogy az orbáncot kiállott betegeknél bizonyos esetekben visszafejlődött a rák. Az orbáncos (Streptococcus) kezelés azonban nem mindig bizonyult sikeresnek, emellett a sugárterápia térnyerése is beárnyékolta.

 

Az előadás végén Buzás Krisztina szót ejtett a gyógyító mikrobák gyakorlati alkalmazásáról, amely ugyan még kezdeti fázisban van, és csupán csak egereken tudtak kísérletezni, ám az eredmények biztatóak.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 19.
    10:00 - 11:00
    Program: 10.00 – Görög Márta: Köszöntő 10.10 – Farkas Csaba: Megnyitó 10.20 – Duxné Velcsov Katalin: A cégformák változásai 10.40 – Czene Klára: Gondolatok a cégjog fejlődéséről a cégbírósági eljárás tükrében 11.00 – Miskolczi Bodnár Péter: Társaság alapítás 1988-2018 11.20 – Nochta Tibor: A magánjogi felelősség újabb útjairól a társasági jogban 11.40 – Pázmándi Kinga: Az üzletrész, mint eszmei dolog 12.00 – Szegedi András: Gondolatok a gazdasági társaságok tőkevédelmének fejlődéséről 13.30 – Bodzási Balázs: A társasági szerződés jogi jellege, különös tekintettel az érvénytelenségre 13.50 – Szabó Gabriella: Társasági jogi változások az ügyvéd szemével 14.10 – Farkas Csaba: Az üzletrész történeti megközelítésben
  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    Az SZTE Virtus Vállalkozáskatalizátor Program létrehozásával a Szegedi Tudomány-egyetem elsődleges célja, hogy a vállalkozói szemléletet és a vállalkozói kedvet népszerűsítse az egyetemisták és a kutatók körében. A Program keretein belül szakértői háttértámogatást biztosít az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság a vállalkozó kedvű fiataloknak. A rendezvényen szakmai előadást tart Ville Kairamo a Demola vezetője. Előadása címe: Regional and international dimensions of university-industry collaborations. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    Vajda Tamás történész (SZTE Egyetemi Levéltár) előadása: A szegedi egyetem díszdoktora: Glattfelder Gyula csanádi püspök
  • szeptember 19.
    18:00 - 19:00
    A kiállítást megnyitja Kecskés László, közreműködik Kosztándi István Liszt-díjas hegedűművész.
  • szeptember 19.
    19:00 - 20:00