SZTE Info

A szegedi parlagfűpollen-kutatások szerepe, jelentősége és perspektívái

Napjainkban számolnunk kell az egyes allergiát okozó növények megjelenésével és elterjedésével térségünkben, melynek egyik oka az éghajlat melegedése. A Szegedi Tudományegyetemen a pollenkoncentráció előrejelzésének kutatása mellett a parlagfűhöz kapcsolódó vizsgálatokat is végeznek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

pollenMivel a különböző allergiás kórképekért felelős légtéri pollentartalom és egyéb szezonjellemzők függnek a meteorológiai változóktól, így feltételezhető, hogy az antropogén eredetű éghajlatváltozás hozzájárul az allergiás eredetű betegségek gyakoriságának megnövekedéséhez. Az allergén taxonok így megnövekedett produktivitása (például felszínborítás, pollentermelés) miatt azok pollenkoncentrációi és szezonális eloszlásai is változnak. Ezek szerint a parlagfűnek és pollenjének a környezetre, valamint az egészségre, gyakorolt káros hatása egyre nagyobb hazánkban. Egyes becslések szerint ma Magyarországon minden ötödik ember szenved a parlagfűhöz, illetve a pollenjéhez kapcsolódó allergiás, illetve asztmás megbetegedésekben. Ezáltal a gazdasági probléma nagysága is számottevő, mely egyrészről a betegek ápolási költségeiből, másrészről a helytelen gazdálkodásból eredő terméskiesésből, illetve a közvetlen védekezési ráfordításokból ered. Ezért is fontos a parlagfű hátterét és hatásait kutatni, illetve ezért jelentős a minél pontosabb előrejelzés.

 

A szegedi egyetemen a SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék koordinálásával a parlagfűhöz kapcsolódó kutatási témák 4 fő csoportra oszthatók. Ezek a következők:

 

(1) A szegedi pollenszezon fenológiai és mennyiségi jellemzői, valamint a parlagfűpollen-statisztikáknak a meteorológiai elemekkel vett összefüggései. E témakörben többek között kimutattuk, hogy a meteorológiai elemek változékonysága hogyan befolyásolja pollenszámok változékonyságát. Továbbá körülhatároltuk a Szegedre jellemző, 93 nap hosszúságú pollenszezont (július 15. – október 15.). A Szegedi Tudományegyetemen kidolgozott statisztikai próbával – mely a klasszikus kétmintás próba egy speciális esete – elkülönítettük a legsúlyosabb parlagfűpollen-terhelésű időszakot.

 

(2) A pollenkoncentráció előrejelzése, ami a mindennapok fontos problémája. Korábbi kutatások során többféle módszert is kipróbáltunk, melyek az időjárási elemeknek a pollenkoncentrációra gyakorolt hatásán alapulnak. Többváltozós statisztikai módszerekkel próbálják becsülni a napi összpollenszámot. Terveink között szerepel egy minél pontosabb, neurális hálókon alapuló előrejelzési módszer elkészítése. Ezzel is segíteni kívánjuk a pollen érzékenyek hatékonyabb védekezését és tüneti kezelését.

 

(3) Automatikus pollenfelismerés. Ennek az új eljárásnak a kidolgozását az indokolja, hogy a pollenszámlálás jelenleg is kézzel történik. Egy hatékony automatikus rendszer nagyban gyorsíthatná és egyszerűsíthetné a munkát. Az eddigiek során elkészült egy félautomatikus rendszer, mellyel a meglévő képi adatbázist dolgozzuk fel. Ezt a későbbiekben szeretnénk kiterjeszteni.

 

(4) Pollenérzékenység és életminőség. E témakörben a pollenszezon betegekre gyakorolt hatásait vizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy – többek között – például a lakhatási körülmények vagy az anyatejfogyasztás hogyan befolyásolják a pollenérzékenységet. A Nemzeti Kiválóság Program keretében szeretném a pollenfelismerés, valamint a pollen előrejelzés témakörét továbbvinni és magasabb szintre emelni.

 

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.


uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

 

Csépe Zoltán

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.