SZTE Info

Új szegedi tagok a Magyar Tudományos Akadémián

A Szegedi Tudományegyetem két kutatója nyerte el az MTA rendes tagja címet, s két új levelező taggal is büszkélkedhet az universitas.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

184. közgyűlését tartja Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az ülés első napján megtartott szavazás eredményeként huszonhat kiemelkedő elismertségű kutató az Akadémia levelező tagja lett. Az alapszabály szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, illetve „aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli”. Az akadémikusválasztást megelőző eljárásban az MTA 141 doktorára érkezett ajánlás, a jelölési szakaszban 40 személy kapta meg a tudományos osztályokon a minimálisan szükséges ötvenszázalékos többséget, közülük az Akadémikusok Gyűlése 26 személyt választott levelező taggá. Az új levelező tagok között a Szegedi Tudományegyetem két oktatóját-kutatóját is ott találjuk: Krisztin Tibort, az SZTE TTIK Bolyai Intézet Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, valamint Tamás Gábort, az SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék egyetemi tanárát, az MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózat Kutatócsoport vezetőjét.

 

A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma. Az akadémiai alapszabály szerint rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. A 31 új rendes tag között szintén két SZTE-s szakember szerepel: Fülöp Ferenc, az SZTE GYTK Gyógyszerkémiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport vezetője, a gyógyszerészkar korábbi dékánja, illetve Mesterházy Ákos, a Szent István Egyetem habilitált egyetemi magántanára, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos igazgatóhelyettese.

 

Az MTA frissen megválasztott külső tagjai közül Iannis Talianidis molekuláris biológus, a görögországi Alexander Fleming Orvosbiológiai Kutatóközpont Molekuláris Biológiai Intézetének igazgatója az EU-keretprogramok kapcsán a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tudományos műhelyeivel működött együtt, és számos magyar kutatót foglalkoztatott saját laboratóriumában.

 

A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztást követően 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van.

 

Az MTA új rendes tagjai közül az SZTE oktatója, kutatója:

 

fulop_ferencFülöp Ferenc a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport vezetője. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 2007-ben megválasztott vegyész a szintetikus szerves kémia, valamint az innovatív gyógyszerkutatás terén ért el jelentős eredményeket. Fülöp Ferenc a tudományos közélet aktív szereplője, iskolateremtő egyéniség a kémia és gyógyszerkutatás terén, akinek jelentős szerepe van a következő nemzedék magasan kvalifikált szakembereinek utánpótlásában, a gyógyszerészképzésben – írja az mta.hu.

 

Mesterhazy_AkosMesterházy Ákos a Szent István Egyetem habilitált egyetemi magántanára, a Szegedi Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Gabonakutató Kft. tudományos igazgatóhelyettese. A növénynemesítés, a rezisztenciakutatás, az élelmiszer-biztonság, valamint a növényvédelem neves kutatója 2007 óta az MTA levelező tagja. Vizsgálatainak középpontjában az ellenállóság és toxinrezisztencia öröklődése és kapcsolata, a QTL analízis, az élelmiszer- és takarmánybiztonság javításának lehetőségei, a hatékonyabb növényvédelmi eljárások kidolgozása, valamint a fajta-előállító nemesítés áll. Akadémikusként 35 tudományos közleménye jelent meg, eredményei között az egyik legjelentősebb a kalászvédelem hatékonyabb, táblaspecifikus formájának kidolgozása – írja az mta.hu.

 

Az MTA új levelező tagjai közül az SZTE oktatója, kutatója:

 

Krisztin_TiborKrisztin Tibor a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a differenciálegyenletek és a funkcionál-differenciálegyenletek témája. Legjelentősebb nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeit az utóbbi tizenöt évben érte el a funkcionál-differenciálegyenletek globális, geometriai elméletében. A professzor 1999-ben megjelent, társszerzőként írt monográfiájában a nulla egyensúlyi helyzet egy háromdimenziós attraktorának a szerkezetét jellemezte. A téma kutatásába több doktoranduszát is bevonta; egyikükkel 2011-ben 64 oldalas dolgozatban bizonyították egy új típusú attraktor létezését. Egy új területen, az állapotfüggő késleltetésű funkcionál-differenciálegyenletek elméletében is alapvető eredményeket ért el, valamint kidolgozta egy geometriai elmélet alapjait is – írja az mta.hu.

 

Tamas_GaborTamás Gábor a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózat Kutatócsoport vezetője. A 44 éves neurobiológus már PhD-hallgatóként kimagasló eredményeket ért el Somogyi Péter oxfordi intézetében: Meghatározta az egyes agykérgi idegsejttípusokat összekötő szinapszisok számát és hatását. Nevéhez kötődik például a lassú gátlást kialakító sejtek felfedezése, az agykéregben betöltött szerepük jellemzése. Eredményei csúcstechnológiát képviselő élettani, morfológiai, molekuláris módszerek kombinációin alapulnak. Felfedezéseivel alapvetően megváltoztatta a magasabb kognitív funkciók kialakításért felelős agykéreg normális működéséről kialakult elképzeléseket. Megfigyelései lehetővé tették számos neurológiai kórkép (pl. skizofrénia, autizmus) kialakulásának jobb megértését. Tanítványai sikerrel szerepeltek az MTA Lendület programjában és kimagasló nemzetközi pályázatokon egyaránt – írja az mta.hu.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.