SZTE Info

A Wikipédia konfliktusairól adott elő Szegeden a BME professzora

Az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport szervezésében április 30-án Kertész János (BME) tartott előadást Konfliktusok és feloldásuk a Wikipédiában: adatelemzés és modellezés címen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_7482Kertész János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora tartott előadást a Konfliktusok és feloldásuk a Wikipédiában: adatelemzés és modellezés címen április 30-án a SZAB-székházban, az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Számítógépes Optimalizálás Tanszék szervezésében. A szakember kifejtette, hogy egyre népszerűbbek és elterjedtebbek a közösségi problémamegoldással foglalkozó oldalak. A Wikipédia olyan jelenség, ami szerinte elméletben nem működhetne, gyakorlatilag mégis él és virul. Ahol emberek alkotnak valamit – fogalmazott –, természetes, hogy konfliktus képződik, amit viszont valahogy fel kell oldani. A Wikipédia tökéletes lehetőség arra, hogy megnézzék, az emberek hogyan kezelik a problémákat, mert mindent tökéletesen dokumentálnak, így mindent vissza lehet követni.

 

A Wikipédia 2001-ben indult el, és a kezdeti hatalmas lelkesedés után történt egy kis visszaesés, ami teljesen normálisnak tekinthető. Többnyelvű programról van szó, ahol rengeteg nyelven szerkesztenek. Ebből egy lista is készült, a magyar nyelv a 22. helyet foglalja el. Kertész János kiemelte, rendkívül fontos egy nyelvnek, hogy az interneten minél nagyobb legyen a digitális jelenléte, amire tökéletesen alkalmas a Wikipédia. A nyelvek túléléséhez elengedhetetlenül fontos, hogy minél előrébb legyenek ezen a listán, ezen szerinte mindenkinek sokkal többet kellene dolgozni. Elmondta, többször felmerült: önkéntesek szabadidejükben szerkesztik a különböző cikkeket, tehát kérdéses, mindez mennyire megbízható. Erre a professzor felhozta példának, hogy 2005-ben a Nature magazin készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy a Wikipédia megbízhatósága megegyezik az Enciclopdia Britannica-éval...

 

Megtudtuk, általában úgy készül el egy cikk, hogy valaki indít egy témát, amiről úgy gondolja, hogy tud valamit, aztán más ebbe belejavít, többen töltögetik, javítják. Az esetek 99 százalékában ilyen egy cikk, viszont a szövegek 12 százaléka konfliktusos. Ahhoz, hogy egy cikket konfliktusosnak nevezzenek, el kell érnie egy határértéket, ez általában az ezer módosítás. Önmagában a konfliktus nem rossz dolog, sőt, ahhoz, hogy a tényleges tudást meglegyen, szükség van a konfliktusra, a vitákra – fűzte hozzá.

 

A legkonfliktusosabb témák általában a politika, a vallástörténet, a szex, nemek, a tudomány, a sport. Vizsgálat tárgyát képezi, milyen gyakran módosítanak egy anyagot: a tapasztalatok szerint ez általában hullámzó, van, hogy napokig, hetekig nem foglalkozik senki egy anyaggal, aztán pedig megint sokan sokszor változtatják. A konfliktus jellegét időben is lehet követni, például Michael Jackson Wikipédia-oldalán tisztán lehetett követni a jelenséget: amikor megvádolták pedofíliával, majd a bírósági tárgyalás, illetve a halála is olyan eseménynek számított, ami a viták megélénküléséhez vezetett.

 

IMG_7479Három konfliktustípust különböztetünk meg – fejtette ki Kertész János. Az első típus az, amikor a vita fellángol, de gyorsan meg is tudják oldani, majd elcsendesedik. Van olyan, amikor folyamatosan megy a vita, megállás nélkül, illetve akad olyan is, amikor zajlik a vita egy darabig, majd elcsöndesednek a felek, majd ismét folytatódik a „küzdelem”, valami kiváltja a vitát. Ahhoz, hogy mindez mérni tudják, egyfajta modellt használnak, ahol a szereplők száma, azoknak fluktuációja, a szimpátia és a tolerancia a meghatározó. A modellnek talán az a legnagyobb hiánya, hogy nem lehet pontosan számolni az emberi heterogenitással.

 

A programra az Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú projekt keretében került sor. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.