SZTE Info

A Wikipédia konfliktusairól adott elő Szegeden a BME professzora

Az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport szervezésében április 30-án Kertész János (BME) tartott előadást Konfliktusok és feloldásuk a Wikipédiában: adatelemzés és modellezés címen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_7482Kertész János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora tartott előadást a Konfliktusok és feloldásuk a Wikipédiában: adatelemzés és modellezés címen április 30-án a SZAB-székházban, az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Számítógépes Optimalizálás Tanszék szervezésében. A szakember kifejtette, hogy egyre népszerűbbek és elterjedtebbek a közösségi problémamegoldással foglalkozó oldalak. A Wikipédia olyan jelenség, ami szerinte elméletben nem működhetne, gyakorlatilag mégis él és virul. Ahol emberek alkotnak valamit – fogalmazott –, természetes, hogy konfliktus képződik, amit viszont valahogy fel kell oldani. A Wikipédia tökéletes lehetőség arra, hogy megnézzék, az emberek hogyan kezelik a problémákat, mert mindent tökéletesen dokumentálnak, így mindent vissza lehet követni.

 

A Wikipédia 2001-ben indult el, és a kezdeti hatalmas lelkesedés után történt egy kis visszaesés, ami teljesen normálisnak tekinthető. Többnyelvű programról van szó, ahol rengeteg nyelven szerkesztenek. Ebből egy lista is készült, a magyar nyelv a 22. helyet foglalja el. Kertész János kiemelte, rendkívül fontos egy nyelvnek, hogy az interneten minél nagyobb legyen a digitális jelenléte, amire tökéletesen alkalmas a Wikipédia. A nyelvek túléléséhez elengedhetetlenül fontos, hogy minél előrébb legyenek ezen a listán, ezen szerinte mindenkinek sokkal többet kellene dolgozni. Elmondta, többször felmerült: önkéntesek szabadidejükben szerkesztik a különböző cikkeket, tehát kérdéses, mindez mennyire megbízható. Erre a professzor felhozta példának, hogy 2005-ben a Nature magazin készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy a Wikipédia megbízhatósága megegyezik az Enciclopdia Britannica-éval...

 

Megtudtuk, általában úgy készül el egy cikk, hogy valaki indít egy témát, amiről úgy gondolja, hogy tud valamit, aztán más ebbe belejavít, többen töltögetik, javítják. Az esetek 99 százalékában ilyen egy cikk, viszont a szövegek 12 százaléka konfliktusos. Ahhoz, hogy egy cikket konfliktusosnak nevezzenek, el kell érnie egy határértéket, ez általában az ezer módosítás. Önmagában a konfliktus nem rossz dolog, sőt, ahhoz, hogy a tényleges tudást meglegyen, szükség van a konfliktusra, a vitákra – fűzte hozzá.

 

A legkonfliktusosabb témák általában a politika, a vallástörténet, a szex, nemek, a tudomány, a sport. Vizsgálat tárgyát képezi, milyen gyakran módosítanak egy anyagot: a tapasztalatok szerint ez általában hullámzó, van, hogy napokig, hetekig nem foglalkozik senki egy anyaggal, aztán pedig megint sokan sokszor változtatják. A konfliktus jellegét időben is lehet követni, például Michael Jackson Wikipédia-oldalán tisztán lehetett követni a jelenséget: amikor megvádolták pedofíliával, majd a bírósági tárgyalás, illetve a halála is olyan eseménynek számított, ami a viták megélénküléséhez vezetett.

 

IMG_7479Három konfliktustípust különböztetünk meg – fejtette ki Kertész János. Az első típus az, amikor a vita fellángol, de gyorsan meg is tudják oldani, majd elcsendesedik. Van olyan, amikor folyamatosan megy a vita, megállás nélkül, illetve akad olyan is, amikor zajlik a vita egy darabig, majd elcsöndesednek a felek, majd ismét folytatódik a „küzdelem”, valami kiváltja a vitát. Ahhoz, hogy mindez mérni tudják, egyfajta modellt használnak, ahol a szereplők száma, azoknak fluktuációja, a szimpátia és a tolerancia a meghatározó. A modellnek talán az a legnagyobb hiánya, hogy nem lehet pontosan számolni az emberi heterogenitással.

 

A programra az Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú projekt keretében került sor. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.