SZTE Info

A Wikipédia konfliktusairól adott elő Szegeden a BME professzora

Az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport szervezésében április 30-án Kertész János (BME) tartott előadást Konfliktusok és feloldásuk a Wikipédiában: adatelemzés és modellezés címen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

IMG_7482Kertész János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora tartott előadást a Konfliktusok és feloldásuk a Wikipédiában: adatelemzés és modellezés címen április 30-án a SZAB-székházban, az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport Számítógépes Optimalizálás Tanszék szervezésében. A szakember kifejtette, hogy egyre népszerűbbek és elterjedtebbek a közösségi problémamegoldással foglalkozó oldalak. A Wikipédia olyan jelenség, ami szerinte elméletben nem működhetne, gyakorlatilag mégis él és virul. Ahol emberek alkotnak valamit – fogalmazott –, természetes, hogy konfliktus képződik, amit viszont valahogy fel kell oldani. A Wikipédia tökéletes lehetőség arra, hogy megnézzék, az emberek hogyan kezelik a problémákat, mert mindent tökéletesen dokumentálnak, így mindent vissza lehet követni.

 

A Wikipédia 2001-ben indult el, és a kezdeti hatalmas lelkesedés után történt egy kis visszaesés, ami teljesen normálisnak tekinthető. Többnyelvű programról van szó, ahol rengeteg nyelven szerkesztenek. Ebből egy lista is készült, a magyar nyelv a 22. helyet foglalja el. Kertész János kiemelte, rendkívül fontos egy nyelvnek, hogy az interneten minél nagyobb legyen a digitális jelenléte, amire tökéletesen alkalmas a Wikipédia. A nyelvek túléléséhez elengedhetetlenül fontos, hogy minél előrébb legyenek ezen a listán, ezen szerinte mindenkinek sokkal többet kellene dolgozni. Elmondta, többször felmerült: önkéntesek szabadidejükben szerkesztik a különböző cikkeket, tehát kérdéses, mindez mennyire megbízható. Erre a professzor felhozta példának, hogy 2005-ben a Nature magazin készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy a Wikipédia megbízhatósága megegyezik az Enciclopdia Britannica-éval...

 

Megtudtuk, általában úgy készül el egy cikk, hogy valaki indít egy témát, amiről úgy gondolja, hogy tud valamit, aztán más ebbe belejavít, többen töltögetik, javítják. Az esetek 99 százalékában ilyen egy cikk, viszont a szövegek 12 százaléka konfliktusos. Ahhoz, hogy egy cikket konfliktusosnak nevezzenek, el kell érnie egy határértéket, ez általában az ezer módosítás. Önmagában a konfliktus nem rossz dolog, sőt, ahhoz, hogy a tényleges tudást meglegyen, szükség van a konfliktusra, a vitákra – fűzte hozzá.

 

A legkonfliktusosabb témák általában a politika, a vallástörténet, a szex, nemek, a tudomány, a sport. Vizsgálat tárgyát képezi, milyen gyakran módosítanak egy anyagot: a tapasztalatok szerint ez általában hullámzó, van, hogy napokig, hetekig nem foglalkozik senki egy anyaggal, aztán pedig megint sokan sokszor változtatják. A konfliktus jellegét időben is lehet követni, például Michael Jackson Wikipédia-oldalán tisztán lehetett követni a jelenséget: amikor megvádolták pedofíliával, majd a bírósági tárgyalás, illetve a halála is olyan eseménynek számított, ami a viták megélénküléséhez vezetett.

 

IMG_7479Három konfliktustípust különböztetünk meg – fejtette ki Kertész János. Az első típus az, amikor a vita fellángol, de gyorsan meg is tudják oldani, majd elcsendesedik. Van olyan, amikor folyamatosan megy a vita, megállás nélkül, illetve akad olyan is, amikor zajlik a vita egy darabig, majd elcsöndesednek a felek, majd ismét folytatódik a „küzdelem”, valami kiváltja a vitát. Ahhoz, hogy mindez mérni tudják, egyfajta modellt használnak, ahol a szereplők száma, azoknak fluktuációja, a szimpátia és a tolerancia a meghatározó. A modellnek talán az a legnagyobb hiánya, hogy nem lehet pontosan számolni az emberi heterogenitással.

 

A programra az Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú projekt keretében került sor. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 18.
    18:00 - 19:00
    Kedvezményes jegy : 1600 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú: 2300 Ft
  • szeptember 18.
    19:00 - 20:00
    A magyar költészet olyan személyisége, aki nem csak nyomozókat, de pszichiátereket és pszichológusokat is megmozgatott, illetve az irodalom őt követő generációira is hatással volt és van. A Budapesten már nagy sikert aratott szeptemberi előadásunkban Szegeden is bepillanthatunk József Attila elméjének egy kis szegletébe. További információ a Facebook eseménynél: https://www.facebook.com/events/524489041331276/
  • szeptember 18.
    19:00 - 20:00
    A dán rendező expresszionista némafilm-klasszikusa 1928-ból. Reneé Jeanne Falconetti a filmtörténet egyik legnagyobb alakítását nyújtja egyetlen filmszerepében. Az egyik mellékszerepben pedig Antonin Artaud látható. Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/276008086563593/
  • szeptember 19.
    10:00 - 11:00
    Program: 10.00 – Görög Márta: Köszöntő 10.10 – Farkas Csaba: Megnyitó 10.20 – Duxné Velcsov Katalin: A cégformák változásai 10.40 – Czene Klára: Gondolatok a cégjog fejlődéséről a cégbírósági eljárás tükrében 11.00 – Miskolczi Bodnár Péter: Társaság alapítás 1988-2018 11.20 – Nochta Tibor: A magánjogi felelősség újabb útjairól a társasági jogban 11.40 – Pázmándi Kinga: Az üzletrész, mint eszmei dolog 12.00 – Szegedi András: Gondolatok a gazdasági társaságok tőkevédelmének fejlődéséről 13.30 – Bodzási Balázs: A társasági szerződés jogi jellege, különös tekintettel az érvénytelenségre 13.50 – Szabó Gabriella: Társasági jogi változások az ügyvéd szemével 14.10 – Farkas Csaba: Az üzletrész történeti megközelítésben
  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    Az SZTE Virtus Vállalkozáskatalizátor Program létrehozásával a Szegedi Tudomány-egyetem elsődleges célja, hogy a vállalkozói szemléletet és a vállalkozói kedvet népszerűsítse az egyetemisták és a kutatók körében. A Program keretein belül szakértői háttértámogatást biztosít az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság a vállalkozó kedvű fiataloknak. A rendezvényen szakmai előadást tart Ville Kairamo a Demola vezetője. Előadása címe: Regional and international dimensions of university-industry collaborations. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.