SZTE Info

etszk_nyito

„Angyalokra” szükség van

Angyalokhoz hasonlította Petru Chitulea a nagyváradi női klinika vezetője a védőnőket a Nők egészsége, családok egészsége című konferencia megnyitóján. A rendezvény két évfordulóhoz kapcsolódott: 100 éves az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar épülete, az ottani védőnőképzés pedig 75 éves.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Tudják, mi a különbség az úristen és a nőgyógyászok között? Az, hogy az úristen nem képzeli magát nőgyógyásznak. De mögötte is ott állnak az őt segítő angyalok, ahogyan a nőgyógyászok mögött a védőnők. Angyalokra szükség van – fogalmazott Petru Chitulea a nagyváradi női klinika vezetője március 22-én a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar (ETSZK) Temesvári körúti épületében. Itt rendezték meg a Nők egészsége, családok egészsége című, múltidézéssel színesített nemzetközi konferenciát. A rendezvény apropója két jeles évforduló: 100 éves az SZTE ETSZK épülete, a karon folyó védőnőképzés pedig 75 éves.

 

Az ünnepélyes megnyitón részt vett többek között Szabó Gábor rektor, Barnai Mária, az ETSZK dékán asszonya, Ódor Andrea, az Országis Tisztiorvosi Hivatal vezető védőnője, Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének országos tagozatvezetője, és Veszprémi Béla, a Magyar Család és Nővédelemi Tudományos Társaság elnöke.

 

– A védőnőképzés az ország számára mindig is alapvető fontosságú volt, még akkor is, ha ezt nem mindig becsülte meg így a közvélemény. A konferencia témája olyan, amiről sokat kellene beszélni. A laikus ember úgy gondolja: milyen egyszerű családot alapítani. Valóban vannak egyszerű mozzanatai, csakhogy később számtalan bonyolult helyzet elé állítja ez a feladat az embert, amire jobb, ha fel van készülve, jobb, ha erre valaki felkészíti – fogalmazott Szabó Gábor.

 

– A száz éves épület nem a mi érdemünk, de az igen, hogy a gyönyörű, patinás külső mellett ki tudtunk alakítani egy olyan belsőt, ami a mai oktatási igényeknek megfelel. A védőnőképzés 75 éve egyben az egészségügyi felsőoktatás történetéről is szól. Ennyi idő alatt eljutottunk egy kéthetes tanfolyamtól a 4 éves alapképzésig és a rá épülő egyetemi képzésig. Ez szépen mutatja a szakma és a tudományterület fejlődését – mondta el köszöntőjében Barnai Mária dékán.

 

Az ünnepélyes megnyitó után Miklós Péter történész vázolta fel az épület múltját. Megtudhattuk, hogy az építkezés 1912 novemberében kezdődött és 1913 szeptemberéig tartott. Az épület internátusként, katonai egységek szálláshelyeként, az államrendőrség őrsparancsnokságaként is szolgált. Később több ötlet is felmerült a hasznosítására: legyen gazdasági szaktanítóképző iskola, iskolaszanatórium vagy szálló. Végül 1937-től működött Védőnőképző Intézetként. Vajda Tamás az SZTE Szaklevéltár vezetője az állami ápoló- és védőnőképzés szegedi megindulásáról és első éveiről beszélt – korabeli okleveleket, régi képeket is mutatott prezentációjában a résztvevőknek. Kahlicné Dr. Simon Márta, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Családgondozási Módszertani Tanszék nyugalmazott főiskolai tanára az 1947-1975 közötti időszakot elevenítette fel saját fényképeivel illusztrálva. Megtudtuk: a védőnők oktatása akkoriban katonás rendben zajlott. Egyenruhát kellett viselniük, a klinika sorra pedig csak gyalog, kettes oszlopban haladva ballaghattak át a hídon. Nem szállhattak fel a villamosra.

Barnai Mária dékán az 1975-től tartó időszakról beszélt a hallgatóságnak. Kiemelte a jövőbeli feladatokat is: a mesterképzés és a szakirányú továbbképzés beindítását.

 

A nagy elődökre is emlékeztek: megkoszorúzták Szél Éva professzor asszony emléktábláját a kar bejáratánál.

 

– A kétnapos konferenciára nagyon nagy ünnep a védőnők társadalmában. Az országos társintézményeiből összesen körülbelül 200 vendéget fogadtunk. Többek között a nagyváradi és a kolozsvári egyetemről is érkeztek előadók – tudtuk meg Rantalné Szabó Mártától, a konferencia főszervezőjétől. – Büszkék vagyunk arra, hogy a szegedi egészségtudományi kar védőnői oktatásában jelentős és színvonalas eredményeket értünk el – mondta. – Az egész országban szívesen látják az itt végzett védőnőket. Ez így volt 75 éven keresztül, és ezt a hagyományt szeretnénk folytatni.

 

Bobkó Anna

*


Nemzetközi konferencia a nők egészségéről az ETSZK 100 éves épületében


100 éves az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar épülete. A karon folyó védőnőképzés 75 éves. E jeles évfordulók jegyében március 22-23. között a „Nők Egészsége, Családok Egészsége” címmel múltidézéssel színesített nemzetközi konferenciát tartanak az SZTE ETSZK újszegedi épületében.


Idén a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar (ETSZK) épülete 100, a szegedi védőnőképzés 75 éves. Az évfordulókat azzal teszi emlékezetessé az SZTE ETSZK, hogy a „szülinapját ünneplő” újszegedi épületében (Szeged, Temesvári körút 31. szám) épületében 2013. március 22-23. között nagyszabású nemzetközi konferenciát szervez.

A március 22-én (pénteken) 9 óra 30 perckor kezdődő ünnepélyes megnyitón beszédet mond Kovács József, a Parlament egészségügyi bizottságának elnöke, Szabó Gábor, az SZTE rektora, Pál Attila, az SZTE Szent-Györgyi Klinikai Központ elnöke, Barnai Mária, az ETSZK dékánja, Veszprémi Béla, a Magyar Család és Nővédelemi Tudományos Társaság elnöke, Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesülete elnöke.

 

10 órától az ápoló- és védőnőképző újszegedi épület históriáját mutatják be egyetemtörténészek, majd az itteni oktató- és nevelőmunka állomásait vázolják az SZTE ETSZK jeles oktatói. Emlékeztetnek – többek között – arra, hogy Magyarországon a védőnőképzés 1930-ban indult el. A Zöldkeresztes védőnők munkájukat kezdetben falun végezték. (A városokban az anya- csecsemővédelem az 1915-ben létesített Stefánia Szövetség kezében volt.) Feladataik kiterjedtek az iskola egészségügyre, a nemi betegségek és tuberculosis elleni küzdelemre, a szegény betegek otthoni ápolására és a családok szociális gondozására. Az általános egészségvédelmi munka fejlődése több védőnő képzését tette szükségessé, ezért 1938-ban megalapították a szegedi intézetet.

 

A képzés tartalma megindulásától kezdve alkalmazkodott a védőnői munka változásaihoz, a szakmai és társadalmi igényekhez. Így miután a II. világháborút követően a védőnők – megtartva az anya- gyermekvédelem központi súlyát –, bekapcsolódtak a gyógyító munkába is, a hallgatók képzését is ennek megfelelően kellett átalakítani.

A legnagyobb változást az 1973-as év hozta, amikor a védőnőképzést főiskolai szintre emelték, 1975-ös indítással a képzés idejét 3 évre meghosszabbítva. A tanulmányi idő így már lehetőséget adott arra, hogy az alapozó tantárgyak (anatómia, élettan, kórélettan, stb.) nagyobb hangsúlyt kapjanak és a tematikában - önálló tantárgyként - megjelenjenek a társadalomtudományok (filozófia, szociológia, pedagógia, szociálpolitika).

 

1989-ben a képzést a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem főiskolai karként befogadta. Sőt: a védőnőképzés mellett gyógytornász, valamint általános szociális munkás képzést indított. 1992-ben az egészségügyben a főiskolai szintű képzéseket – így a védőnőképzést is – 4 évesre emelték. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Tanácsa az Ápolási tanszéket 1993. július 1-jén alapította.

2000-től az egész országban végbement intézményi integráció eredményeként a kar a Szegedi Tudományegyetem önálló egységeként működik, kezdetben Egészségügyi Főiskolai Kar, majd 2006 novemberétől Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar néven.

 

Az SZTE ETSZK történetéről bővebben: http://www.etszk.u-szeged.hu/karunkrol/kar-tortenete-100421/kar-tortenete

 

Az SZTE ETSZK kutatómunkája áll a középpontban a 2013. március 22-i konferencia 11 óra 20 perckor kezdődő szakaszában. A hazai és nemzetközi szülész-nőgyógyászok és védőnők tudományos eredményeiket, illetve tapasztalataikat mutatják be a március 22-23. közötti tanácskozáson. Szó lesz – többek között – a fogamzásgátlás XXI. századi formáiról, a reprodukciós egészség megőrzéséről, a koraszülés megelőzési lehetőségeiről, a 20 éves a Családvédelmi Szolgálatról, a szűrővizsgálatok szerepéről a szülészeti, nőgyógyászati és védőnői gyakorlatban.

A konferencia mellett koszorúzással is megemlékeznek az SZTE ETSZK életében jelentős személyekre és állomásokra.

 

A konferencia programja letölthető (pdf formátumban)

 

*

A jubileumi héten vendéghallgatók is tanulnak a karon: így például 9 posztgraduális képzésben résztvevő egyetemista a Moszkvai Pszichológiai és Pedagógiai Főiskoláról, akik részt vesznek az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán az Egészségmagatartás és -fejlesztés Szakcsoport által szervezett 30 órás részképzésben. A „Pszichológiai tanácsadás és művészetterápia” címmel meghirdetett kurzuson a hallgatók tájékoztatást kapnak a magyarországi népegészségügyi helyzetről, a magyar lakosság egészségi állapotának és egészségmagatartásának jellemzőiről, megismerkednek az egészségfejlesztés és az egészségnevelés fogalmával, céljaival és feladataival, valamint a prevenció szintjeivel és színtereivel. Továbbá rövid áttekintést kapnak az egészségpszichológia azon tudásanyagairól, amelyek az egészségmegőrzés és az egészségfejlesztés szolgálatába állíthatók. Olyan módszerekkel is megismerkedhetnek, amelyek bővítik eszköztárukat az egészséggel kapcsolatos tudás és életkészségek fejlesztése területén.

SZTEinfo


75_eves_az_ETSZK_galéria
A rendezvényen készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.