SZTE Info

Az elitképzés és a minőség fontosságáról szólt a felsőoktatási államtitkár

A magyar felsőoktatás megbirkózott a mennyiségi fejlesztés problémáival, „most kötelességünk vizsgázni abból, hogy meg tudjuk-e válaszolni a minőség kérdését” – fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára. Klinghammer István is részt vett a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Szegedi Tudományegyetemen tartott 2013. március 25-i nyitó ünnepségén; a rendezvény előtt villáminterjút adott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Korparancs a minőségi követelmény, nem csupán korkihívás a mai felsőoktatásban – fogalmazott Klinghammer István. A Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára részt vett a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) 2013. március 25-i megnyitóján. – A legfontosabb előrevivő erő az értelmiség, amely a szaktudás és sok más dolog mellett a kultúra vívmányait is őrzi – hangsúlyozta. – Olyan felsőoktatási intézményekre van szükség, ahol nem tabu az elitről beszélni és elitet képezni. Nem szabad megijedni a szótól: kell az elit képzés – jelentette ki. – Az utóbbi évtized egyoldalú kiegyenlítő jellegű oktatástámogatása következtében szem elől veszni látszik a felfelé húzó erők beiktatásának szükségessége – fogalmazott. – Holott mindenütt a világon különbség van egyetem és egyetem között, tehát kell a minőségi elven alapuló szelektív fejlesztés is. A magyar felsőoktatás megbirkózott a mennyiségi fejlesztés problémáival, most kötelességünk vizsgázni abból, meg tudjuk-e válaszolni a minőség kérdését.

– Egyetemeinken védeni és szolgálni kell a jó emberi minőséget, amely, Goethével szólva, komolyan veszi önnön művelését, szakadatlanul dolgozik önmaga nemesítésén – fogalmazott az államtitkár, aki a minőséget is a Pázmány-féle örökség közé sorolta, amikor azt az öt gondolatot emelte ki, ami szerinte összeköti a hazai felsőoktatási intézményeket. Ilyen közös értéknek nevezte még a korszerűséget, a nyitottságot, az értékőrzést és a tudást is.

– A korszerű szemlélet alkotó művelésére való felkészüléshez járul hozzá a tudományos diákköri mozgalom – mondta. Az alapvető cél: széles szakképzési profilok szilárd elméleti megalapozása, korszerű ismeretek és szemlélet elsajátítása. A fiatal tudósok figyelmét arra is fölhívta, hogy a szakmai nyitottság az oktatott tudományterület nemzetközi fejlődésével való cselekvő együttműködést igényli. A társadalmi igények iránti nyitottság pedig hivatástudatot, társadalmi problémáink iránti érdeklődést, a jelentős célkitűzések ismeretét és megoldásukban való szerepvállalást igényli.

– Az új egyetemi rendszer lehetőséget ad arra, hogy kifelé fordulva szélesebb körben is megismertessük múltunkat, jelen adottságainkat és törekvéseinket – mondta az értékőrzésről. – Időszerű feladatainkról eszmecserét folytatva közelebb kerülhetünk a mai élethez, jobban megismerhetjük annak velünk szemben támasztott igényeit. Így kapcsolódik egymásba múlt és jelen, és ezek beható ismeretére, mint szilárd alapra építjük jövőt alapozó oktató-nevelő tevékenységünket.

– A tudás „tud” valamit, amit az emberiség többi energiaforrása nem: azok használatukkal fogynak, a tudás viszont a használatával nő – fogalmazott. – Birtokunkban van egy olyan energiaforrás, amely nem csupán kimeríthetetlen, hanem attól lesz több, hogy használjuk. Nem mástól kell elvenni, hogy nekünk több legyen, hanem a miénket kell a többiekkel megosztani, hogy nekünk is több legyen. A most formálódó világban új értelmet nyer a Széchenyi által is használt bölcs tanítás: „Adok, hogy adjál!” – minél többet adok, annál többet kaphatok vissza, de ha önző vagyok, és nem osztom meg amim van, akkor nem tudom megsokszorozni, és a végén lemaradok.

*

A szeptemberben aláírt hallgatói szerződéseket a jelenlegi tárgyalások kimenetelétől függően módosítani fogjuk. Az új szabályozás a most szeptemberben tanulmányaikat megkezdőkre is érvényes lehet, ha a kormánydöntés megszületik a kérdésben – jelentette ki a felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István a XXXI. OTDK nyitánya előtti rövid sajtótájékoztatón.

– Az állami ösztöndíj koncepció nevet viseli a hallgatókkal kidolgozott koncepció, amiről még a kormánynak döntenie kell – válaszolt újságírói kérdésre Klinghammer István, aki arra emlékeztetett, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteki közgyűlésén döntött a kérdésben. – Gyakorlatilag félúton álltunk meg, hiszen a korábbi elképzelés a hallgatók teljes elutasításába ütközött. Most a kettő elképzelés között félúton találkoztunk. Ez a munka azonban folytatódik, 27-én ülünk le újra tárgyalni ebben a munkabizottságban, s addigra a kormány véleménye is ismert lesz –vázolta az egyeztetések további menetét. – Vannak még megoldásra váró feladatok, például azt is ki kell dolgozni, hogy azoknak, akik nem vállalják, hogy Magyarországon dolgoznak, mekkora összeget kell majd visszatörleszteniük.

– Remélem, hogy a most érettségizők elérik a 240 pontot. A felsőoktatásban jelen állás szerint nagyobb a kapacitás, mint ahány diák érettségizni fog – mondta a keretszámokról szólva. –Abból nem lehet gond, hogy nincs elég hely a felsőoktatásban. A rátermett, motivált hallgatók alacsony száma miatt van aggodalom bennem – közölte, hozzátéve, hogy az érettségizők közül 11 ezren esti iskolában tanulnak, s a felük jár gimnáziumba. Klinghammer István elmondta, vannak olyan szakok, ahol a társadalom nem igazolja vissza a magas hallgatói létszámot. Hangsúlyozta, nem szakok ellen van kifogása, hanem egyes képzések esetében alacsonyabb létszámot tartana megfelelőnek, ő ezeket nevezte „tücsökszakoknak”. – A tücsökszak az egy gonosz megjegyzés volt a laboratóriumi, nagy elfoglaltságot jelentő szakok mellett érvelve – tette hozzá a felsőoktatás felelős államtitkár újságírói kérdésekre adott villáminterjújában.

SZTEinfo


Korábban írtuk:

Szegeden kezdődött el a XXXI. OTDK

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/
  • *
    június 29.
    09:00 - 11:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés
  • június 29.
    09:00 - 11:00