SZTE Info

Az elitképzés és a minőség fontosságáról szólt a felsőoktatási államtitkár

A magyar felsőoktatás megbirkózott a mennyiségi fejlesztés problémáival, „most kötelességünk vizsgázni abból, hogy meg tudjuk-e válaszolni a minőség kérdését” – fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára. Klinghammer István is részt vett a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Szegedi Tudományegyetemen tartott 2013. március 25-i nyitó ünnepségén; a rendezvény előtt villáminterjút adott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Korparancs a minőségi követelmény, nem csupán korkihívás a mai felsőoktatásban – fogalmazott Klinghammer István. A Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára részt vett a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) 2013. március 25-i megnyitóján. – A legfontosabb előrevivő erő az értelmiség, amely a szaktudás és sok más dolog mellett a kultúra vívmányait is őrzi – hangsúlyozta. – Olyan felsőoktatási intézményekre van szükség, ahol nem tabu az elitről beszélni és elitet képezni. Nem szabad megijedni a szótól: kell az elit képzés – jelentette ki. – Az utóbbi évtized egyoldalú kiegyenlítő jellegű oktatástámogatása következtében szem elől veszni látszik a felfelé húzó erők beiktatásának szükségessége – fogalmazott. – Holott mindenütt a világon különbség van egyetem és egyetem között, tehát kell a minőségi elven alapuló szelektív fejlesztés is. A magyar felsőoktatás megbirkózott a mennyiségi fejlesztés problémáival, most kötelességünk vizsgázni abból, meg tudjuk-e válaszolni a minőség kérdését.

– Egyetemeinken védeni és szolgálni kell a jó emberi minőséget, amely, Goethével szólva, komolyan veszi önnön művelését, szakadatlanul dolgozik önmaga nemesítésén – fogalmazott az államtitkár, aki a minőséget is a Pázmány-féle örökség közé sorolta, amikor azt az öt gondolatot emelte ki, ami szerinte összeköti a hazai felsőoktatási intézményeket. Ilyen közös értéknek nevezte még a korszerűséget, a nyitottságot, az értékőrzést és a tudást is.

– A korszerű szemlélet alkotó művelésére való felkészüléshez járul hozzá a tudományos diákköri mozgalom – mondta. Az alapvető cél: széles szakképzési profilok szilárd elméleti megalapozása, korszerű ismeretek és szemlélet elsajátítása. A fiatal tudósok figyelmét arra is fölhívta, hogy a szakmai nyitottság az oktatott tudományterület nemzetközi fejlődésével való cselekvő együttműködést igényli. A társadalmi igények iránti nyitottság pedig hivatástudatot, társadalmi problémáink iránti érdeklődést, a jelentős célkitűzések ismeretét és megoldásukban való szerepvállalást igényli.

– Az új egyetemi rendszer lehetőséget ad arra, hogy kifelé fordulva szélesebb körben is megismertessük múltunkat, jelen adottságainkat és törekvéseinket – mondta az értékőrzésről. – Időszerű feladatainkról eszmecserét folytatva közelebb kerülhetünk a mai élethez, jobban megismerhetjük annak velünk szemben támasztott igényeit. Így kapcsolódik egymásba múlt és jelen, és ezek beható ismeretére, mint szilárd alapra építjük jövőt alapozó oktató-nevelő tevékenységünket.

– A tudás „tud” valamit, amit az emberiség többi energiaforrása nem: azok használatukkal fogynak, a tudás viszont a használatával nő – fogalmazott. – Birtokunkban van egy olyan energiaforrás, amely nem csupán kimeríthetetlen, hanem attól lesz több, hogy használjuk. Nem mástól kell elvenni, hogy nekünk több legyen, hanem a miénket kell a többiekkel megosztani, hogy nekünk is több legyen. A most formálódó világban új értelmet nyer a Széchenyi által is használt bölcs tanítás: „Adok, hogy adjál!” – minél többet adok, annál többet kaphatok vissza, de ha önző vagyok, és nem osztom meg amim van, akkor nem tudom megsokszorozni, és a végén lemaradok.

*

A szeptemberben aláírt hallgatói szerződéseket a jelenlegi tárgyalások kimenetelétől függően módosítani fogjuk. Az új szabályozás a most szeptemberben tanulmányaikat megkezdőkre is érvényes lehet, ha a kormánydöntés megszületik a kérdésben – jelentette ki a felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István a XXXI. OTDK nyitánya előtti rövid sajtótájékoztatón.

– Az állami ösztöndíj koncepció nevet viseli a hallgatókkal kidolgozott koncepció, amiről még a kormánynak döntenie kell – válaszolt újságírói kérdésre Klinghammer István, aki arra emlékeztetett, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteki közgyűlésén döntött a kérdésben. – Gyakorlatilag félúton álltunk meg, hiszen a korábbi elképzelés a hallgatók teljes elutasításába ütközött. Most a kettő elképzelés között félúton találkoztunk. Ez a munka azonban folytatódik, 27-én ülünk le újra tárgyalni ebben a munkabizottságban, s addigra a kormány véleménye is ismert lesz –vázolta az egyeztetések további menetét. – Vannak még megoldásra váró feladatok, például azt is ki kell dolgozni, hogy azoknak, akik nem vállalják, hogy Magyarországon dolgoznak, mekkora összeget kell majd visszatörleszteniük.

– Remélem, hogy a most érettségizők elérik a 240 pontot. A felsőoktatásban jelen állás szerint nagyobb a kapacitás, mint ahány diák érettségizni fog – mondta a keretszámokról szólva. –Abból nem lehet gond, hogy nincs elég hely a felsőoktatásban. A rátermett, motivált hallgatók alacsony száma miatt van aggodalom bennem – közölte, hozzátéve, hogy az érettségizők közül 11 ezren esti iskolában tanulnak, s a felük jár gimnáziumba. Klinghammer István elmondta, vannak olyan szakok, ahol a társadalom nem igazolja vissza a magas hallgatói létszámot. Hangsúlyozta, nem szakok ellen van kifogása, hanem egyes képzések esetében alacsonyabb létszámot tartana megfelelőnek, ő ezeket nevezte „tücsökszakoknak”. – A tücsökszak az egy gonosz megjegyzés volt a laboratóriumi, nagy elfoglaltságot jelentő szakok mellett érvelve – tette hozzá a felsőoktatás felelős államtitkár újságírói kérdésekre adott villáminterjújában.

SZTEinfo


Korábban írtuk:

Szegeden kezdődött el a XXXI. OTDK

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.