SZTE Info

Az elitképzés és a minőség fontosságáról szólt a felsőoktatási államtitkár

A magyar felsőoktatás megbirkózott a mennyiségi fejlesztés problémáival, „most kötelességünk vizsgázni abból, hogy meg tudjuk-e válaszolni a minőség kérdését” – fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára. Klinghammer István is részt vett a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Szegedi Tudományegyetemen tartott 2013. március 25-i nyitó ünnepségén; a rendezvény előtt villáminterjút adott.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Korparancs a minőségi követelmény, nem csupán korkihívás a mai felsőoktatásban – fogalmazott Klinghammer István. A Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára részt vett a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) 2013. március 25-i megnyitóján. – A legfontosabb előrevivő erő az értelmiség, amely a szaktudás és sok más dolog mellett a kultúra vívmányait is őrzi – hangsúlyozta. – Olyan felsőoktatási intézményekre van szükség, ahol nem tabu az elitről beszélni és elitet képezni. Nem szabad megijedni a szótól: kell az elit képzés – jelentette ki. – Az utóbbi évtized egyoldalú kiegyenlítő jellegű oktatástámogatása következtében szem elől veszni látszik a felfelé húzó erők beiktatásának szükségessége – fogalmazott. – Holott mindenütt a világon különbség van egyetem és egyetem között, tehát kell a minőségi elven alapuló szelektív fejlesztés is. A magyar felsőoktatás megbirkózott a mennyiségi fejlesztés problémáival, most kötelességünk vizsgázni abból, meg tudjuk-e válaszolni a minőség kérdését.

– Egyetemeinken védeni és szolgálni kell a jó emberi minőséget, amely, Goethével szólva, komolyan veszi önnön művelését, szakadatlanul dolgozik önmaga nemesítésén – fogalmazott az államtitkár, aki a minőséget is a Pázmány-féle örökség közé sorolta, amikor azt az öt gondolatot emelte ki, ami szerinte összeköti a hazai felsőoktatási intézményeket. Ilyen közös értéknek nevezte még a korszerűséget, a nyitottságot, az értékőrzést és a tudást is.

– A korszerű szemlélet alkotó művelésére való felkészüléshez járul hozzá a tudományos diákköri mozgalom – mondta. Az alapvető cél: széles szakképzési profilok szilárd elméleti megalapozása, korszerű ismeretek és szemlélet elsajátítása. A fiatal tudósok figyelmét arra is fölhívta, hogy a szakmai nyitottság az oktatott tudományterület nemzetközi fejlődésével való cselekvő együttműködést igényli. A társadalmi igények iránti nyitottság pedig hivatástudatot, társadalmi problémáink iránti érdeklődést, a jelentős célkitűzések ismeretét és megoldásukban való szerepvállalást igényli.

– Az új egyetemi rendszer lehetőséget ad arra, hogy kifelé fordulva szélesebb körben is megismertessük múltunkat, jelen adottságainkat és törekvéseinket – mondta az értékőrzésről. – Időszerű feladatainkról eszmecserét folytatva közelebb kerülhetünk a mai élethez, jobban megismerhetjük annak velünk szemben támasztott igényeit. Így kapcsolódik egymásba múlt és jelen, és ezek beható ismeretére, mint szilárd alapra építjük jövőt alapozó oktató-nevelő tevékenységünket.

– A tudás „tud” valamit, amit az emberiség többi energiaforrása nem: azok használatukkal fogynak, a tudás viszont a használatával nő – fogalmazott. – Birtokunkban van egy olyan energiaforrás, amely nem csupán kimeríthetetlen, hanem attól lesz több, hogy használjuk. Nem mástól kell elvenni, hogy nekünk több legyen, hanem a miénket kell a többiekkel megosztani, hogy nekünk is több legyen. A most formálódó világban új értelmet nyer a Széchenyi által is használt bölcs tanítás: „Adok, hogy adjál!” – minél többet adok, annál többet kaphatok vissza, de ha önző vagyok, és nem osztom meg amim van, akkor nem tudom megsokszorozni, és a végén lemaradok.

*

A szeptemberben aláírt hallgatói szerződéseket a jelenlegi tárgyalások kimenetelétől függően módosítani fogjuk. Az új szabályozás a most szeptemberben tanulmányaikat megkezdőkre is érvényes lehet, ha a kormánydöntés megszületik a kérdésben – jelentette ki a felsőoktatási államtitkár, Klinghammer István a XXXI. OTDK nyitánya előtti rövid sajtótájékoztatón.

– Az állami ösztöndíj koncepció nevet viseli a hallgatókkal kidolgozott koncepció, amiről még a kormánynak döntenie kell – válaszolt újságírói kérdésre Klinghammer István, aki arra emlékeztetett, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteki közgyűlésén döntött a kérdésben. – Gyakorlatilag félúton álltunk meg, hiszen a korábbi elképzelés a hallgatók teljes elutasításába ütközött. Most a kettő elképzelés között félúton találkoztunk. Ez a munka azonban folytatódik, 27-én ülünk le újra tárgyalni ebben a munkabizottságban, s addigra a kormány véleménye is ismert lesz –vázolta az egyeztetések további menetét. – Vannak még megoldásra váró feladatok, például azt is ki kell dolgozni, hogy azoknak, akik nem vállalják, hogy Magyarországon dolgoznak, mekkora összeget kell majd visszatörleszteniük.

– Remélem, hogy a most érettségizők elérik a 240 pontot. A felsőoktatásban jelen állás szerint nagyobb a kapacitás, mint ahány diák érettségizni fog – mondta a keretszámokról szólva. –Abból nem lehet gond, hogy nincs elég hely a felsőoktatásban. A rátermett, motivált hallgatók alacsony száma miatt van aggodalom bennem – közölte, hozzátéve, hogy az érettségizők közül 11 ezren esti iskolában tanulnak, s a felük jár gimnáziumba. Klinghammer István elmondta, vannak olyan szakok, ahol a társadalom nem igazolja vissza a magas hallgatói létszámot. Hangsúlyozta, nem szakok ellen van kifogása, hanem egyes képzések esetében alacsonyabb létszámot tartana megfelelőnek, ő ezeket nevezte „tücsökszakoknak”. – A tücsökszak az egy gonosz megjegyzés volt a laboratóriumi, nagy elfoglaltságot jelentő szakok mellett érvelve – tette hozzá a felsőoktatás felelős államtitkár újságírói kérdésekre adott villáminterjújában.

SZTEinfo


Korábban írtuk:

Szegeden kezdődött el a XXXI. OTDK

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.