Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Csupor Dezső, az SZTE Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi adjunktusa tartotta a Móra Ferenc Múzeum Szívdobbanás című tárlatához kapcsolódó utolsó előadást március 1-jén, melyben főként a szív- és érrendszeri betegségeknél alkalmazható gyógynövényekről beszélt.
A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb halálokok Európában, minden 100 ezer lakosra évi 100 ilyen eredetű halálozás jut – méghozzá többségében a férfiakat érinti – ismertette a statisztikát az adjunktus. Hozzátette: ugyanakkor örvendetes az a tény, hogy 2000 óta csökken a szívbetegségből adódó halálok a modern gyógyszerészeti és beavatkozási lehetőségeknek köszönhetően.
Segítség a konyhakertből
Ha valakinek még csak 5-10 Hgmm-rel magasabb a vérnyomás a normálisnál, azt még gyakorta életmódváltással vagy gyógynövényekkel is rendbe lehet hozni. Ha nagyobb a baj, az orvossal egyeztetve akkor is segíthetnek a kezelés kiegészítésében – tudtuk meg Csupor Dezsőtől. Kedvező hatású növény például az Ázsiából származó fokhagyma, melynek igazoltan van vérnyomás- és koleszterincsökkentő hatása van, valamint a vérlemezkék összetapadását is gátolja, ezért csökkenti a vérrögök kialakulásának veszélyét (ez utóbbi tulajdonsága miatt körültekintően szabad csak fogyasztaniuk azoknak, akik például véralvadásgátló gyógyszereket szednek). Kellemetlen illatanyagán kívül semmilyen más negatív hatása nem ismert, napi 2-5 grammot fogyasztva jótékonyan hat a koleszterinre.
Szívügyek
Érdekes területet jelentenek a szívelégtelenség ellen használt szívglikozodik is, ugyanakkor sok hírhedt történelmi mérgezés kapcsolódik hozzájuk. Ilyen hatóanyag található például a korábban hánytatóként és vizelethajtóként használt tengeri hagymában vagy a kedvelt dísznövényben, a leanderben, illetve a gyöngyvirágban, a tavaszi héricsben, valamint a gyűszűvirágban is. Ezek igen veszélyes növények, mert a hatóanyag nem megfelelő dózisú adagolása halált is okozhat. Manapság ezért inkább a hasonló hatású galagonyát javasolják a szakemberek szívelégtelenség ellen, mely ugyanolyan hatásos, de a mérgezésveszély kevésbé áll fenn.
Ötlet és alapanyag
Csupor Dezső összegzésként elmondta, a növények a gyógyszergyártás számára alapanyagot és ötletadó molekulákat is biztosítanak. Az adjunktus arra is felhívta a figyelmet, manapság divat lett sok és sokféle étrend-kiegészítőt és gyógynövénykészítményt egyszerre fogyasztani, pedig ezek – jóllehet önmagukban szedve hasznosak – együttes hatása káros is lehet, ezért minden esetben érdemes kikérni a szakember véleményét.
Arany Mihály
 |
| Az előadáson készült képek itt megtekinthetők |
