SZTE Info

Fűből-fából orvosság – GYTK-s szakember adott elő a múzeumban

Csupor Dezső, az SZTE Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi adjunktusa tartotta a Móra Ferenc Múzeum Szívdobbanás című tárlatához kapcsolódó utolsó előadást március 1-jén, melyben főként a szív- és érrendszeri betegségeknél alkalmazható gyógynövényekről beszélt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb halálokok Európában, minden 100 ezer lakosra évi 100 ilyen eredetű halálozás jut – méghozzá többségében a férfiakat érinti – ismertette a statisztikát az adjunktus. Hozzátette: ugyanakkor örvendetes az a tény, hogy 2000 óta csökken a szívbetegségből adódó halálok a modern gyógyszerészeti és beavatkozási lehetőségeknek köszönhetően.

 

Segítség a konyhakertből

Ha valakinek még csak 5-10 Hgmm-rel magasabb a vérnyomás a normálisnál, azt még gyakorta életmódváltással vagy gyógynövényekkel is rendbe lehet hozni. Ha nagyobb a baj, az orvossal egyeztetve akkor is segíthetnek a kezelés kiegészítésében – tudtuk meg Csupor Dezsőtől. Kedvező hatású növény például az Ázsiából származó fokhagyma, melynek igazoltan van vérnyomás- és koleszterincsökkentő hatása van, valamint a vérlemezkék összetapadását is gátolja, ezért csökkenti a vérrögök kialakulásának veszélyét (ez utóbbi tulajdonsága miatt körültekintően szabad csak fogyasztaniuk azoknak, akik például véralvadásgátló gyógyszereket szednek). Kellemetlen illatanyagán kívül semmilyen más negatív hatása nem ismert, napi 2-5 grammot fogyasztva jótékonyan hat a koleszterinre.

 

Szívügyek

Érdekes területet jelentenek a szívelégtelenség ellen használt szívglikozodik is, ugyanakkor sok hírhedt történelmi mérgezés kapcsolódik hozzájuk. Ilyen hatóanyag található például a korábban hánytatóként és vizelethajtóként használt tengeri hagymában vagy a kedvelt dísznövényben, a leanderben, illetve a gyöngyvirágban, a tavaszi héricsben, valamint a gyűszűvirágban is. Ezek igen veszélyes növények, mert a hatóanyag nem megfelelő dózisú adagolása halált is okozhat. Manapság ezért inkább a hasonló hatású galagonyát javasolják a szakemberek szívelégtelenség ellen, mely ugyanolyan hatásos, de a mérgezésveszély kevésbé áll fenn.

 

Ötlet és alapanyag

Csupor Dezső összegzésként elmondta, a növények a gyógyszergyártás számára alapanyagot és ötletadó molekulákat is biztosítanak. Az adjunktus arra is felhívta a figyelmet, manapság divat lett sok és sokféle étrend-kiegészítőt és gyógynövénykészítményt egyszerre fogyasztani, pedig ezek – jóllehet önmagukban szedve hasznosak – együttes hatása káros is lehet, ezért minden esetben érdemes kikérni a szakember véleményét.

 

Arany Mihály

Gyogynovenyek_galéria
Az előadáson készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *