SZTE Info

Hallgatói lét Radnóti Miklós szemével

A szegedi felsőoktatás hallgatóinak életét teszi nagyító alá az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karán szervezett konferencia-sorozat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hallgatói élet József Attila szemével, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának munkája, a MEFESZ, továbbá a KISZ szegedi megalakulása is témája volt annak a konferenciának, aminek a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara adott otthont.

 

A rendszerváltozással új fejezet kezdődött a hallgatói mozgalmak, szervezetek megismerésében. A szegedi felsőoktatás hallgatói életének megismerését segíti a Fejezetek a szegedi felsőoktatás hallgatói életének történetéből konferenciasorozat.

- A Szegedi Tudományegyetem különleges szerepet tölt be, különleges mikroklímával bír, derül ki, ha az egyetemisták önszerveződéseinek történetét nézzük – véli Jancsák Csaba ifjúságszociológus, az SZTE Juhász gyula Pedagógusképző Kar adjunktusa, a konferencia-sorozat szervezője. A szegedi egyetem „elsőségeire” elég példaként említeni az 1920-as évektől kezdődően alulról és demokratikusan szerveződő hallgatói élet szervezeteit. Ezek közül is kiemelkedik a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma.

 

A szegedi értelmiségi fiatalság legértékesebb és legkulturáltabb falukutató, irodalmi és művészeti csoportja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma (SZFMK), mely 1930-tól 1937-ig működött a szegedi egyetem holdudvarához tartozva, Buday György vezetésével. A tanyai és falusi parasztság életmódjának, életszemléletének megismerése volt a céljuk, s az, hogy a tények feltárásával közelebb hozzák egymáshoz a városiak és a falusiak életszemléletét. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma kiadványokban adta közre eredményeit, egyik legsikeresebb kiadványuk a Szegedi Kis Kalendárium, amelyet 1929-től 1938-ig minden évben kiadtak. E körhöz tartozott – többek között – a szegedi egyetemista Radnóti Miklós költő is.

 

Csúcsteljesítményt jelent a szegedi egyetemisták szerveződései közül a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) megalakulása. 1956. október 16-i megalakulásával a MEFESZ megtörte a kommunista ifjúsági szövetség egyeduralmát, Szegedről indította el a forradalom lángját, így kulcsszerepet töltött be a forradalom követeléseinek kidolgozásában, a forradalom és szabadságharc hangulati előkészítésében és elindulásában.

 

A szegedi universitas a mai napig fontosnak tartja, hogy teret adjon a hallgatói önszerveződésnek. Az SZTE JGYPK konferenciáján is elhangzott: az egyetemi öntevékeny csoportokon belüli aktivitás eredményeként szerzett tapasztalatot a fiatalok az élet számos területén alkalmazhatják majd, például a munkaerőpiacon is.

SZTEinfo

 

A VTV Szeged tudósított az SZTE JGYPK konferenciáról. A képes összefoglaló itt megtekinthető: http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__2/i__8930

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.