SZTE Info

A horgászattól a kábítószer-kereskedelemig a jogi OTDK-n

Egy híján 300 dolgozatot értékelt március 26-án a szakmai zsűri a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia állam-és jogtudományi szekcióján. A hallgatók olyan érdekes témákat dolgoztak fel tanulmányaikban, mint például a transznacionális szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem vagy a horgászat környezetjogi kérdései.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Határon innen és túlról 14 felsőoktatási intézményből 520 hallgató és 330 oktató érkezett a Szegedi Tudományegyetemre. A tagozati üléseket négy szekcióban tartották több témakörben, mint például az agrár- és szövetkezeti jog, büntető jog, és környezetvédelmi jog. A hallgatók olyan érdekes témákat dolgoztak fel tanulmányaikban, mint például a transznacionális szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem, a hungarikumok jogi védelmének esszenciája vagy éppen a horgászat környezetjogi kérdései. Utóbbit Szabó Imre dékán az OTDK-t beharangozó sajtótájékoztatón és az ünnepélyes megnyitón is megemlítette.

 

Liptai NoémiMit szólt ehhez a tanulmány szerzője? – A megnyitón nagyot mosolyogtunk a csoporttársaimmal. Nagyon pozitívnak tűnt, hogy a 299 dolgozatból az enyémet cím szerint is megemlítette a dékán úr. Utána persze kiderült, miért is érdekelt a témában. Elmondta, hogy ő a Magyar Országos Horgász Szövetség elnöke. Így már nem volt furcsa, hogy éppen az én témámat emelte ki – hallottuk Liptai Noémitől. A Debreceni Egyetem levelező tagozatos joghallgatója elmondta: a párjával horgászcikk nagykereskedelemmel foglalkoznak, s hobbijuk is a pecázás, így kézenfekvő volt, hogy azokat a témákat, felmerülő problémákat vesse papírra, melyekkel nap mint nap találkozik. Ilyen például a halvédelem, a tavak és azok mikrokörnyezetének megvédése.

 

– Ahhoz, hogy egy pont a 25-30 kilós testsúlyát elérje, legalább 20 évre van szüksége. Ha ezeket húshorgászat céljából kifogják, azzal ártanak, akik ezt teszik. Magyarországon egyedülálló, speciális vízhelyzet alakult ki. Sok a víztározó, a bányató, ahol a halak olyan nagyságúra is ki tudnak fejlődni, amekkorára más országokban nem. Ezt óvni kellene – érvelt Liptai Noémi.

 

Érdekes témát választott Csáki Petra is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatójának dolgozata „Az ügyintéző orra, mint bizonyítási eszköz – a bűzpanaszok vizsgálatának egyes bizonyítási kérdései” címet viseli.

 

Csáki Petra– Ahány hatóságot megkerestem, mindenhol azt mondták, hogy milyen jó, hogy ezzel a témával szeretnék foglalkozni. Nagyon sok ember életét megkeseríti a környezetében folyamatosan jelen lévő kellemetlen szaghatás, és erre jogi megoldás nem nagyon található a hatóságoknál. A legtöbb ügy azzal zárul, hogy bizonyítékok hiányában megszüntetik az eljárást – magyarázta Petra, aki arra próbál választ adni dolgozatában, hogy lehetne a jogszabályokat úgy módosítani, hogy objektivizálják az eljárást.

 

– Bűzhatárértékeket lehetne megállapítani, és meghatározni, melyek minősülnek bűzzel járó tevékenységeknek. Így bármilyen gyár építésekor már a projekt tervezéskor kötelezővé lehetne tenni, hogy mérjék: milyen lesz a várható bűzhatás. Gyakori probléma, hogy nem jelölik ki a védőtávolságot, és nagyon közel helyezik a lakott területekhez az üzemeket. Fontos lenne ezt meghatározni, hiszen az, hogy bűzt bocsátanak ki a környezetbe, önmagában nem jogellenes, de az már igen, ha zavarja a környezetben élőket is – magyarázta Petra, akitől megtudtuk: az ÁNTSZ-hez évente település környezet egészségügy témakörben beérkező panaszok 71 százaléka bűzzel kapcsolatos panasz. Ez évente 75 ügyet jelent.

 

A tagozati ülések után a szekció a tagozati elnökök konferenciájával folytatódott. A szervezők délután kulturális programra invitálták a vendég egyetemistákat. A JATE Klubban stand up comedyt hallgathattak meg, majd a Carbonfools koncertje következett.

 

Az ünnepélyes eredményhirdetést március 27-én, szerdán 10 órától rendezik a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

 

Bobkó Anna


otdk_verseny
További képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.