SZTE Info

Innovatív egyetem, innovatív környezet

Második alkalommal rendezte meg Innovációs Napját a Szegedi Tudományegyetem március 21-én. Az eseményen többek között azt is demonstrálták, az egyetemi találmányok miként jelennek a hétköznapokban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Délelőtt a plenáris ülésekre került sor az SZTE Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központban, a Rektori Hivatalban. Buzás Norbert, az SZTE kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatója hangsúlyozta, a második alkalommal megrendezett Innovációs Napra tudatosan olyan, a szegedi egyetemen született találmányokat válogattak, amik a társadalmi-gazdasági fejlődéshez közvetlenül hozzájárultak, azaz a hétköznapi életben is elérhetőek. Egyetlen fontos törekvésük az volt, hogy bemutassák és megünnepeljék az elért eredményeket.

 

Innovatív jégbor és orvosi képalkotás

A Rektori Hivatal díszterme előtt hat vitrinben egyetemi innovációk sorakoztak, melyek egy most szerveződő nagyobb kiállítás első szeletét jelentik – fogalmazott Buzás Norbert. Itt megcsodálhatták az érdeklődők a nanoezüst felsőruházatot, mely nemcsak antibakteriális és antimikrobális, hanem még komfortérzést is nyújt viselőjének. Az elakadt olajkutaknál is segít a nano, pontosabban a nanoemulzió, melynek besajtolásával újraindítható a kút – mindez szintén szegedi innováció. Egy másik vitrinben az elmaradhatatlan C-vitamin kapott helyet. Az érdeklődők megismerhették az itt kifejlesztett funkcionális élelmiszereket, mint például az innovatív technológiával készült jégbor, a magas antioxidáns-tartalmú csokoládé vagy az emelt rosttartalmú kifli. Jól ismert a GE Healthcare és az SZTE együttműködése is, melynek révén a számítógépes orvosi képfeldolgozásban értek el fontos innovációkat. Nem maradhat el a szoftverfejlesztés és a szoftverminőség-javítás terén elért eredményeket bemutató vitrin sem.

 

A harmadik misszió

Egy modern egyetemnek három feladat van: az oktatás, a kutatás és a társadalmi fejlődés, illetve jólét szolgálata – mondta el előadásában Rácz Béla általános rektorhelyettes. Mint fogalmazott, az oktatás-kutatás bizonytalan jövő elé tekint, ezért leginkább a harmadik misszió nevezhető sikertörténetnek. 2005-ben jött létre az egyetemen a város közreműködésével az innovatív munkacsoport. Egy 2008-as OECD-felmérés kimutatta, hogy Magyarország kutatás-fejlesztésre fele annyit fordít, mint az uniós átlag, és a ráfordítás háromnegyede az itt tevékenykedő multinacionális cégek k+f-jét fedezte. Beszédes az a statisztika is, mely Magyarországot a 2005-2007-es időintervallumban a 0-50 közötti találmányt felmutató országok közé sorolta. Rácz Béla arról is beszélt, az okok között szerepelhet a magyar oktatási rendszer azon hiányossága, hogy elhanyagolta a matematika- és természettudományok oktatását. – Ami 12 év alatt nem történik meg, azt az egyetemen nem tudjuk pótolni – összegzett. Hozzátette: az SZTE ugyanakkor az egyik legtöbb találmány-bejelentéssel rendelkező egyetem 40 szabadalmával, a nemzetközi ranglisták – sanghaji, QS-ranking stb. – állandó szereplője.

 

Útban a tudás alapú gazdaság felé

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében Nagy Sándor önkormányzati képviselő tartott előadást. Mint fogalmazott, a város élhető környezet és magas színvonalú városi infrastruktúra kialakításával járul hozzá az innovációs környezethez, legyen szó tömegközlekedés-fejlesztésről vagy éppen városrehabilitációról. A képviselő beszélt sok más mellett az egyetem és város közös, 2,6 milliárdos projektjéről, a Szent-Györgyi Albert Agóráról is. Hangsúlyozta, az új tér a gyerekek számára is vonzó módon mutatja be a tudományt. Európai szinten is kiemelkedő informatikatörténeti gyűjteménye, látványlaborja, valamint a jövő technológiáit is felvonultató Informatórium kifejezetten alkalmas erre a célra. Nagy Sándor a 2014–2020 között megvalósuló beruházások közül aláhúzta a tudás alapú gazdasághoz vezető fejlesztéseket, mint az öthalmi ELI-tudásvárost vagy az új klinikai tömb mellett kialakítandó, innovatív technológiákat felvonultató Biopolisz Parkot. A Dugonics tér és a Semmelweis utca megújításáról, az infrastruktúra és az innováció összefüggéseiről a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-től Máté Tamás beszélt. Mint elmondta, szerencsés esetben egy tér koncepcióalkotása visszanyúlik a múltba, ők is így jártak el, tanulmányozva a Dugonics tér korábbi állapotait. A nemrégiben befejezett Dugonics tér a DAOP–5.1.2/C-09-2f-2010-0002, Biopolisz Park – Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja 2,2 milliárdos projekt részeként valósult meg, ebből a térre 924 millió forint jutott.


Az eseményen kihirdették az SZTE Innovációs Verseny győzteseit is.

 

Arany Mihály

Innovacio galéria
Az innovációs napon készült képek itt megtekinthetők

logok



Mikroalga a biogázhoz és oktatási robot

A Szegedi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága 2013-ban hirdette meg hallgatók számára az SZTE Innovációs Versenyt. A verseny célja, hogy inspirálja a hallgatókat innovatív ötleteik kidolgozására és bemutatására. A 200 ezer forint összdíjazású versenyen való induláshoz a hallgatóknak egy kétoldalas formanyomtatványt kellett kitölteniük, amelyen innovatív ötletüket bemutatták. A beérkezett ötleteket hétfős biológusból, kémikusból, fizikusból és közgazdászokból álló szakmai zsűri bírálta el. Minden pályázó részletes visszajelzést kapott pályamunkájáról, melyben kitértek arra, hogy ötletük mely részét kell még kidolgozniuk, illetve milyen irányba érdemes továbbfejleszteni.

 

Összesen 23 pályamunka érkezett be, igen változatos témákban – a sportboltokban télikabát tesztelésre alkalmas hűtőfülkétől a Mars expedíció hatékonyabbá tételéig. A zsűri értékelése során a pályamunkában rejlő potenciált vette mércének, azaz a megvalósíthatóságra és a várható hasznosíthatóságra helyezte a hangsúlyt. Ennek eredményeképpen három olyan pályázat végzett a dobogón, melyek mindegyikét már – részben vagy egészben – megvalósították laboratóriumi körülmények között, illetve prototípus szinten.

 

Az első helyezett titkosítást kért pályaművére, így a 2. és 3. helyezettek mutathatták be ötletüket a szélesebb közönség számára az SZTE Innovációs Napján.

 

Első helyen végeztek Wirth Roland és Lakatos Gergely, az SZTE TTIK biológus szakos PhD-hallgatói a „Mikroalga mint alternatív szubsztrát biogáz előállítására” című projektjükkel. A projekt a biogáz-előállítás egy igen innovatív módját választották mikroalgát használva szubsztrátként. Az I. helyezett díja 100 ezer forint értékű utazási utalvány volt.

 

Második díjat vehetett át Kecsenovity Egon, az SZTE TTIK anyagmérnök szakos BA-s hallgatója a „KITT-E, az 5 ezer forintos oktatási robot” című projekttel. Kecsenovity Egon több pályaművet is adott be, a győztes munkát meg is tekinthette a közönség az SZTE Innovációs Napon. A KITT-E robot költséghatékonyságából adódóan új perspektívákat nyit a hobbielektronika, illetve a robotikaoktatás terén, mivel jóval olcsóbb, mint a piacon elérhető versenytársai. Kecsenovity Egon bemutatójának további érdekessége volt, hogy előadásához saját fejlesztésű prezentációs kesztyűjét használta. A II. helyezett díja 60 ezer forint értékű utazási utalvány.

 

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Álb Csaba, az SZTE TTIK programtervező informatikus szakos hallgatója állhatott a „Kinect 3D presenter” című projekttel. A Kinect számítógépes játékokhoz fejlesztett szenzor, mely követi a test mozgását játék közben. Álb Csaba innovációjában azonban nem játékra, hanem háromdimenziós alakzatok (például gépek, épületek tervei, egyéb látványtervek) prezentációjára alakította át a Kinectet. Prezentációja során a közönség végigkövethette, amint karmozdulatokkal váltott diákat, illetve egy 3D-s szarvas figurát „testbeszéddel” mutatott be a közönségnek. A III. helyezett díja 40 ezer forint értékű utazási utalvány.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.