SZTE Info

Intelligens szakosodás – avagy mit támogasson az EU a dél-alföldi régióban?

Konzultációt tartott Szegeden, a SZAB-székházban a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség és a Nemzeti Innovációs Hivatal. A rendezvényen részt vevők elmondhatták véleményüket többek között arról, hogy melyek azok a technológiák a dél-alföldi régióban, amelyeket feltétlenül támogatnia kellene az EU-nak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az innováció a gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező, a magyar gazdaság egyik lehetséges kitörési pontja. Az életminőség javulásának biztosítéka, a vállalkozóknak pedig meghatározó versenyelőnyt jelent. Az elmúlt év őszén széles körű társadalmi konzultációval fogalmazódott meg a „Befektetés a jövőbe” című nemzeti KFI-stratégia. Az Európai Bizottság arra ösztönzi a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy állítsanak össze az intelligens szakosodást szolgáló kutatási és innovációs stratégiákat. Ezeknek az lesz a hasznuk, hogy általuk az EU strukturális alapjainak felhasználása hatékonyabbá válhat. Az Európai Bizottság tehát bevonja az ügynökségeket a tervezési folyamatokba, rajtuk keresztül pedig kikérik a régió legfontosabb innovációs érdekeltjeinek – vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek – véleményét is. Az intelligens szakosodás így nem csupán egy felülről vezényelt stratégiát jelent, hanem az érintettek együttműködését, a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is.


Március 7-én került sor Budapesten a közép-magyarországi régió „Intelligens szakosodás” regionális konzultációját, ezt több vidéki városban tartott beszélgetés előzte meg. Március elsején Szegeden, a SZAB-székházban többen is részt vettek az SZTE-ről. Többek között Vilmányi Márton, az SZTE GTK dékánja, Gyimes Ernő, az SZTE Mérnöki Kar stratégiai és innovációs dékánhelyettese, Kovács Kornél, az SZTE TTIK intézetvezető egyetemi tanára és Vajda Zoltán, az SZTE BTK tudományos és pályázati dékánhelyettese.


Az eseményen Maróti Péter, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség igazgatója köszöntötte a meghívottakat, majd Peredy Zoltán, a Nemzeti Innovációs Hivatal főosztályvezetője tartott előadást.


– Több stratégia is készült már, a legújabbnak azonban az a legnagyobb előnye, hogy a térségi szemlélet hatványozottabban érvényesül majd benne. Jövő évtől arra lehet pályázni, ami most bekerül a dokumentumba – mondta el Gyulai Tamás, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség szakértője. Az előadásokat kötetlen beszélgetés követte, mely során több kérdéskörben is kifejthették véleményüket a résztvevők.


A megjelentek megjegyezték, mennyire „vízfejű” a rendszer, hiszen minden a fővárosban történik: a pályázatok kiírása és elbírálása is. Javasolták: helyi szakemberek végezzék a feladatokat, helyben. Szó esett arról, hogy melyek azok a regionális kulcstechnológiák, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a Dél-Alföldnek, így semmiképpen nem maradhatnak ki a dokumentumból. Ilyen többek között a biotechnológia, a lézertechnika, az élelmiszeripar, az agrárium és a kapcsolódó megújuló energetikai szektor vagy a gépjárműipar. A javaslatokat az innovációs ügynökség képviselői eljuttatják a tervezők részére. Hamarosan pedig visszajelzést is kapnak arról, hogy mi történik ezekkel.

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.