SZTE Info

Kapuk a kultúrára – szociológus házaspár könyvét mutatták be a SZAB-ban

Kultúrkapuk címmel jelent meg a Belvedere kiadó gondozásában a szociológus házaspár, Tibori Tímea és T. Kiss Tamás új tanulmánykötetete a kultúrpolitikáról, az értékközvetítésről és a kulturális valóságról. A könyvet március 28-án mutatták be a SZAB-székházban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A könyv mintegy harminc év kultúrpolitikai, kultúraszociológiai munkáiból válogatott magyar és angol nyelven, amelyek máig érvényes irodalmakon alapszanak és máig érvényes módszereket alkalmaznak – mondta el az u-szeged.hu-nak Tibori Tímea szociológus, aki évtizedeken át dolgozott az MTA Szociológiai Kutatóintézetében. Természetesen nem egyszerűen utánközlésről, hanem számos elemében újraírott, olvasószerkesztő által gondozott szövegekről van szó, melyeket részben az érdeklődő olvasó, részben a szakirodalmat használni kívánó ifjúság is haszonnal forgathat.

 

T. Kiss Tamás döntően a klebelsbergi kultúrpolitikával és művelődésüggyel foglalkozik, Tibori Tímea pedig ebben a kötetben jelentette meg művészetszociológiai munkáiból a máig érvényes, csoportban végzett kutatásait. A kötet sajátos vetülete a közösségi problematika – sorolta a szerző.

 

Egy példát említve, közös munkaként dolgozták fel a hajósi nyári szociográfiai táborok anyagát. Tibori Tímea az életmódot és a kultúraközvetítés sajátos vetületét, a generációk közötti kultúraátadást kutatta. Mint megtudtuk, itt az fogalmazódott meg, hogy a hatvanon felüli nemzedék még szervesen átadott fontos tudásokat a gyerekeinek, de a harmadik generáció döntően elfordul ezektől a kulturális hagyományoktól, és mindent másként akar csinálni és értelmezni. Tibori Tímea hozzátette: a sváb és a magyar közösségben nem egyszerűen egy kisebbségi-többségi problémáról van szó, hanem gyökeresen megváltozott kulturális identitásról, ez vonatkozik a svábokra, németekre éppúgy, mint a „magyar magyarokra”. A szociológus szerint a hajósi svábok számos esetben magyarabb állampolgárok, mint a magyar magyarok. Az információs dömping és az új technológiák, amelyekkel nekik is élniük kellett, teljesen háttérbe szorították a tradícionális munkafolyamatokat, és ezáltal a hagyományos kultúrát és gondolkodásmódot is – összegzett Tibori Tímea.

 

T. Kiss Tamás a könyvbemutatón többek között arról beszélt, a nagy vállalkozásban – amit a könyv jelentetett – a különbözőségek egységére törekedtek. A kötet a kultúrát nem homogénként fogja fel, hanem annak sokszínűségét igyekszik érzékeltetni.

 

A kötetet eredetileg Falus András akadémikus, immunológus professzor mutatta volna be, de ő egy baleset miatt nem tudott eljönni. A könyvről szóló jellemzését a könyvbemutatót felvezető Pászka Imre szociológus professzor olvasta fel. Falus akadémikus úgy fogalmazott, korrekt, adatokon alapuló történeti szemlélettel nyilatkozik az analfabétizmusról T. Kiss Tamás, különösen fontos ez a historikus analízis korunkban, amikor újra terjed az analfabétizmus, ma már beszélnek arról, hogy a számítógép klaviatúrájának alkalmazása kiváltja a kisiskolások kézírástanulását – a professzor ezt tragikus hibának érzi. Klebelsberg Kuno családi háttere, életpályájának bemutatása és koncepciójának fejlődése ma különösen aktuális, mikor napjainkban a pedagógiai munka zászlóshajójának kinevezett intézmény ennek a jelentős kultúrpolitikusnak a nevét viseli. Három „T”-s téma is helyet kapott a kötetben: tudásnevelés, támogatás és távozás. Ez az évtizedeken áthúzódó hármas jelenség Klebelsberg egyik problémafelismerésétől a mai értelmiségi elvándorlásig tartó folyamatokra utal: itt is van mit tanulni a kultuszminiszter kormányok átnyúló kultúrpolitikájából – írta Falus András.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.