SZTE Info

Kapuk a kultúrára – szociológus házaspár könyvét mutatták be a SZAB-ban

Kultúrkapuk címmel jelent meg a Belvedere kiadó gondozásában a szociológus házaspár, Tibori Tímea és T. Kiss Tamás új tanulmánykötetete a kultúrpolitikáról, az értékközvetítésről és a kulturális valóságról. A könyvet március 28-án mutatták be a SZAB-székházban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A könyv mintegy harminc év kultúrpolitikai, kultúraszociológiai munkáiból válogatott magyar és angol nyelven, amelyek máig érvényes irodalmakon alapszanak és máig érvényes módszereket alkalmaznak – mondta el az u-szeged.hu-nak Tibori Tímea szociológus, aki évtizedeken át dolgozott az MTA Szociológiai Kutatóintézetében. Természetesen nem egyszerűen utánközlésről, hanem számos elemében újraírott, olvasószerkesztő által gondozott szövegekről van szó, melyeket részben az érdeklődő olvasó, részben a szakirodalmat használni kívánó ifjúság is haszonnal forgathat.

 

T. Kiss Tamás döntően a klebelsbergi kultúrpolitikával és művelődésüggyel foglalkozik, Tibori Tímea pedig ebben a kötetben jelentette meg művészetszociológiai munkáiból a máig érvényes, csoportban végzett kutatásait. A kötet sajátos vetülete a közösségi problematika – sorolta a szerző.

 

Egy példát említve, közös munkaként dolgozták fel a hajósi nyári szociográfiai táborok anyagát. Tibori Tímea az életmódot és a kultúraközvetítés sajátos vetületét, a generációk közötti kultúraátadást kutatta. Mint megtudtuk, itt az fogalmazódott meg, hogy a hatvanon felüli nemzedék még szervesen átadott fontos tudásokat a gyerekeinek, de a harmadik generáció döntően elfordul ezektől a kulturális hagyományoktól, és mindent másként akar csinálni és értelmezni. Tibori Tímea hozzátette: a sváb és a magyar közösségben nem egyszerűen egy kisebbségi-többségi problémáról van szó, hanem gyökeresen megváltozott kulturális identitásról, ez vonatkozik a svábokra, németekre éppúgy, mint a „magyar magyarokra”. A szociológus szerint a hajósi svábok számos esetben magyarabb állampolgárok, mint a magyar magyarok. Az információs dömping és az új technológiák, amelyekkel nekik is élniük kellett, teljesen háttérbe szorították a tradícionális munkafolyamatokat, és ezáltal a hagyományos kultúrát és gondolkodásmódot is – összegzett Tibori Tímea.

 

T. Kiss Tamás a könyvbemutatón többek között arról beszélt, a nagy vállalkozásban – amit a könyv jelentetett – a különbözőségek egységére törekedtek. A kötet a kultúrát nem homogénként fogja fel, hanem annak sokszínűségét igyekszik érzékeltetni.

 

A kötetet eredetileg Falus András akadémikus, immunológus professzor mutatta volna be, de ő egy baleset miatt nem tudott eljönni. A könyvről szóló jellemzését a könyvbemutatót felvezető Pászka Imre szociológus professzor olvasta fel. Falus akadémikus úgy fogalmazott, korrekt, adatokon alapuló történeti szemlélettel nyilatkozik az analfabétizmusról T. Kiss Tamás, különösen fontos ez a historikus analízis korunkban, amikor újra terjed az analfabétizmus, ma már beszélnek arról, hogy a számítógép klaviatúrájának alkalmazása kiváltja a kisiskolások kézírástanulását – a professzor ezt tragikus hibának érzi. Klebelsberg Kuno családi háttere, életpályájának bemutatása és koncepciójának fejlődése ma különösen aktuális, mikor napjainkban a pedagógiai munka zászlóshajójának kinevezett intézmény ennek a jelentős kultúrpolitikusnak a nevét viseli. Három „T”-s téma is helyet kapott a kötetben: tudásnevelés, támogatás és távozás. Ez az évtizedeken áthúzódó hármas jelenség Klebelsberg egyik problémafelismerésétől a mai értelmiségi elvándorlásig tartó folyamatokra utal: itt is van mit tanulni a kultuszminiszter kormányok átnyúló kultúrpolitikájából – írta Falus András.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *