SZTE Info

Korrika Szegeden – futás a kis nyelvekért

Futás több mint 2000 kilométeren keresztül a baszk nyelv megőrzéséért – ez a Korrika, melyet kétévente rendeznek meg Baszkföldön. Idén első alkalommal Budapest és Szeged is csatlakozott a kezdeményezéshez, mely itthon nemcsak az euskara, hanem a magyar mint idegen nyelv népszerűsítését is zászlajára tűzte.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Baszkföldön az euskara népszerűsítése fontos feladat, az anyanyelvi beszélők száma ugyanis a Baszk Autonóm Tartomány bizonyos részein egyre csökken. A helyiek, hogy felhívják a figyelmet a baszk fontosságára, 1983-tól minden páratlan év márciusában megrendezik a Korrikát. Tíz napig tart a 2000 kilométeres „maraton” megállás nélkül, melynek során a történelmi Baszkföld minden jelentős pontját érintik a résztvevők. Az első magyarországi Korrikát március 22-én Budapesten, másnap pedig Szegeden tartották meg. Március 23-án a Dóm térről rajtoló futók a 3 kilométeres táv teljesítésével kívánták felhívni a figyelmet Európa kis nyelveire. Izaskun Pérez, az esemény főszervezője a www.u-szeged.hu-nak elmondta, céljuk nemcsak a baszk, hanem más kis nyelvek, így a magyar népszerűsítése is.

 

Amellett, hogy nyelvünket Baszkföldön is népszerűsíteni kell, azt is fontosnak tartjuk, hogy a külföldiek szintén megismerkedjenek a magyarral és a baszkkal. A futás erre nagyon jó alkalom, hiszen hasonlít magához a nyelvtanuláshoz: energia és akarat kell hozzá – fogalmazott. Izaskun Pérez egyébként hat éve tanít lektorként a Szegedi Tudományegyetemen, és lelkesen számol be arról, hogy nemcsak az itteni diákokat ragadta meg a baszk kultúra, hanem Baszkföldről is rendszeresen érkeznek Erasmus-hallgatók Szegedre.

 

A futás motivációt is jelenthet azon külföldiek számára, akik bár itt élnek, nem tanulnak magyarul. Ez a figyelemfelkeltés tulajdonképpen sikeres is volt, hiszen a nagy része azoknak, akik ide eljöttek, úgy látom, külföldiek – így Durst Péter, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Hungarológia és Közép-Európa Tanulmányok Nemzetközi Oktatási Központ oktatója. Miközben a résztvevők a rajt előtt még kiosztják egymás között a piros, fehér és zöld színű szalagokat, valamint a Korrikát hirdető pólókat, Durst Péter azt is elárulja, szerinte miért érdemes egy külföldinek éppen a magyar nyelvet elsajátítania. Ha valaki már beszél egy nagyobb nyelvet, például angolt vagy németet, és elkezd ezután tanulni magyarul vagy baszkul, ismét rácsodálkozhat arra, mennyire másképp is működhetnek a nyelvek.

 

A biciklisekkel kiegészült futók először a rakparton, majd a Kárász utcán haladtak végig. Hamar teljesítették a három kilométeres távot, nem sokkal később már a Nyugi Kávézóban melegedtek és beszélgettek az eseményre készült baszk csemegék mellett. Köztük volt Susanne Schulz is, aki a drezdai egyetemről érkezett erasmusosként Szegedre. Németországban egy szervezetnél önkéntes szolgálatok lebonyolításában segítettem, ahová sok magyar is érkezett, ekkor kezdtem el kedvtelésből foglalkozni a nyelvvel. Aztán magyar barátaim is lettek, így egyre többet tanultam meg, és idővel könnyebben fejeztem ki magam tudtuk meg tőle. Susanne szerint ha mindenki aszerint választana az idegen nyelvek közül, hogy melyik áll a legközelebb személyiségéhez és érdeklődéséhez, és nem az álláskeresés vagy a fizetés jelentené a fő szempontot, valószínű, hogy nem minden esetben részesítenék előnyben a mostani nagyobb nyelveket.

 

A Korrikát legközelebb két év múlva ismétlik csak meg, azok számára azonban, akik szívesen részt vennének más, a baszk nyelvhez kötődő programokon, Izaskun Pérez szeretettel ajánlja az SZTE Bölcsészettudományi Karon május 7-től kezdődő Spanyol-Baszk-Magyar Kulturális Napokat.

 

Hegedűs Gabriella

korrika_galeria
A Korrika futáson készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.