SZTE Info

Korrika Szegeden – futás a kis nyelvekért

Futás több mint 2000 kilométeren keresztül a baszk nyelv megőrzéséért – ez a Korrika, melyet kétévente rendeznek meg Baszkföldön. Idén első alkalommal Budapest és Szeged is csatlakozott a kezdeményezéshez, mely itthon nemcsak az euskara, hanem a magyar mint idegen nyelv népszerűsítését is zászlajára tűzte.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Baszkföldön az euskara népszerűsítése fontos feladat, az anyanyelvi beszélők száma ugyanis a Baszk Autonóm Tartomány bizonyos részein egyre csökken. A helyiek, hogy felhívják a figyelmet a baszk fontosságára, 1983-tól minden páratlan év márciusában megrendezik a Korrikát. Tíz napig tart a 2000 kilométeres „maraton” megállás nélkül, melynek során a történelmi Baszkföld minden jelentős pontját érintik a résztvevők. Az első magyarországi Korrikát március 22-én Budapesten, másnap pedig Szegeden tartották meg. Március 23-án a Dóm térről rajtoló futók a 3 kilométeres táv teljesítésével kívánták felhívni a figyelmet Európa kis nyelveire. Izaskun Pérez, az esemény főszervezője a www.u-szeged.hu-nak elmondta, céljuk nemcsak a baszk, hanem más kis nyelvek, így a magyar népszerűsítése is.

 

Amellett, hogy nyelvünket Baszkföldön is népszerűsíteni kell, azt is fontosnak tartjuk, hogy a külföldiek szintén megismerkedjenek a magyarral és a baszkkal. A futás erre nagyon jó alkalom, hiszen hasonlít magához a nyelvtanuláshoz: energia és akarat kell hozzá – fogalmazott. Izaskun Pérez egyébként hat éve tanít lektorként a Szegedi Tudományegyetemen, és lelkesen számol be arról, hogy nemcsak az itteni diákokat ragadta meg a baszk kultúra, hanem Baszkföldről is rendszeresen érkeznek Erasmus-hallgatók Szegedre.

 

A futás motivációt is jelenthet azon külföldiek számára, akik bár itt élnek, nem tanulnak magyarul. Ez a figyelemfelkeltés tulajdonképpen sikeres is volt, hiszen a nagy része azoknak, akik ide eljöttek, úgy látom, külföldiek – így Durst Péter, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Hungarológia és Közép-Európa Tanulmányok Nemzetközi Oktatási Központ oktatója. Miközben a résztvevők a rajt előtt még kiosztják egymás között a piros, fehér és zöld színű szalagokat, valamint a Korrikát hirdető pólókat, Durst Péter azt is elárulja, szerinte miért érdemes egy külföldinek éppen a magyar nyelvet elsajátítania. Ha valaki már beszél egy nagyobb nyelvet, például angolt vagy németet, és elkezd ezután tanulni magyarul vagy baszkul, ismét rácsodálkozhat arra, mennyire másképp is működhetnek a nyelvek.

 

A biciklisekkel kiegészült futók először a rakparton, majd a Kárász utcán haladtak végig. Hamar teljesítették a három kilométeres távot, nem sokkal később már a Nyugi Kávézóban melegedtek és beszélgettek az eseményre készült baszk csemegék mellett. Köztük volt Susanne Schulz is, aki a drezdai egyetemről érkezett erasmusosként Szegedre. Németországban egy szervezetnél önkéntes szolgálatok lebonyolításában segítettem, ahová sok magyar is érkezett, ekkor kezdtem el kedvtelésből foglalkozni a nyelvvel. Aztán magyar barátaim is lettek, így egyre többet tanultam meg, és idővel könnyebben fejeztem ki magam tudtuk meg tőle. Susanne szerint ha mindenki aszerint választana az idegen nyelvek közül, hogy melyik áll a legközelebb személyiségéhez és érdeklődéséhez, és nem az álláskeresés vagy a fizetés jelentené a fő szempontot, valószínű, hogy nem minden esetben részesítenék előnyben a mostani nagyobb nyelveket.

 

A Korrikát legközelebb két év múlva ismétlik csak meg, azok számára azonban, akik szívesen részt vennének más, a baszk nyelvhez kötődő programokon, Izaskun Pérez szeretettel ajánlja az SZTE Bölcsészettudományi Karon május 7-től kezdődő Spanyol-Baszk-Magyar Kulturális Napokat.

 

Hegedűs Gabriella

korrika_galeria
A Korrika futáson készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.