SZTE Info
Untitled

Napelemes rendszer épült az SZTE épületeinek tetején

Uniós támogatással beindult a napelemes energiatermelés a Szegedi Tudományegyetemen. 24 helyszínen 2754 napelemet telepített az universitas, mely ennek révén villamosenergia-igényének 7 százalékát tudja előállítani megújuló energiaforrásból.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Évente akár 30 millió forintot is spórolhat a Szegedi Tudományegyetem egy uniós támogatásból megvalósult napelemparknak köszönhetően. A 2754 napelemet az elmúlt hónapok során a felsőoktatási intézmény 24 épületének tetejére szerelték fel, melyek között oktatási épületek, kollégiumok és laborok is találhatóak.


A projekt záró rendezvényét március 14-én tartották az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Szabó Gábor, az SZTE rektora köszöntőjében úgy fogalmazott, számára az a program legfontosabb üzenete, hogy a hallgatók találkoznak a környezettudatos szemlélettel, és akarva-akaratlanul is továbbviszik majd magukkal ezt a hozzáállást. „Úgy gondolom, az oktatás minőségére is hatással van, hogy milyen körülmények között dolgozik az ember. Ez természetesen nem mindig rajtunk múlik, de az egyetem számára a környezettudatos stratégia kiemelt jelentőségű. Remélem, a nem is olyan távoli jövőben további hasonló, például geotermikus energiát érintő fejlesztéseknek lehetünk majd a tanúi. Az egyetem számára ez a stratégia hosszú távú, alapküldetésének tekinthető folyamat” – fejtette ki köszöntőjében az akadémikus.

 

A most lezárult beruházásnak köszönhetően az SZTE mint a legzöldebb hazai egyetem mintegy 330 lakás éves villamosenergia-fogyasztását takarítja meg. Az intézmény évi tíz gigawattórás villamosenergia-igényének hét százalékát állítják elő megújuló forrásból – közölte Rovó István műszaki főigazgató-helyettes. Megtudtuk: a 880 millió forintból, teljes egészében uniós támogatással megvalósult fejlesztés során 24 helyszínre összességében 0,66 megawatt kapacitású napelem került. A napelemek telepítésének helyszíneit (oktatási épületek mellett kollégiumokat, laborokat) úgy választották ki, hogy a megtermelt energiát helyben fel tudják használni.

 

Rovó István elárulta, az SZTE évente mintegy 3 milliárd forintot fordít energiabeszerzésre, ennek harmadát elektromos áramra. Az egyetemi épületek energetikai korszerűsítése folyamatosan zajlik, az egyre bővülő műszerpark és a nyári hőségek miatt szükséges klimatizálás egyre nagyobb villamosenergia-igényt eredményez. A Közép-Európa legzöldebb egyetemének választott universitas folyamatosan keresi a környezetbarát fejlesztéseket lehetővé tevő pályázati forrásokat, így a tervek között szerepel többek között geotermikus fűtésrendszer vagy a szennyvíz „hulladékhőjét” hasznosító hőszivattyús megoldások kialakítása is.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.