SZTE Info

Sportos patkányok és vér-agy gát a Sófi-konferencia befutói

Tizedik biológuskonferenciáját tartotta meg március 21-én az SZTE Tehetségpont keretében működő Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában. A zsűrinek komoly mezőnyben kellett helyezéseket osztania.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Öröm volt hallani a jobbnál jobb előadásokat – mondta el az u-szeged.hu-nak Sófi József, a Sófi-alapítvány létrehozója, a Szegedi Tehetséggondozó Tanács tagja. Hozzátette: a pályázók elérték a tíz év alatt eddig etalonnak tartott 2008-as mesterképzéses és 2009-es doktorandusz kategóriás színvonalat. Sófi József végül úgy összegzett, nincs kétsége afelől, hogy még hosszú évekig világszínvonalú kutatókra számíthatunk Szegeden. Kovács Kornél, az SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszék professzora, a Sófi-alapítvány kuratóriumának elnöke „egyértelmű sikertörténetnek” nevezet a Sófi-konferenciát, mely szavai szerint mára jelentős tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Hangsúlyozta, a legkiválóbb Sófi-ösztöndíjas biológushallgatók kiemelkedő karriert mutattak fel az elmúlt tíz év alatt, így például Maróti Gergely, aki az Egyesült Államokból hazatérve világszínvonalú kutatócsoportot alapított Szegeden, jelenleg is az SZBK Biokémiai Intézetének munkatársa vagy a kétszeres Sófi-ösztöndíjas Lipinszki Zoltán molekuláris biológus, aki később Junior Prima Díjat is kapott.

 

Dobj ki egy kedvenc hipotézist!

A konferencia díszvendége idén Venetianer Pál akadémikus, a szegedi egyetem címzetes egyetemi tanára volt, a magyar molekuláris biológia legjelentősebb iskolájának megteremtője, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont korábbi főigazgatója. A díjátadó végén tudósok és írók gondolatait olvasta fel útravalóként a fiatal kutatóknak. „A felfedezés útja nem az, hogy új tájakat keresünk, hanem hogy új szemmel nézünk” – idézte a professzor Proustot. Erre szépen rárímel Szent-Györgyi Albert híres mondása is: „A titok: meglátni, amit mindenki látott, és azt gondolni róla, amit senki sem gondolt.” A tudományos bölcsességek a humort sem nélkülözték, így például Konrad Lorenz örökzöldje: „A tudományos kutató számára kiváló tornagyakorlat minden nap reggeli előtt kidobni egy kedvenc hipotézist. Ez fiatalon tartja az embert.”

 

A professzor az u-szeged.hu-nak arról beszélt, nagy öröm volt látni az ambiciózus fiatalokat, különösen most, hogy a magyar tudomány helyzete „nem nagyon rózsás”. – Személyes elfogultság részemről – és tudom, hogy sokszor félre is visz –, hogy a kelleténél talán többre becsülöm, ha valaki szépen, jól és pontosan beszél és ír. Itt most ebből a szempontból nagyon jó benyomásaim voltak – értékelte az előadásokat. Arra a kérdésre, hogy vajon pályája során ment-e valamikor igazán jól a tudománynak, úgy nyilatkozott, az SZBK létesítése utáni első évtized egy kivételes periódus volt, a hetvenes években és a nyolcvanas évek első felében jó szelek jártak. A professzor kétszer volt hosszabb ideig az Egyesült Államokban – első alkalommal még nagy differenciák mutatkoztak az ottani és hazai állapotok között, a második alkalommal – mikor már az SZBK-ből ment ki, és ide tért vissza – nem érzett döntő különbséget. Sajnos, mára vissza állt az előző állapot – így Venetianer Pál.

 

Mozgás!

Összesen 19 előadó vett részt a biológus seregszemlén, és két kategóriában – mesterképzés és doktorandusz – mérettettek meg a hallgatók.

 

A mesterképzés vándorserlegét Szabó Renáta másodéves MSc-hallgató vihette el (SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék, témavezetők: Varga Csaba és Pósa Anikó). A hallgató a rekreatív – azaz szabadidős – testmozgás szív- és érrendszerre gyakorolt védőhatásait vizsgálta patkányokon – az emberekben is ugyanezek a mechanizmusok játszódnak le. Kiderült, két enzimrendszer működése is jelentősen emelkedett, illetve koszorúér-szűkület után az infarktusos terület nagysága is csökken futás hatására. Szabó Renáta kutatói pályára készül, a doktori iskolába szeretne felvételt nyerni.

Második helyen végzett Takács Zoltán szintén másodéves MSc-hallgató (SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék, témavezetők: Tari Irma és Szepesi Ágnes), aki sóstressznek kitett paradicsomnövény fiziológiai és molekuláris szintű reakcióját vizsgálta. A téma aktualitását mutatja, hogy egyre nagyobb a szikesedés, és a növekvő népesség mellett ezeket a területeket is be kell fogni termőföldnek. Takács Zoltán Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készül, és a Növénybiológiai Tanszéken szeretné doktoranduszként folytatni munkáit.

Harmadik lett Harazin András szintén másodéves MSc-hallgató (MTA SZBK Biofizikai Intézet, témavezető: Deli Mária és Tubak Vilmos), aki az akut hasnyálmirigy-gyulladás agyi hatásait vizsgálta. Motivációjáról elmondta, ebben a megbetegedésben is nagyon sok minden ismeretlen még, ha közelebb tudnánk jutni hozzájuk, azzal sok emberen tudnánk segíteni.

 

Ismét egy Deli-tanítvány a befutó

A doktorandusz kategória idei befutója Walter Fruzsina harmadéves PhD-hallgató (MTA SZBK Biofizikai Intézet Molekuláris Neurobiológiai Laboratórium, témavezető: Deli Mária), aki 2010-ben még mesterszakos hallgatóként nyerte el a vándorserleget. Kutatócsoportja a gyógyszerek agyba való bejuttatását tanulmányozza, az agyi hajszálerek speciális szerkezetét, a vér-agy gátat modellezik, ennek megnyitásán keresztül igyekeznek olyan megoldásokat találni, hogy az agyba különböző terápiás vegyületek bejuthassanak. Walter Fruzsina a doktori képzés után külföldi tapasztalatszerzésre készül, majd visszatérne Szegedre.

A képzeletbeli dobogó második fokára Horváth Edit harmadéves doktorandusz állhatott (SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék, témavezető: Csiszár Jolán), aki olyan molekulákat tanulmányoz, amelyek elősegítik a növények túlélését a különböző stresszhatások – mint a só, vagy a szárazság – esetén. Most a doktorálásra koncentrál, majd ha lehetősége lesz, kutatóként és oktatóként továbbra is a Növénybiológiai Tanszéken szeretne dolgozni.

Harmadikként végzett Kocsi Kitti másodéves PhD-hallgató (SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék, témavezető: Farkas Tamás), aki két évvel ezelőtt már nyert Sófi-konferenciát még mesterszakos hallgatóként. A PhD-hallgató neuroprotekciós lehetőségeket kutat, a stroke-os eseményt követő funkcionális károsodásokat igyekeznek kivédeni.

 

A korábbi évek hagyományainak megfelelően nemcsak a hallgatók, hanem az első helyezettek témavezetőinek munkáját is elismerték, Varga Csaba egyetemi docens Ferenczy Lajos-emlékdíjban, Deli Mária pedig Farkas Tibor-díjban részesült.

 

Arany Mihály

sofi_konferencia_galeria
A biológuskonferencián készült képek itt megtekinthetők
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.