SZTE Info

szab_kozgyules_kiemelt

SZAB-közgyűlés: Vidék-Magyarország tudományos életének súlypontjairól

A tudomány eurorégiós helyzetét értékelte, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága tavalyi eredményeit összegezte, újdonságait leltározta a SZAB közgyűlése.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének, Pálinkás Józsefnek az üdvözletét tolmácsolta a SZAB 2013. február 28-i közgyűlésének Dudits Dénes, az MTA alelnöke.

Hozzáférés a forrásokhoz

A hazai tudományos élet az egyre erősebb nemzetközi konkurencia és a szűkülő hazai feltételek mellett teljesít – adott hangot magánvéleményének Dudits Dénes. Az akadémikus elmondta: új jelentős lehetőségeket az uniós pályázatok adnak majd, ám az ezek megszerzéséhez szükséges aktivitás elmarad, egy-két kivételtől eltekintve – mint például a szegedi növénybiológus Kondorosi Éva, akit beválasztották az Európai Kutatási Tanácsába. Holott a kutatás, innováció és versenyképesség előmozdítására az EU 80 milliárd eurót szán. Ez a Horizont 2020 program a kiválóságot és a versenyképességet emeli középpontba. A szegedi akadémikus szerint az Akadémia kezdeményezhetne és koordinálhatna egy nemzeti stratégiát, ami segítené a tudományterületek magyar művelőinek nagyobb arányú részvételét az uniós döntéshozatalban és hozzáférését a forrásokhoz.


Az MTA intézményfejlesztési és köztestületi tevékenységének integrálásáról is szólt Dudits Dénes, aki rögzítette: a vidék tudományos életében a területi bizottságoknak kulcsszerep jut. Kiemelt szerepet játszanak a határon túli területekkel való együttműködésben. Az akadémikus kifejtette: az MTA állásfoglalásának szerepet kellene játszania az oktatás, a felsőoktatás rendszereinek optimalizálásában. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy az oktatási funkciókon túl a kutatási lehetőségek beszűkülését is jelentik a felsőoktatást érintő elvonások. Mind az egyetemek mind az intézetek számára kedvezőtlen, hogy az OTKA felértékelődésével párhuzamosan eltűntek az egyéb pályázatok. A géntechnológia körül is kialakult a politikummal átszőtt vita tekintet nélkül a világ innovációs folyamataira – emlékeztetett Dudits Dénes, akinek véleménye szerint a tisztán látást e téren is javíthatná akadémiai állásfoglalás.



Egy év mérlege

– Mi is forrásai vagyunk a tudomány utánpótlásának, a felsőoktatási képzésnek – hangsúlyozta az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság tegnapi közgyűlésén Dékány Imre akadémikus. A SZAB elnöke a dél-alföldi régióban betöltött tudományszervezési feladatokat elsősorban azért tartja fontosnak, mert – a Magyar Tudományos Akadémia munkájának regionális megjelenítésén túl – a kutatás, az oktatás helyi eredményeit is kötelességük megjeleníteni a civilek számára. Hangsúlyozta, hogy a SZAB együttműködik az MTA egészével, közte az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával, továbbá a Szegedi Tudományegyetemmel, a dél-alföldi régió kutatóhelyeivel, de partnerének számítanak a három megye kereskedelmi és iparkamarái, a regionális fejlesztési tanácsok, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. is.

A vidéki bizottságok titkárságainak kiemelt feladata a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata: e körben tavaly 14 alkalommal 80 előadást több mint ezer személy hallgatott meg. Hasonló rendezvényeknek adott otthont Békéscsaba, Hódmezővásérhely, Újvidék is.

– Kiemelt feladatunknak tartjuk a Romániában és Szerbiában működő testületekkel való együttműködést – jelentette ki Dékány Imre. Visszatérő SZAB-siker a 14 szakbizottságban végzett munka, a Tudósklub 12 rendezvénye, az 1971 óta újból és újból a tudományos utánpótlást szolgáló SZAB Pályadíj, amelyre a múlt évben 31 fiatal nyújtotta be elképzelését. Hasonlóképpen népszerűsíti a tudományt, ösztönzi a kutatómunka eredményeinek gyakorlati hasznosíthatóságát a 2010 óta a régió ipari kamaráival együtt meghirdetett pályázat, amelynek eredménye a Dél-Alföldi Innovációs Díj.



Hagyományteremtő újítások

A hagyományteremtő újítások közül kiemelkedett a tavalyi Szent-Györgyi-emlékév programjait gazdagító SZAB-beli kiállítás, és a szegedi egyetem Nobel-díjas tudósa, Szent-Györgyi Albert mellszobrának – Kligl Sándor szobrászművész alkotásának – felavatása.

Sikeres új kezdeményezés az MTA SZAB Bolyai Klub, a Délvidék Kutató Központ és a SZAB munkájának összekapcsolása. Ennek hátteréről szólt röviden a Bolyai kutatási ösztöndíjas Görög Márta, az SZTE ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék egyetemi docense, illetve a DKK szemszögéből Zakar András történész.

A tervek között hangzott el, hogy Gyökerek, utak, jövők: az anyanyelv megőrzésének kérdései a Kárpát-medencében címmel konferenciát szervez 2013. június 7-8. között a SZAB és a Pécsi Akadémiai Bizottság.

A SZAB munkabizottságainak munkáját a szervezet tudományos titkára, Vígh Éva összegezte.

A romániai tudományos kapcsolatokat Szabadi Zoltán professzor összegezte: a 233 határon átnyúló projekt közül 149 zárult le 2012-ben, ezek közül 68 projekt kötődött a felsőoktatáshoz. Berényi János professzor elmondta: a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanácshoz 194 köztestületi tag tartozik. Idei, április 13-i tudós találkozójuk központi témája lesz a Szabadkai Egyetem megvalósíthatóságának megvitatása. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, Péntek János e-mailben köszöntötte a SZAB-közgyűlést – hangsúlyozva, hogy az erdélyi tudósok az MTA területi bizottságaiban találták meg szövetségeseiket.


Mérni a mérhetetlent is?

A tudomány sokoldalú hasznosíthatóságára példákkal szolgált Csapó Benő. Az SZTE Neveléstudományi Intézetét vezető professzor A tanulók tudásának mérése: alkalmazott és felfedező kutatások című előadása mottójául Galileit idézte, aki a kutatómunka fő módszerének jelölte meg, hogy „Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé!”

„Ahogy a mérések megjelenése számos területen forradalmasította a természettudományos kutatást, úgy a tudásszintmérés megjelenése is új perspektívákat nyitott a pedagógiai vizsgálatok számára. A tanulók tudásának mérésére alkalmas tesztek a múlt század közepén kezdtek elterjedni, és a nagy mintákon végzett nemzetközi felmérések az ezredforduló körüli években rendszeressé váltak. A tesztek segítségével egymástól térben és időben távoli teljesítményeket lehet összehasonlítani, továbbá különböző visszacsatoló köröket lehet beépíteni a tanulási-tanítási folyamatokba. A longitudinális felmérések lehetővé teszik a fejődési folyamatok pontos leírását, az újabban megjelent technológiai eszközök pedig leegyszerűsítik és felgyorsítják az adatgyűjtés folyamatait. Az előadás a nemzetközi és a hazai felmérések eredményein keresztül bemutatja a tudásszintmérés alkalmazását, a MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport longitudinális kutatási programján keresztül pedig azt illusztrálja, milyen újszerű kutatási kérdéseket lehet a követéses adatfelvétel segítségével megválaszolni. A Szegedi Iskolai Longitudinális Program 2003-ban indult, az akkor iskolába lépett első osztályosok folyamatos felmérése nyolc évig tartott. Az adatok elemzésével meg lehet határozni korai tesztek előrejelző erejét, a képességek korai és későbbi fejlődése közötti kapcsolatokat, és például az angol és a német nyelvek tanulását meghatározó különböző tényezőket is” – összegzett Csapó Benő, aki az érdeklődők figyelmébe ajánlotta kutatócsoportja információ gazdag honlapját, a http://edia.hu oldalt.


Szöveg: Újszászi Ilona, fotó: Ócsai Gábor

A Városi TV Szeged felvétele itt megtekinthető

szab_kozgyules_galeria
A SZAB-közgyűlésen készült képek itt megtekinthetők


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 25.
    17:00 - 18:00
  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.
  • május 28.
    09:00 - 15:00
    AZ SZTE Innovációs Hét 2019 programsorozat (2019. május 28-30.) 2019. május 28-án veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A szakmai programokból álló Innovációs Hét első napján az SZTE hallgatói egy gyakorlatorientált workshopon vehetnek részt, ahol üzleti kommunikációról hallhatnak előadást és gyakorlati PR tudásra tehetnek szert. Az esemény nyitánya után megkezdik a diákok képzését, melyet Szelei Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Miskolci Egyetem oktatója fog megtartani.
  • május 28.
    15:00 - 16:00
  • május 28.
    17:00 - 18:00
    Május 28. és június 1. között kerül megrendezésre Szegeden a III. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek külföldi versenyfilmjeit idén is a BTK fordító és tolmács mesterképzésének hallgatói fordították magyarra.