SZTE Info

szab_kozgyules_kiemelt

SZAB-közgyűlés: Vidék-Magyarország tudományos életének súlypontjairól

A tudomány eurorégiós helyzetét értékelte, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága tavalyi eredményeit összegezte, újdonságait leltározta a SZAB közgyűlése.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének, Pálinkás Józsefnek az üdvözletét tolmácsolta a SZAB 2013. február 28-i közgyűlésének Dudits Dénes, az MTA alelnöke.

Hozzáférés a forrásokhoz

A hazai tudományos élet az egyre erősebb nemzetközi konkurencia és a szűkülő hazai feltételek mellett teljesít – adott hangot magánvéleményének Dudits Dénes. Az akadémikus elmondta: új jelentős lehetőségeket az uniós pályázatok adnak majd, ám az ezek megszerzéséhez szükséges aktivitás elmarad, egy-két kivételtől eltekintve – mint például a szegedi növénybiológus Kondorosi Éva, akit beválasztották az Európai Kutatási Tanácsába. Holott a kutatás, innováció és versenyképesség előmozdítására az EU 80 milliárd eurót szán. Ez a Horizont 2020 program a kiválóságot és a versenyképességet emeli középpontba. A szegedi akadémikus szerint az Akadémia kezdeményezhetne és koordinálhatna egy nemzeti stratégiát, ami segítené a tudományterületek magyar művelőinek nagyobb arányú részvételét az uniós döntéshozatalban és hozzáférését a forrásokhoz.


Az MTA intézményfejlesztési és köztestületi tevékenységének integrálásáról is szólt Dudits Dénes, aki rögzítette: a vidék tudományos életében a területi bizottságoknak kulcsszerep jut. Kiemelt szerepet játszanak a határon túli területekkel való együttműködésben. Az akadémikus kifejtette: az MTA állásfoglalásának szerepet kellene játszania az oktatás, a felsőoktatás rendszereinek optimalizálásában. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy az oktatási funkciókon túl a kutatási lehetőségek beszűkülését is jelentik a felsőoktatást érintő elvonások. Mind az egyetemek mind az intézetek számára kedvezőtlen, hogy az OTKA felértékelődésével párhuzamosan eltűntek az egyéb pályázatok. A géntechnológia körül is kialakult a politikummal átszőtt vita tekintet nélkül a világ innovációs folyamataira – emlékeztetett Dudits Dénes, akinek véleménye szerint a tisztán látást e téren is javíthatná akadémiai állásfoglalás.



Egy év mérlege

– Mi is forrásai vagyunk a tudomány utánpótlásának, a felsőoktatási képzésnek – hangsúlyozta az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság tegnapi közgyűlésén Dékány Imre akadémikus. A SZAB elnöke a dél-alföldi régióban betöltött tudományszervezési feladatokat elsősorban azért tartja fontosnak, mert – a Magyar Tudományos Akadémia munkájának regionális megjelenítésén túl – a kutatás, az oktatás helyi eredményeit is kötelességük megjeleníteni a civilek számára. Hangsúlyozta, hogy a SZAB együttműködik az MTA egészével, közte az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával, továbbá a Szegedi Tudományegyetemmel, a dél-alföldi régió kutatóhelyeivel, de partnerének számítanak a három megye kereskedelmi és iparkamarái, a regionális fejlesztési tanácsok, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. is.

A vidéki bizottságok titkárságainak kiemelt feladata a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata: e körben tavaly 14 alkalommal 80 előadást több mint ezer személy hallgatott meg. Hasonló rendezvényeknek adott otthont Békéscsaba, Hódmezővásérhely, Újvidék is.

– Kiemelt feladatunknak tartjuk a Romániában és Szerbiában működő testületekkel való együttműködést – jelentette ki Dékány Imre. Visszatérő SZAB-siker a 14 szakbizottságban végzett munka, a Tudósklub 12 rendezvénye, az 1971 óta újból és újból a tudományos utánpótlást szolgáló SZAB Pályadíj, amelyre a múlt évben 31 fiatal nyújtotta be elképzelését. Hasonlóképpen népszerűsíti a tudományt, ösztönzi a kutatómunka eredményeinek gyakorlati hasznosíthatóságát a 2010 óta a régió ipari kamaráival együtt meghirdetett pályázat, amelynek eredménye a Dél-Alföldi Innovációs Díj.



Hagyományteremtő újítások

A hagyományteremtő újítások közül kiemelkedett a tavalyi Szent-Györgyi-emlékév programjait gazdagító SZAB-beli kiállítás, és a szegedi egyetem Nobel-díjas tudósa, Szent-Györgyi Albert mellszobrának – Kligl Sándor szobrászművész alkotásának – felavatása.

Sikeres új kezdeményezés az MTA SZAB Bolyai Klub, a Délvidék Kutató Központ és a SZAB munkájának összekapcsolása. Ennek hátteréről szólt röviden a Bolyai kutatási ösztöndíjas Görög Márta, az SZTE ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék egyetemi docense, illetve a DKK szemszögéből Zakar András történész.

A tervek között hangzott el, hogy Gyökerek, utak, jövők: az anyanyelv megőrzésének kérdései a Kárpát-medencében címmel konferenciát szervez 2013. június 7-8. között a SZAB és a Pécsi Akadémiai Bizottság.

A SZAB munkabizottságainak munkáját a szervezet tudományos titkára, Vígh Éva összegezte.

A romániai tudományos kapcsolatokat Szabadi Zoltán professzor összegezte: a 233 határon átnyúló projekt közül 149 zárult le 2012-ben, ezek közül 68 projekt kötődött a felsőoktatáshoz. Berényi János professzor elmondta: a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanácshoz 194 köztestületi tag tartozik. Idei, április 13-i tudós találkozójuk központi témája lesz a Szabadkai Egyetem megvalósíthatóságának megvitatása. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, Péntek János e-mailben köszöntötte a SZAB-közgyűlést – hangsúlyozva, hogy az erdélyi tudósok az MTA területi bizottságaiban találták meg szövetségeseiket.


Mérni a mérhetetlent is?

A tudomány sokoldalú hasznosíthatóságára példákkal szolgált Csapó Benő. Az SZTE Neveléstudományi Intézetét vezető professzor A tanulók tudásának mérése: alkalmazott és felfedező kutatások című előadása mottójául Galileit idézte, aki a kutatómunka fő módszerének jelölte meg, hogy „Ami mérhető, mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé!”

„Ahogy a mérések megjelenése számos területen forradalmasította a természettudományos kutatást, úgy a tudásszintmérés megjelenése is új perspektívákat nyitott a pedagógiai vizsgálatok számára. A tanulók tudásának mérésére alkalmas tesztek a múlt század közepén kezdtek elterjedni, és a nagy mintákon végzett nemzetközi felmérések az ezredforduló körüli években rendszeressé váltak. A tesztek segítségével egymástól térben és időben távoli teljesítményeket lehet összehasonlítani, továbbá különböző visszacsatoló köröket lehet beépíteni a tanulási-tanítási folyamatokba. A longitudinális felmérések lehetővé teszik a fejődési folyamatok pontos leírását, az újabban megjelent technológiai eszközök pedig leegyszerűsítik és felgyorsítják az adatgyűjtés folyamatait. Az előadás a nemzetközi és a hazai felmérések eredményein keresztül bemutatja a tudásszintmérés alkalmazását, a MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport longitudinális kutatási programján keresztül pedig azt illusztrálja, milyen újszerű kutatási kérdéseket lehet a követéses adatfelvétel segítségével megválaszolni. A Szegedi Iskolai Longitudinális Program 2003-ban indult, az akkor iskolába lépett első osztályosok folyamatos felmérése nyolc évig tartott. Az adatok elemzésével meg lehet határozni korai tesztek előrejelző erejét, a képességek korai és későbbi fejlődése közötti kapcsolatokat, és például az angol és a német nyelvek tanulását meghatározó különböző tényezőket is” – összegzett Csapó Benő, aki az érdeklődők figyelmébe ajánlotta kutatócsoportja információ gazdag honlapját, a http://edia.hu oldalt.


Szöveg: Újszászi Ilona, fotó: Ócsai Gábor

A Városi TV Szeged felvétele itt megtekinthető

szab_kozgyules_galeria
A SZAB-közgyűlésen készült képek itt megtekinthetők


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • augusztus 26. 08:00 - 31. 20:00
  • augusztus 28. 08:00 - 30. 18:00
    Az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék nemzetközi konferenciája
  • augusztus 28. 13:00 - 31. 20:00
    A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, a Móra Ferenc Múzeum és a SZAB Filozófiai és Történettudományi Szb. szervezésében
  • augusztus 30.
    09:30 - 12:00
    9:30 Arrival and Presentation of SZTE Service Units: Frankofon Centre, American Corner, Confucius Institute, SZTE Counseling, Demola Programme; Meet the representatives at their stands;
    10:00 Opening Ceremony
    Welcome Speech: Dr. habil Péter Zakar, Vice Rector for International and Public Relations,
    and by Dr. Tamás Bene, Director for International and Public Relations
    10:30 Introduction of Mentoring System, Student Unions
    Presenter: ESN Szeged, EHÖK
    10:45 Introduction of the Stipendium Hungaricum Scholarship Programme;
    Presenter: Office for Full-time Study Programmes
    11:00 Presentation held by the Hungarian Police Department
    11: 30 Immigration Issues
    Presenter: Directorate General for Alien Policies
  • augusztus 31.
    10:00 - 16:00