SZTE Info
szabadegyetem_csapo_beno_kiemelt

Szabadegyetem – Szeged: A tanulás az egyénnek és a társadalomnak is hasznos

„A társadalmi és gazdasági fejlődés, a tudományos haladás alapja az oktatás” – kezdte előadását Prof. Dr. Csapó Benő a Szabadegyetemen. Az SZTE intézetvezető egyetemi tanára rávilágított: a tanulás a személyes előnyök mellett a közösségek számára is előnyös, a társadalomnak pedig többszörösen megtérülő befektetést jelent.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tanulás társadalmi haszna címmel tartott előadást a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (SZTE BTK) intézetvezető egyetemi tanára. Prof. Dr. Csapó Benő a Szabadegyetem – Szeged XI. szemeszter program elején leszögezte: - A társadalmi és gazdasági fejlődés, haladás alapja az oktatás.


DSC_0016A neveléstudományi intézet vezetője szerint az oktatási rendszerek fejlődését az elmúlt évszázadban az expanzió jellemezte, egyre több ember egyre több időt tölt az iskolában. Azonban informális módon is tanulunk: az intézményeken kívül egész életünkben folyamatosan újabb és újabb tudásra teszünk szert (angolul ezt hívják „Life long learning”-nek), s egyre több területen gyarapítjuk tudásunkat („Life wide learning”).


Amint Csapó Benő előadása első részében bemutatta, az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, magyarul Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szakemberei azért indították el a tudás rendszeres felmérésére irányuló programokat, hogy adatokkal is ki lehessen fejezni, milyen kapcsolatban áll az oktatás minősége és a gazdasági fejlődés.


A Szabadegyetem – Szeged meghívott előadója a közoktatás helyzetére külön kitért. Statisztikai adatok felidézésével illusztrálta, hogy az elmúlt évtizedekben az érettségizők száma megugrott, a diplomások száma – igaz, lassabb ütemben – szintén növekedett. Nem növekedett azonban az iskolában elsajátított tudás mennyisége, és nem javult a minősége. Más országokban pedig a diplomások száma a miénknél erőteljesebb ütemben növekedett.


Láthattuk a magyar oktatás helyzetét Európai és globális kontextusban is. Mint az előadó rámutatott, Magyarország – az EU 2020 stratégia jegyében kitűzött – céljai kevésbé ambiciózusak, mint más országoké. Amíg ugyanis az Unió azt célozta meg, hogy a felsőfokú oklevéllel rendelkezők arányát átlagosan 40 százalékra emelje, Magyarország csak a fiatalok 30,3 százalékát „tenné diplomássá”. Ez előrevetíti azt, hogy nem közelítünk Európa középmezőnyéhez, hanem mindinkább eltávolodunk attól. Csapó Benő szerint azonban hazánk többet is tehetne, hiszen az elmúlt évek mutatóit nézve gyorsabb növekedést is el tudna érni kellő ráfordítással.


És miért fontos ez? Számos kutatás bebizonyította, hogy az országban a magasabb iskolai végzettségűek sokkal jobb esélyekkel lépnek ki a munkaerő-piacra, a válság is a diplomásokat érinti legkevésbé. Mindemellett a felsőfokú képesítéssel rendelkezők keresnek a legjobban: a középfokú papírokkal bírókhoz képest kétszer annyi fizetést visznek haza.


DSC_0022Ezen felül a diploma egyéni költségei Magyarországon térülnek meg leginkább, mindamellett, hogy a tanulásnak egyéb haszna is van. A magasabb végzettségűeknek például 13 évvel hosszabb a várható élettartama, mint az alapfokú képesítésekkel rendelkezőknek.


Azonban a tudás közösségi hasznot is hoz: míg egy férfi diplomája a társadalomnak átlagosan 19 215 dollárjába kerül, addig 254 984 dollár hasznot hoz – ez 13-szoros megtérülést jelent; miközben a nők diplomája is nagyjából 8-szorosan „jön vissza”. Ugyanakkor nehezebben mérhető előnyei is vannak a diplomának, hiszen a műveltség és tudás értéke, a tudatosabb, aktívabb, a közösség felé nyitottabb látásmód előnye nem számszerűsíthető.


A tanulás társadalmi haszna című előadáson elhangzott adatok és következtetések az interneten is olvashatóak, a magyar közoktatásban végzett felmérések összefoglaló eredményei a Mérlegen a magyar iskola című kötetben magyarul is elérhetők. A Csapó Benő által szerkesztett könyv az interneten is megtalálható.

 

Szöveg: Kiss Tímea, fotó: Bajusz Péter

 

*

 

A Szabadegyetem – Szeged XI. szemeszterének programja

 

2013. február 6.: A város házasságot, családot érintő kihívásai, Körmendy Imre – tudományos főmunkatárs

2013. február 13.: A szegedi giga-vaku, avagy az europai „Szuperlézer” tervezése, Dr. Osvay Károly – egyetemi docens SZTE TTIK

2013. február 20.: A tanulás társadalmi haszna, Dr. Csapó Benő – intézetvezető egyetemi tanár SZTE BTK

2013. február 27.: Régió, egyetem, gazdaságfejlesztés, Dr. Lukovics Miklós – egyetemi docens SZTE GTK, SZTE Stratégiai és Fejlesztési Igazgató

2013. március 6.: Az oktatási rendszer mint a versenyképesség javításának egyik fő pillére, Dr. Pelle Anita – egyetemi docens SZTE GTK

2013. március 13.: A genetika és a liszenkoizmus, Dr. Gausz János – tudományos tanácsadó SZTE TTIK

2013. március 20.: A Székelyföld önrendelkezésének évszázadai és a 21. század kihívásai, B. Garda Dezső dr.

2013. április 10.: Állatjólét-állatjóllét, gazdasági haszonállataink védelmének aktuális kérdései”, Mikó Józsefné Dr. Jónás Edit – egyetemi adjunktus SZTE MGK

2013. április 17.: A korszerű fogamzásgátlás fejlődése: a mézzel átitatott tampontól a korszerű hormonké-szítményekig, Dr. Bártfai György – egyetemi tanár SZTE ÁOK

2013. április 24.: A férfiasság meghosszabbítható, Dr. Pajor László – egyetemi tanár SZTE ÁOK

2013. május 8.: Daganatkeltő mikrobák, gyógyító mikrobák: az immunválaszt kijátszó és aktiváló mikroor-ganizmusok, Dr. Buzás Krisztina – tudományos főmunkatárs SZTE FOK


Az előadások az SZTE TIK (Szeged, Ady tér 10.) kongresszusi termében kezdődnek a fenti napokon 18 órakor.

További információ: http://www.u-szeged.hu/szabadegyetem-szeged

Ha valamely előadáson nem tud részt venni az érdeklődő, akkor a televíziós felvételt online vetítés formájában a www.u-szeged.hu/szabadegyetem oldalon tekintheti meg az előadást követő hét közepétől. A Szabadegyetem – Szeged XI. szemeszter előadásait ugyanis dokumentációs céllal rögzíti az SZTE MédiaCentrum SZTEtelevíziója.

A korábbi szemeszterek előadásáról is készült televíziós felvétel. Ezek megtekinthetőek az SZTE honlapján ( http://www.u-szeged.hu/szabadegyetem-szeged/korabbi-szemeszterek/szemeszter?objectParentFolderId=3801).

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.