SZTE Info

Szabadegyetem-Szeged: A székelyek önrendelkezési joga egykor és ma

„Mindegyik nemzet önmagát kormányozza” – többek között erről is szó esett a Szabadegyetem-Szeged sorozat március 20-i előadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szabadegyetem–Szeged IX. szemeszterének vendégelőadója a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemről érkezett B. Garda Dezső docens, történész volt, kinek életútja összefonódott a politikával a székely autonómiáért folyó harcok során.

Előadásának címe Székelyföld önrendelkezésének évszázadai és a 21. század kihívásai volt.

 

„Kevés magyar etnikai csoport ragaszkodott annyira önrendelkezési jogához az évszázadok során, mint a székelység” – e szavakkal kezdte a szakember a székely népcsoport évszázadokra visszanyúló „autonómiához kötődő jogtörténetét” a TIK kongresszusi termében. Ezután a királyi adomány hiányának, az adómentességnek, a katonaelszállásolásoktól való mentesülésnek és az ingyenes sóhasználatnak, a székely nemzetgyűlések és székek szabályalkotási jogának, a székely tisztségviselők jogkörének a történeti áttekintése következett. A székelyeknek határvédő közösségként az önkormányzatisághoz kötődő kiváltságaikat katonai szolgálataiknak köszönhetően sikerült megvédeniük.

 

Megtudtuk, a 13. században a székelyek birtokjoga még a magyar nemeseknél is erősebb volt, így számos nemes kérte a székely közösségbe való felvételét. Önkormányzatisághoz kötődő intézményeiket a székelyek a 16. század közepéig megőrizték. 1541-ben három részre szakadt az ország: az ebben az időben létrejövő Erdélyi Fejedelemség uralkodói egyre inkább igyekeztek korlátozni a székelyek kiváltságait. 1876-ban átszervezték Magyarország közigazgatását. Ez alkalommal többek között megszüntették a székely székeket. A székelyek 1918 végén és 1919 elején kitartóan küzdöttek Nagy-Magyarország megmaradásáért. Az első világháborút követően, miután kiderült, hogy Magyarország területi egysége nem tartható meg, megalakult a Székely Nemzeti Tanács. Ez kidolgozta a független Székely Köztársaság megalapításának a tervét, amely a történelmi Székelyföldön kívül Brassó, Kolozs és Maros-Torda vármegyék magyarlakta területeit is magába foglalta volna. A Székely Köztársaság kikiáltásának 1919. január 10-én kellett volna megvalósulnia. A román hatóságok azonban január 9-én Paál Árpádot letartoztatták, így a Székely Köztársaság kikiáltására nem kerülhetett sor. Az előadó a következőkben bemutatta az 1952-ben létrehozott Magyar Autonóm Tartomány rövid történetét is.

 

B. Garda Dezső az előadás második felében saját tapasztalatait mondta el Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatban. 2003-ban újra megalakult a Székely Nemzeti Tanács, és 2004-ben hat képviselő a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetét benyújtotta a román parlamentben. 2005-ben B. Garda Dezső Sógor Csabával együtt egy újabb autonómiatörvény-tervezet kezdeményezését vállalta fel a román törvényhozásban. A történészt a Székely Nemzeti Tanács tagjai azzal győzték meg, hogy megmagyarázták neki: most alkalmas letenni a tervezetet, később nem lesz rá esély, Romániának az Európai Unióba való felvétele után nem számíthatnak kellő támogatásra az autonómiakérdésében az unió részéről. B. Garda Dezső bebizonyította, hogy alkotmánymódosítás nélkül is meg lehet valósítani Székelyföld autonómiáját, de a törvény a képviselőházi szavazásnál így is megbukott.

 

2006. november 30-án a román nemzeti ünnep alkalmával aztán felkérték az előadót, hogy méltassa Románia nemzeti ünnepét a román parlamentben. Az akkori politikus tudván, hogy Románia az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt áll, és hogy ez okból az EU megfigyelői és az európai nagykövetek is jelen vannak, beszédében kérte a székely autonómia megadását. Ezt hallván nagy felháborodás tört ki, kétszer elvették tőle a szót, leköpték, a mikrofont majd kitépték a helyéből, és nem engedték, hogy befejezze beszédét úgy, ahogy azt szerette volna. Ez a képviselői jogállás megsértését jelentette. B. Garda Dezső a szegedi hallgatóságnak elmondta: a magyar diplomácia képviselői bár tudták, hogy egy hónap van még hátra Romániának az unióba való felvételéig, nem használták ki a román parlament ülésvezetőjének és a parlament egyes tagjainak törvénytelenségsorozatát, nem emelték fel szavukat Székelyföld autonómiája ügyének az európai államok kormányszintjére, főleg az Európai Unió szintjére történő emelése érdekében, akkor, amikor az érintettek saját szemükkel láthatták a román parlamentben történteket, közvetlenül Romániának az unióba lépése előtt.

 

A székely autonómiáért benyújtott törvénytervezetet 2012. szeptember 25-én megbuktatták. Később a marosvásárhelyi táblabíróságon hozott ítélettel megtiltották a székely zászlónak a közintézményeken való használatát, és azokat a polgármestereket, akik intézményükre a továbbiakban is kitűzték a székely zászlót, megbüntették. Ez nagy felháborodást váltott ki a székelységben, és 2013. március 10-én, Marosvásárhelyen 30 ezren vonultak utcára, hogy elégedetlenségüket kifejezzék a román döntéshozatal iránt.

Befejezésképpen a szakember szólt a székely autonómia gazdasági és emberi erőforrásairól, illetve megvalósíthatóságáról.

 

 

A Szabadegyetem – Szeged XI. szemeszterének teljes programja

 

2013. február 6.: A város házasságot, családot érintő kihívásai, Körmendy Imre – tudományos főmunkatárs

2013. február 13.: A szegedi giga-vaku, avagy az európai „Szuperlézer” tervezése, Dr. Osvay Károly – egyetemi docens SZTE TTIK

2013. február 20.: A tanulás társadalmi haszna, Dr. Csapó Benő – intézetvezető egyetemi tanár SZTE BTK

2013. február 27.: Régió, egyetem, gazdaságfejlesztés, Dr. Lukovics Miklós – egyetemi docens SZTE GTK, SZTE Stratégiai és Fejlesztési Igazgató

2013. március 6.: Az oktatási rendszer mint a versenyképesség javításának egyik fő pillére, Dr. Pelle Anita – egyetemi docens SZTE GTK

2013. március 13.: A genetika és a liszenkoizmus, Dr. Gausz János – tudományos tanácsadó SZTE TTIK

2013. március 20.: A Székelyföld önrendelkezésének évszázadai és a 21. század kihívásai, B. Garda Dezső dr.

2013. április 10.: Állatjólét-állatjóllét, gazdasági haszonállataink védelmének aktuális kérdései”, Mikó Józsefné Dr. Jónás Edit – egyetemi adjunktus SZTE MGK

2013. április 17.: A korszerű fogamzásgátlás fejlődése: a mézzel átitatott tampontól a korszerű hormonkészítményekig, Dr. Bártfai György – egyetemi tanár SZTE ÁOK

2013. április 24.: A férfiasság meghosszabbítható, Dr. Pajor László – egyetemi tanár SZTE ÁOK

2013. május 8.: Daganatkeltő mikrobák, gyógyító mikrobák: az immunválaszt kijátszó és aktiváló mikroorganizmusok, Dr. Buzás Krisztina – tudományos főmunkatárs SZTE FOK

Az előadások az SZTE TIK (Szeged, Ady tér 10.) kongresszusi termében kezdődnek a fenti napokon 18 órakor.

További információ: http://www.u-szeged.hu/szabadegyetem

Ha valamely előadáson nem tud részt venni az érdeklődő, akkor a televíziós felvételt online vetítés formájában a www.u-szeged.hu/szabadegyetem oldalon tekintheti meg az előadást követő hét közepétől. A Szabadegyetem – Szeged XI. szemeszter előadásait ugyanis dokumentációs céllal rögzíti az SZTE MédiaCentrum SZTEtelevíziója.

A korábbi szemeszterek előadásáról is készült televíziós felvétel. Ezek megtekinthetőek az SZTE honlapján.

 

Cserei Bettina

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *