SZTE Info

Szegeden is tenni kellene a magas szállópor-koncentráció ellen

A határokon átnyúló légszennyezésnek a kulturális és turisztikai örökségre gyakorolt hatását vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Unió által támogatott TRANSAIRCULTUR projekt (HURO/1001/139/1.3.4) 2012. április 1-jén kezdődött és 2013. március 31-én zárul.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Lezárul az Európai Unió által támogatott TRANSAIRCULTUR projekt. A HURO/1001/139/1.3.4 számú programban az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke vett részt. A határokon átnyúló légszennyezésnek a kulturális és turisztikai örökségre gyakorolt hatását vizsgálták a szegedi kutatók, akiket eredményeikről, javaslataikról kérdeztünk.

 

A Csongrád megye három településén (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) a műszeres mérőkocsival végzett levegőminőségi megfigyelések Szegeden mutatták a legnagyobb légszennyezettséget. Szegeden belül a Rerrich Béla tér átmenő forgalomtól mentes, míg a Kossuth Lajos sugárút – Rókusi körút kereszteződésnél a legnagyobb a közúti forgalom Szegeden. A két mérőhely mégis alig mutatott különbséget a légszennyezettség koncentrációkban, mivel az utóbbinál végzett mérés időszakában szeles volt az időjárás. A mérések alapján Hódmezővásárhely légszennyezettsége közepes, míg Makó levegője igen tisztának bizonyult.

A környező levegőben kimutatható szálló por lehet helyi eredetű, egy részük azonban a nagy távolságból származó légáramlatok révén kerülhet hozzánk. A Temesvár térségébe a nagy távolságból szállított finom por legnagyobb része Közép- és Dél-Európából, valamint a Mediterráneumból származik. Ugyanakkor a Szeged fölé érkező szennyező részecskék legfontosabb származási helyei Délkelet-Európa, valamint Nyugat- és Északnyugat-Európa. Mindkét településen csekély gyakorisággal Észak-Afrikából származó finom por is kimutatható. Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke kutatásai alapján a nagy távolságból történő szállítás mindkét városban nagyobb szerepet játszik a mért szálló por koncentrációkban, a helyi eredetű részecskékhez képest.

A szén-monoxid és nitrogén-dioxid koncentrációnak Szeged magasabb rendű útjaira történő modellezése az előbbi esetében csekély, míg az utóbbinál határozott növekedést mutatott a 2008-2011 közötti időszakra. Ez arra utal, hogy a Románia és Bulgária felől Szegeden áthaladó forgalom a két ország EU-felvételét követően rendkívül megnőtt. Ugyanakkor az M43 autópálya 2010. évi átadását követően az E43 út szennyezőanyag-koncentrációi a drasztikus forgalomcsökkenéssel együtt jelentősen csökkentek.

Kifejlesztettek egy statisztikai próbát a legsúlyosabb parlagfűpollen terhelés időszakának kimutatására. Megállapították, hogy Szegeden az augusztus 16 – szeptember 13. közötti periódus a legveszélyesebb a pollenérzékenyek számára.

Kifejlesztettek továbbá egy számítógépes programot a napi parlagfűpollen koncentráció előrejelzésére.

Elemezték a biológiai és kémiai légszennyezők, valamint a meteorológiai elemek légúti betegségekre gyakorolt hatását a különböző beteg-korcsoportokra évszakok szerint. Nyáron a parlagfűpollen, a szálló por és az ózon, valamint a hőmérséklet és a szélsebesség szerepe meghatározó a légúti betegségek kialakulásában.

 

A szálló por koncentráció Szegeden és Hódmezővásárhelyen folyamatosan túllépi az egészségügyi határértéket, ami komoly egészségi kockázat és további vizsgálatot igényel. Mivel ez részben a közlekedésből származik, részben pedig természetes eredetű, s a környező csupasz, vagy növényzettel alig borított területekről a szél szállítja a városok fölé, a szálló por koncentráció csökkentése érdekében a kutatók javaslata: elkerülő utak építése, megfelelő közlekedés-szervezés, a motorok emisszióinak további csökkentése, valamint kiterjedt erdőtelepítés és a város körüli zöldterületek fejlesztése szükséges.

A kifejlesztett statisztikai próba és számítógépes program széleskörű használata egyaránt javasolt a HU-RO határ menti térségben, mivel egyrészt a legsúlyosabb parlagfűpollen terhelés időszakának jó előre történő ismerete, másrészt a napi parlagfűpollen koncentráció 1-7 napos előrejelzése segíti az arra érzékenyeket a felkészülésben.

 

SZTEinfo


logo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.