SZTE Info

Szegeden is tenni kellene a magas szállópor-koncentráció ellen

A határokon átnyúló légszennyezésnek a kulturális és turisztikai örökségre gyakorolt hatását vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Unió által támogatott TRANSAIRCULTUR projekt (HURO/1001/139/1.3.4) 2012. április 1-jén kezdődött és 2013. március 31-én zárul.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Lezárul az Európai Unió által támogatott TRANSAIRCULTUR projekt. A HURO/1001/139/1.3.4 számú programban az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke vett részt. A határokon átnyúló légszennyezésnek a kulturális és turisztikai örökségre gyakorolt hatását vizsgálták a szegedi kutatók, akiket eredményeikről, javaslataikról kérdeztünk.

 

A Csongrád megye három településén (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) a műszeres mérőkocsival végzett levegőminőségi megfigyelések Szegeden mutatták a legnagyobb légszennyezettséget. Szegeden belül a Rerrich Béla tér átmenő forgalomtól mentes, míg a Kossuth Lajos sugárút – Rókusi körút kereszteződésnél a legnagyobb a közúti forgalom Szegeden. A két mérőhely mégis alig mutatott különbséget a légszennyezettség koncentrációkban, mivel az utóbbinál végzett mérés időszakában szeles volt az időjárás. A mérések alapján Hódmezővásárhely légszennyezettsége közepes, míg Makó levegője igen tisztának bizonyult.

A környező levegőben kimutatható szálló por lehet helyi eredetű, egy részük azonban a nagy távolságból származó légáramlatok révén kerülhet hozzánk. A Temesvár térségébe a nagy távolságból szállított finom por legnagyobb része Közép- és Dél-Európából, valamint a Mediterráneumból származik. Ugyanakkor a Szeged fölé érkező szennyező részecskék legfontosabb származási helyei Délkelet-Európa, valamint Nyugat- és Északnyugat-Európa. Mindkét településen csekély gyakorisággal Észak-Afrikából származó finom por is kimutatható. Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke kutatásai alapján a nagy távolságból történő szállítás mindkét városban nagyobb szerepet játszik a mért szálló por koncentrációkban, a helyi eredetű részecskékhez képest.

A szén-monoxid és nitrogén-dioxid koncentrációnak Szeged magasabb rendű útjaira történő modellezése az előbbi esetében csekély, míg az utóbbinál határozott növekedést mutatott a 2008-2011 közötti időszakra. Ez arra utal, hogy a Románia és Bulgária felől Szegeden áthaladó forgalom a két ország EU-felvételét követően rendkívül megnőtt. Ugyanakkor az M43 autópálya 2010. évi átadását követően az E43 út szennyezőanyag-koncentrációi a drasztikus forgalomcsökkenéssel együtt jelentősen csökkentek.

Kifejlesztettek egy statisztikai próbát a legsúlyosabb parlagfűpollen terhelés időszakának kimutatására. Megállapították, hogy Szegeden az augusztus 16 – szeptember 13. közötti periódus a legveszélyesebb a pollenérzékenyek számára.

Kifejlesztettek továbbá egy számítógépes programot a napi parlagfűpollen koncentráció előrejelzésére.

Elemezték a biológiai és kémiai légszennyezők, valamint a meteorológiai elemek légúti betegségekre gyakorolt hatását a különböző beteg-korcsoportokra évszakok szerint. Nyáron a parlagfűpollen, a szálló por és az ózon, valamint a hőmérséklet és a szélsebesség szerepe meghatározó a légúti betegségek kialakulásában.

 

A szálló por koncentráció Szegeden és Hódmezővásárhelyen folyamatosan túllépi az egészségügyi határértéket, ami komoly egészségi kockázat és további vizsgálatot igényel. Mivel ez részben a közlekedésből származik, részben pedig természetes eredetű, s a környező csupasz, vagy növényzettel alig borított területekről a szél szállítja a városok fölé, a szálló por koncentráció csökkentése érdekében a kutatók javaslata: elkerülő utak építése, megfelelő közlekedés-szervezés, a motorok emisszióinak további csökkentése, valamint kiterjedt erdőtelepítés és a város körüli zöldterületek fejlesztése szükséges.

A kifejlesztett statisztikai próba és számítógépes program széleskörű használata egyaránt javasolt a HU-RO határ menti térségben, mivel egyrészt a legsúlyosabb parlagfűpollen terhelés időszakának jó előre történő ismerete, másrészt a napi parlagfűpollen koncentráció 1-7 napos előrejelzése segíti az arra érzékenyeket a felkészülésben.

 

SZTEinfo


logo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. március 20.

IMG_5825

Több mint 700 szerző 1700 könyve jelent meg eddig a József Attila Tudományos Egyetemi Kiadó és Nyomda (JATEPress) gondozásában. A kezdetben ofszet, ma már digitális nyomdagépen 1991 óta készülnek az SZTE oktatóinak, kutatóinak főként tudományos témájú kötetei, hiszen a kiadó egyik legfontosabb célja, hogy publikálási lehetőséget nyújtson az egyetem munkatársainak. Szőnyi Etelka főszerkesztővel beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • május 27.
    18:00 - 19:00
    Melyek a halogatás leggyakoribb okai? Mit tehetünk ellene? Tudjuk-e befolyásolni a halogatást? Kik halogatnak inkább? A nők vagy férfiak? A fiatalok vagy az idősebbek? Vendégünk a téma 1. számú hazai szakembere, dr. Takács Ildikó halogatáskutató, pszichológus! Az előadás a halogatók jellemzőit, magatartási sajátosságait mutatja be, olyan pszichológiai jelenségek kapcsán, mint az önbénítás, a kudarcfélelem és a tökéletességre törekvés.
  • május 28.
    09:00 - 15:00
    AZ SZTE Innovációs Hét 2019 programsorozat (2019. május 28-30.) 2019. május 28-án veszi kezdetét a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalában. A szakmai programokból álló Innovációs Hét első napján az SZTE hallgatói egy gyakorlatorientált workshopon vehetnek részt, ahol üzleti kommunikációról hallhatnak előadást és gyakorlati PR tudásra tehetnek szert. Az esemény nyitánya után megkezdik a diákok képzését, melyet Szelei Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Miskolci Egyetem oktatója fog megtartani.
  • május 28.
    15:00 - 16:00
  • május 28.
    17:00 - 18:00
    Május 28. és június 1. között kerül megrendezésre Szegeden a III. Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál, amelynek külföldi versenyfilmjeit idén is a BTK fordító és tolmács mesterképzésének hallgatói fordították magyarra.
  • május 28.
    17:00 - 18:00