SZTE Info

Szegeden is tenni kellene a magas szállópor-koncentráció ellen

A határokon átnyúló légszennyezésnek a kulturális és turisztikai örökségre gyakorolt hatását vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Unió által támogatott TRANSAIRCULTUR projekt (HURO/1001/139/1.3.4) 2012. április 1-jén kezdődött és 2013. március 31-én zárul.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Lezárul az Európai Unió által támogatott TRANSAIRCULTUR projekt. A HURO/1001/139/1.3.4 számú programban az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke vett részt. A határokon átnyúló légszennyezésnek a kulturális és turisztikai örökségre gyakorolt hatását vizsgálták a szegedi kutatók, akiket eredményeikről, javaslataikról kérdeztünk.

 

A Csongrád megye három településén (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) a műszeres mérőkocsival végzett levegőminőségi megfigyelések Szegeden mutatták a legnagyobb légszennyezettséget. Szegeden belül a Rerrich Béla tér átmenő forgalomtól mentes, míg a Kossuth Lajos sugárút – Rókusi körút kereszteződésnél a legnagyobb a közúti forgalom Szegeden. A két mérőhely mégis alig mutatott különbséget a légszennyezettség koncentrációkban, mivel az utóbbinál végzett mérés időszakában szeles volt az időjárás. A mérések alapján Hódmezővásárhely légszennyezettsége közepes, míg Makó levegője igen tisztának bizonyult.

A környező levegőben kimutatható szálló por lehet helyi eredetű, egy részük azonban a nagy távolságból származó légáramlatok révén kerülhet hozzánk. A Temesvár térségébe a nagy távolságból szállított finom por legnagyobb része Közép- és Dél-Európából, valamint a Mediterráneumból származik. Ugyanakkor a Szeged fölé érkező szennyező részecskék legfontosabb származási helyei Délkelet-Európa, valamint Nyugat- és Északnyugat-Európa. Mindkét településen csekély gyakorisággal Észak-Afrikából származó finom por is kimutatható. Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke kutatásai alapján a nagy távolságból történő szállítás mindkét városban nagyobb szerepet játszik a mért szálló por koncentrációkban, a helyi eredetű részecskékhez képest.

A szén-monoxid és nitrogén-dioxid koncentrációnak Szeged magasabb rendű útjaira történő modellezése az előbbi esetében csekély, míg az utóbbinál határozott növekedést mutatott a 2008-2011 közötti időszakra. Ez arra utal, hogy a Románia és Bulgária felől Szegeden áthaladó forgalom a két ország EU-felvételét követően rendkívül megnőtt. Ugyanakkor az M43 autópálya 2010. évi átadását követően az E43 út szennyezőanyag-koncentrációi a drasztikus forgalomcsökkenéssel együtt jelentősen csökkentek.

Kifejlesztettek egy statisztikai próbát a legsúlyosabb parlagfűpollen terhelés időszakának kimutatására. Megállapították, hogy Szegeden az augusztus 16 – szeptember 13. közötti periódus a legveszélyesebb a pollenérzékenyek számára.

Kifejlesztettek továbbá egy számítógépes programot a napi parlagfűpollen koncentráció előrejelzésére.

Elemezték a biológiai és kémiai légszennyezők, valamint a meteorológiai elemek légúti betegségekre gyakorolt hatását a különböző beteg-korcsoportokra évszakok szerint. Nyáron a parlagfűpollen, a szálló por és az ózon, valamint a hőmérséklet és a szélsebesség szerepe meghatározó a légúti betegségek kialakulásában.

 

A szálló por koncentráció Szegeden és Hódmezővásárhelyen folyamatosan túllépi az egészségügyi határértéket, ami komoly egészségi kockázat és további vizsgálatot igényel. Mivel ez részben a közlekedésből származik, részben pedig természetes eredetű, s a környező csupasz, vagy növényzettel alig borított területekről a szél szállítja a városok fölé, a szálló por koncentráció csökkentése érdekében a kutatók javaslata: elkerülő utak építése, megfelelő közlekedés-szervezés, a motorok emisszióinak további csökkentése, valamint kiterjedt erdőtelepítés és a város körüli zöldterületek fejlesztése szükséges.

A kifejlesztett statisztikai próba és számítógépes program széleskörű használata egyaránt javasolt a HU-RO határ menti térségben, mivel egyrészt a legsúlyosabb parlagfűpollen terhelés időszakának jó előre történő ismerete, másrészt a napi parlagfűpollen koncentráció 1-7 napos előrejelzése segíti az arra érzékenyeket a felkészülésben.

 

SZTEinfo


logo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *