SZTE Info

Szegeden is tenni kellene a magas szállópor-koncentráció ellen

A határokon átnyúló légszennyezésnek a kulturális és turisztikai örökségre gyakorolt hatását vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke. A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Unió által támogatott TRANSAIRCULTUR projekt (HURO/1001/139/1.3.4) 2012. április 1-jén kezdődött és 2013. március 31-én zárul.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Lezárul az Európai Unió által támogatott TRANSAIRCULTUR projekt. A HURO/1001/139/1.3.4 számú programban az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke vett részt. A határokon átnyúló légszennyezésnek a kulturális és turisztikai örökségre gyakorolt hatását vizsgálták a szegedi kutatók, akiket eredményeikről, javaslataikról kérdeztünk.

 

A Csongrád megye három településén (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) a műszeres mérőkocsival végzett levegőminőségi megfigyelések Szegeden mutatták a legnagyobb légszennyezettséget. Szegeden belül a Rerrich Béla tér átmenő forgalomtól mentes, míg a Kossuth Lajos sugárút – Rókusi körút kereszteződésnél a legnagyobb a közúti forgalom Szegeden. A két mérőhely mégis alig mutatott különbséget a légszennyezettség koncentrációkban, mivel az utóbbinál végzett mérés időszakában szeles volt az időjárás. A mérések alapján Hódmezővásárhely légszennyezettsége közepes, míg Makó levegője igen tisztának bizonyult.

A környező levegőben kimutatható szálló por lehet helyi eredetű, egy részük azonban a nagy távolságból származó légáramlatok révén kerülhet hozzánk. A Temesvár térségébe a nagy távolságból szállított finom por legnagyobb része Közép- és Dél-Európából, valamint a Mediterráneumból származik. Ugyanakkor a Szeged fölé érkező szennyező részecskék legfontosabb származási helyei Délkelet-Európa, valamint Nyugat- és Északnyugat-Európa. Mindkét településen csekély gyakorisággal Észak-Afrikából származó finom por is kimutatható. Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke kutatásai alapján a nagy távolságból történő szállítás mindkét városban nagyobb szerepet játszik a mért szálló por koncentrációkban, a helyi eredetű részecskékhez képest.

A szén-monoxid és nitrogén-dioxid koncentrációnak Szeged magasabb rendű útjaira történő modellezése az előbbi esetében csekély, míg az utóbbinál határozott növekedést mutatott a 2008-2011 közötti időszakra. Ez arra utal, hogy a Románia és Bulgária felől Szegeden áthaladó forgalom a két ország EU-felvételét követően rendkívül megnőtt. Ugyanakkor az M43 autópálya 2010. évi átadását követően az E43 út szennyezőanyag-koncentrációi a drasztikus forgalomcsökkenéssel együtt jelentősen csökkentek.

Kifejlesztettek egy statisztikai próbát a legsúlyosabb parlagfűpollen terhelés időszakának kimutatására. Megállapították, hogy Szegeden az augusztus 16 – szeptember 13. közötti periódus a legveszélyesebb a pollenérzékenyek számára.

Kifejlesztettek továbbá egy számítógépes programot a napi parlagfűpollen koncentráció előrejelzésére.

Elemezték a biológiai és kémiai légszennyezők, valamint a meteorológiai elemek légúti betegségekre gyakorolt hatását a különböző beteg-korcsoportokra évszakok szerint. Nyáron a parlagfűpollen, a szálló por és az ózon, valamint a hőmérséklet és a szélsebesség szerepe meghatározó a légúti betegségek kialakulásában.

 

A szálló por koncentráció Szegeden és Hódmezővásárhelyen folyamatosan túllépi az egészségügyi határértéket, ami komoly egészségi kockázat és további vizsgálatot igényel. Mivel ez részben a közlekedésből származik, részben pedig természetes eredetű, s a környező csupasz, vagy növényzettel alig borított területekről a szél szállítja a városok fölé, a szálló por koncentráció csökkentése érdekében a kutatók javaslata: elkerülő utak építése, megfelelő közlekedés-szervezés, a motorok emisszióinak további csökkentése, valamint kiterjedt erdőtelepítés és a város körüli zöldterületek fejlesztése szükséges.

A kifejlesztett statisztikai próba és számítógépes program széleskörű használata egyaránt javasolt a HU-RO határ menti térségben, mivel egyrészt a legsúlyosabb parlagfűpollen terhelés időszakának jó előre történő ismerete, másrészt a napi parlagfűpollen koncentráció 1-7 napos előrejelzése segíti az arra érzékenyeket a felkészülésben.

 

SZTEinfo


logo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 14.
    13:00 - 17:00
    Konferencia a Reformáció Emlékévére. A program: Nóbik Attila (SZTE JGYPK) – Reformáció-recepció a dualizmus kori neveléstörténet tankönyveinkben. Vajda Tamás (SZTE Egyetemi Levéltár) – 1872-1919 között egyetemi órai jegyzetek a román akadémia kolozsvári könyvtárában. Babits Edit (EJTF) - Türelem. Nevelés. Pedagógusképzés a bajai képezde első évtizedében. Presztóczki Zoltán (MNL CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára) – Régimódi történet apai ágon. Szabó Magda személyes és családi kötődése Hódmezővásárhelyhez. Miklós Péter (SZTE JGYPK, Emlékpont, Hódmezővásárhely) – Protestanizmus és katolicizmus között. A szegedi egyetem és a csanádi püspökség. Dudok Fanni (SZTE BTK) – A szegedi Bölcsészettudományi Kar és a szegedi Szeminárium hallgatói összetétele (1930-1939). Fizel Natasa (SZTE JGYPK) – Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak konfesszionális összetétele. A program szervezője: MTA SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Neveléstörténeti Munkabizottság.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.