SZTE Info

SZTE – SZBK együttműködés a daganatos és gyulladásos betegségek vizsgálatában

Milyen összefüggés van a különböző krónikus gyulladásos folyamatok és a rosszindulatú daganatos elváltozások között? Erre a kérdésre keresik a választ az SZTE és az SZBK kutatói. Az üzleti lehetőségek feltárását célzó munkát az EU 750 millió forinttal támogatja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem 5 karán, valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja 3 intézetében működő kutatócsoportok több tudományterületet érintve dolgoznak együtt 2014 végéig. A munka hátterét a „Környezeti tényezők és genetikai faktorok interakciójának vizsgálata immunmediált és daganatos betegségek kialakulásában” TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0035 elnevezésű pályázat jelenti.

 

  Célzott, személyre szabott terápia

 

Az uniós támogatással megvalósuló, több mint 750 millió forintos összköltségvetésű program célja, hogy a kutatások eredményeiből az egészségipar számára üzleti lehetőségeket biztosító, sokak életminőségét javító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek.

 

– A több betegségcsoportot és azok hátterét érintő kutatások során a szakemberek – többek között – arra keresik a választ, hogy milyen összefüggés van a különböző krónikus gyulladásos folyamatok és a rosszindulatú daganatos elváltozások között, hogyan alakul át az immunrendszer egyes kórállapotokban, vagy miként dolgozható ki célzott, személyre szabott terápia bizonyos betegségek esetében – nyilatkozta Kemény Lajos professzor, a program szakmai vezetője.

 

A világ tudományos közvéleménye által elfogadott tény, hogy a környezeti és genetikai tényezők bonyolult kölcsönhatása felelős a legtöbb gyulladásos és daganatos betegség kialakulásáért. Ezek a betegségek jelentik a legnagyobb kihívást a modern egészségügy számára. A projektben résztvevő mindkét intézmény kutatói már eddig is, egymástól függetlenül, jelentős alapkutatási eredményekről számoltak be, de ezeknek az erőfeszítéseknek közvetlen, gyakorlati hasznosulása nem volt általánosnak tekinthető.

 

  Információ az orvos és kutató között

 

– A betegágy mellett dolgozó orvosok és alapkutatást végzők fontos szerepet töltenek be a tudomány előrehaladásában. A közöttük történő szabad információ áramlás biztosítja a problémák felvetését, a kísérletek kidolgozását, elvégzését, új terápiás irányvonalak kidolgozását melyek lehetőséget biztosítanak a betegek életminőségének javítására. A projekt során a betegágy mellett felmerülő, klinikai szempontból releváns kérdéseket első lépésben laboratóriumi körülmények között vizsgáljuk, hogy a jelenséget minél alaposabban megismerhessük – mondta a projekt szakmai vezetője. – A kutatások során komoly figyelmet szentelünk a potenciális gyógyszer támadáspontok meghatározásának, ami a későbbi terápia lehetősét hordozza magában. Ezekre a „gyógyszer-támadáspontokra” a következő lépésben hatóanyagokat fejlesztünk. A modern bizonyítékon alapuló orvoslás (evidence based medicine) alapján, a terápiában már nem hagyatkozhat a gyógyító pusztán a megérzéseire. Ahhoz, hogy egy új terápiás eljárást széles körben lehessen alkalmazni, hosszadalmas, többlépcsős folyamatra van szükség, mely során a lehetséges hatóanyagot, eljárást előbb in vitro körülmények között kell megvizsgálni. Ezt követik a modell organizmusokon (ecetmuslica, rágcsálók) végzett kísérletek, majd következnek a betegeken történő vizsgálatok.

 

  Üzlet az egészségiparnak: gyógyszer és szolgáltatás

 

A projekt célja a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont által több tudományterületen végzett korábbi kutatásokból hasznosítható tudás integrálása, továbbfejlesztése, a közös K+F központ létrehozása. Rendkívül fontos, hogy a most megvalósítandó kutatások eredményeiből az egészségipar számára üzleti lehetőségeket biztosító, és sokak életminőségét javító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek, összhangban az Európai Unió Horizon 2020 programjának célkitűzésével.

 

– A konzorcium célja, hogy interdiszciplináris összefogással a betegágytól elindulva megvizsgáljuk a fent említett folyamatok kialakulását és progresszióját. Feltérképezzük a betegségek megelőzésében, kialakulásában, diagnosztikájában és terápiájában felmerülő problémákat. Továbbhaladva a laboratóriumba a gyulladásos és immunológiai folyamatok, illetve a környezeti hatások komplex vizsgálatával keresünk válaszokat kérdéseinkre. Ezeket a válaszokat a klinikumban vizsgáljuk tovább az immunológiai, gyulladásos és daganatos betegségek minél pontosabb megismerése érdekében – fogalmazott a szakmai vezető. – Célunk olyan gyógyszer támadáspontok feltérképezése, melyek farmakológiai befolyásolása az adott betegségekben terápiás célú lehet. Jelen projektben megfogalmazott célok teljesülése a gyulladásos és daganatos betegségek gyógyításában komoly előrelépést eredményezhet.

 

  Együttműködés az utánpótlás nevelésben is

 

A projekt hozzájárul mind a Szegedi Tudományegyetem, mind az MTA Szegedi Biológiai

Kutatóközpontban folyó kutatásokhoz, fiatal kutatók, PhD hallgatók képzéséhez, kutatás módszertani ismereteik bővüléséhez (új tudományos eredmények, kutatási témák kijelölése, publikációk). A projekt 4 alprogram keretében mintegy 10 szakmailag jelentős témát bont ki nemzetközi együttműködés keretében európai, észak-amerikai és távol-keleti kutatókkal közösen.

 

A projekt a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0035 azonosító számú „Környezeti tényezők és genetikai faktorok interakciójának vizsgálata immunmediált és daganatos betegségek kialakulásában” című pályázat támogatásával az Új Széchenyi Terv keretében az alábbi forrás felhasználásával valósul meg a Szegedi Tudományegyetem és konzorciumi partnere, a MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont együttműködésben:

A projekt elszámolható összköltsége:

Szegedi Tudományegyetem - Főkedvezményezett

620 021 826 Ft

MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont - Kedvezményezett

134 000 000 Ft

Összesen:

754 021 826 Ft

 

  Projektnyitó program

 

Március 12-én tartották a Környezeti tényezők és genetikai faktorok interakciójának vizsgálata immunmediált és daganatos betegségek kialakulásában TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0035 projekt nyitó rendezvényét. Itt bemutatták a 4 alprojektet.

A Gyulladásos folyamatok és betegségek alprogramot Boros Mihály professzor ismertette. Ezen belül A sejt és szövet-védelem kísérletes lehetőségei altémát Kaszaki József, míg A sejt és szöveti védelem klinikai lehetőségei altémát Hegyi Péter professzor .vezényli.

A természetes immunrendszer szerepe különböző kórokozók és károsító anyagok által kiváltott szisztémás megbetegedések kezelésében alprogram keresztmetszetét Bata Zsuzsanna professzor adta. Az ehhez kötődő Immunológiai és biokémiai alapkutatások altémát Dux László professzor, míg a Humán vizsgálatok altémát Szabó Kornélia irányítja.

A Környezeti tényezők alprogram Boros Imre professzor révén vált ismertté. Az ide kapcsolódó Abiotikus és biotikus környezeti hatások kiváltotta válaszreakcióik: az élő sejtek érzékelő, jeltovábbító és válasz reakciói altéma Vágvölgyi Csaba professzor, míg az Abiotikus és biotikus környezeti hatások szerepe humán gyulladásos és daganatos megbetegedésekben; megelőzés, diagnózis, beavatkozás lehetőségei altéma Nagy Katalin professzor hatásköre.

Az Új terápiás lehetőségek alprogramot Hohmann Judit professzor tette nagyító. A Gyógyszer támadáspontok feltérképezése, vezérmolekulák experimentális és klinikai tesztelése altéma Zupkó István, míg az Akut és krónikus gyulladásos kórképek és daganatos betegségek terápiájában és prevenciójában alkalmazható új hatóanyagok kutatása altéma Szakonyi Zsolt, a Gyógyszertechnológiai megoldások krónikus gyulladásos mechanizmussal jellemezhető, immunmediált kórképek kezelésében altéma pedig Révész Piroska professzor vezetésével bontakozik ki.

SZTEinfo

uszt_logo_rgbInfoblokk3_ESZA



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 15.
    14:00 - 18:00
    Emlékülés Bellon Tibor halálának 15. évfordulóján. Ez alkalommal a szakmát művelő tanítványok köréből tisztelegnek személyes hangvételű, ugyanakkor kutatási eredményeiket is felvillantó előadásokkal Bellon Tibor emléke előtt. A teljes program a facebook eseménynél és a tanszék oldalán olvasható.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.