SZTE Info

Továbbfejlesztik a szuperszámítógépet

A Szegedi Tudományegyetem vezetésével jött létre az a konzorcium, amely a Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium című projekttel közel 780 millió forint uniós támogatást nyert. Elindult a szuperszámítógépes kutatást segítő program a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemen a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet részvételével.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Négy hazai felsőoktatási- kutatási szervezet együttműködésével jött létre a Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium című projekt, amely közel 780 millió forint támogatást nyert az Új Széchenyi-terv TÁMOP-pályázatán. A konzorciumot a Szegedi Tudományegyetem vezeti, partnere a debreceni és a pécsi egyetem, illetve a szuperszámítógépes erőforrásokat és a szaktudást biztosító Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet. A programról a Szent-Györgyi Albert Agórában tájékoztatták az érdeklődőket.

 

– A 2014 őszéig tartó projekt célja a szuperszámítógépes kutatások elterjesztése, illetve a nagy vidék-magyarországi tudományegyetemeken 2011-ben létrehozott informatikai kapacitás optimális kihasználása – mondta a programról Dombi György projektvezető. A Szegedi Tudományegyetem GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára arról is szólt, hogy a kiemelkedő számítási kapacitásokkal rendelkező szuperszámítógépeket az informatikai kutatások mellett elsősorban a természet- és az élettudományok területén alkalmazzák. Felhasználásuk azonban egyre fontosabbá válik a közgazdasági, mérnöki, jogi és bölcsészettudományi területeken is. A program célja lehetővé tenni e tudományterületek művelői számára a szuperszámítógépek használatát, többek között a szakterületüket érintő tudásbázis létrehozásával.

 

A projekt részeként több informatikai jellegű kutatási program is megvalósul. Egyebek mellett vizsgálják, hogy a napjainkban létrehozott, digitálisan tárolt adatok, dokumentumok, tervrajzok miként lesznek felhasználhatók néhány év vagy évtized múlva.

 

– Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem áll rosszul a szuperszámítógépek alkalmazása terén – hangsúlyozta a professzor. – A berendezések azonban négy-öt év alatt elavulnak, olyan gyorsan növekszik a berendezések számítási teljesítménye, illetve annyit javul a számítógépek energiafelhasználása. A program keretében felmérik a kutatói igényt is, hogy milyen fejlesztésekre lesz szükség az elkövetkező néhány esztendőben.

SZTEinfo

 

A VTV Szeged tudósítása itt megtekinthető:

http://vtvszeged.hu/hun/s_!news/i__2/i__9040

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.