Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A „Feltörekvő Európa és Közép-Ázsia” 30 országának 368 egyetemét rangsorolta a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég. A „pilot jellegű” összeállításba 6 magyarországi egyetem került be, közülük a második legjobb, illetve a toplistán a 22. helyen szerepel a Szegedi Tudományegyetem.
Az SZTE – a magyarországi intézmények közül egyetlenként – rendre és előkelő helyezéssel szerepel a legjelentősebb nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. A QS legújabb toplistáját 2014. december 17-én bemutató budapesti rendezvényen az is kiderült, hogy az SZTE a vele azonos „L” méretű egyetemek között a 8. legjobb a közép-kelet-európai és a közép-ázsiai térségben.
„Kísérleti jelleggel” állította össze legújabb felsőoktatási rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS). A brit cég a közép-kelet-európai és a közép-ázsiai térség 30 országának 368 egyetemét 9 szempont alapján vizsgálta. A legújabb QS-toplista 100 legjobbja közé a térség 18 országából „fért be”. A rangsorban – a felmérést kezdeményező – Oroszország 26 intézménnyel szerepel, míg a Cseh Köztársaság és Törökország 10-10, Lengyelország 9, Kazahsztán 8, Magyarország és Ukrajna 6-6 egyetemmel van jelen.
A legjobb 25 kelet-európai és közép-ázsiai egyetem közé 4 magyar felsőoktatási intézmény került be. Az itteni hazai mezőnyben a legjobb az Eötvös Loránd Tudományegyetem (15. hely), „ezüstérmes” a Szegedi Tudományegyetem (22. hely), a harmadik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (24. hely), a negyedik a Debreceni Egyetem (25. hely). A QS által „kísérleti jelleggel” meghatározott térség 100 legjobb egyeteme között további két magyarországi intézmény – a Budapesti Corvinus Egyetem (42. hely) és a Pécsi Tudományegyetem (51-60. hely) – is bekerült.
A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, Martinek Tamás professzor úgy véli: „Magyarország a méreteihez és GDP-jéhez képest nem teljesít rosszul, kutatóegyetemeink a lista első felében vannak. Ezzel együtt a rangsor segíti a tisztánlátást is, pozíciónk megtartásához esetleges további javításához erőfeszítések kellenek, különösen a nemzetköziesítés, és a mérhető tudományos teljesítmény növelése terén. Büszkék vagyunk, hogy az SZTE a vizsgált intézmények legjobb hat százalékában van, és ebben a rangsorban is tartjuk a legjobb vidéki egyetem pozícióját. A SZTE tudományos és oktatási szempontból is vonzó intézmény.”
Az SZTE nemzetközi ügyekért felelős rektori főmegbízottja, Nagy Katalin professzor, az SZTE Fogorvostudományi Kar dékánja a QS nemzetközi rangsorokat és a pilot-kezdeményezést bemutató konferenciája végén elmondta: „A külföldről Magyarországra érkező hallgatók számára fontos tájékozódási pont az SZTE helye a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Minden fiatalnak javaslom, hogy több toplistát is nézzen meg, mert más és más szempontok alapján hasonlítják össze az egyetemeket.” Szerinte a QS összeállítása arra hívja föl a figyelmet, hogy a tőlünk keletebbre lévő országokban élő fiataloknak is érdemes Magyarországra, pontosabban Szegedre jönniük tanulni.
További információért forduljon bizalommal Újszászi Ilona SZTE szóvivőhöz – e-mail: szovivo@rekt.szte.hu, mobil: +36 70 3338654
