Az SZTE-n végeztem, mesterségem címere... Új sorozatunkban a Szegedi Tudományegyetemen végzett egykori diákok sikereit mutatjuk be. Ezúttal Pekár Tamással beszélgettünk, aki egy genfi multicégnél jogtanácsos.
- Milyen szakra járt?
- 1996-ban kerültem Szegedre, 2001-ben végeztem a jogi karon. Utána hét éven keresztül különböző pozíciókban oktattam az egyetemen jogbölcseletet és jogi alaptant, majd Budapesten is dolgoztam két évet jogtanácsosként.
- Hol él és dolgozik jelenleg?
- Hatodik éve Svájcban, Genfben dolgozom, egy magyar hátterű multicégnél, amolyan jogtanácsosi pozícióban. Eredetileg egy budapesti állásra jelentkeztem, a felvételi eljárás közben kérdezték, hogy nem gond-e, ha a cég genfi irodájában kell dolgoznom - nem esett nehezemre elfogadni. Nem volt külföldi munka éppen akkor tervbe véve, de akkor is, és azóta is örülök, hogy így alakult.
- Hogy ment a beilleszkedés?
- A céghez nem volt nehéz beilleszkednem, mert előtte 6 hónapot ugyanennél a cégnél Magyarországon dolgoztam. Bár a kinti iroda méretében körülbelül a tizede az otthoninak. Ami több időt vett igénybe, az a helyi adminisztratív dolgok elintézése: lakáshoz jutni például kifejezetten bonyolult, továbbá a helyi szokások és követelmények megismerése is időt vett igénybe.
Bár Genf kifejezetten nemzetközi város a sok diplomata és pénzügyi szakember miatt, az angol nyelvet nem beszélik mindenhol, francia nyelvtudás nélkül elég nehéz lenne boldogulni. Bár ismerek olyanokat, akik 5-6 év kinti lét után sem tudtak vagy akartak megtanulni franciául alapvető dolgokat sem.
- Mennyiben tér el az ottani munkamorál a hazaitól?
- Ezt igazán nem tudom felmérni, mert magyar hátterű cégnél dolgozom, igaz, soknemzetiségű irodában, de leginkább a magyar szabályok vonatkoznak ránk is (természetesen az ünnepnapok kivételével). Amennyire ezt kívülről láthatom, a helyi munkavállalók és munkáltatók komolyabban veszik a munkaidő-korlátozásokat és a kötött munkaidőt, mint azt egy magyar multinál megszokhattuk.
Milyen ott a jövedelemrendszer?
A közvélekedésnek megfelelően kifejezetten magasak a jövedelmek (és elég bonyolult tud lenni az adózás), de ehhez hozzá kell tenni, hogy maga Svájc is, de Genf különösen, rendkívül drága. Ha jól tudom, az árakat és a lakhatási költségeket is számítva Genf a világ egyik legdrágább városa, stabilan az élmezőnyben található. Mindezekkel együtt a jövedelmek magasnak számítanak.
- Mi hiányzik a legjobban Magyarországról?
- A család és a barátok. Kisgyermekes családként nagyon sokszor hiányzik a nagyszülői kapcsolat és a segítség, különösen, hogy az itteni óvodai és iskolai rendszer nem igazán támogatja, hogy mindkét szülő dolgozzon. Igazi baráti kötelékeket is nehéz kiépíteni. A város jellegéből adódóan sokan csak pár évre érkeznek, így elmélyültebb kapcsolatok sem alakulhatnak ki.
- Van olyan ottani kulturális tevékenység, amivel nem tudsz azonosulni? Esetleg valami, ami tetszik, és szívesen ajánlanád nekünk, magyaroknak is?
- Nincs olyan, ami kifejezetten nem tetszene, annyira nem nagy a kulturális különbség. Azt el kell fogadni, hogy Genf, nagyvárosias híre ellenére, kifejezetten nyugodt, jóval kevesebb és eltérő jellegű a szabadidős program, mint például Budapesten vagy akár Szegeden. Kevesebb a kulturális program, de sokkal több a természethez kapcsolódó lehetőség a tó és a hegyek közelsége miatt.
- Mennyiben tér el az ottani éghajlat a hazaitól? Mennyi idő volt ehhez hozzászokni?
- Inkább óceáni éghajlatú, kevésbé szélsőséges az időjárás, a nyár valamivel hűvösebb, rövid ideig van 30 fok feletti hőmérséklet, viszont a tél sem nagyon hideg, ritkán van hó. A sokkal több eső lehet az, ami megszokást igényel, előfordul, hogy hetekig esik.
- Milyen az ott élő emberek mentalitása? Mennyiben tér el ez a magyartól?
- Érdekes módon még hat év után is egy kezemen meg tudnám számolni, hány svájcit ismerek, egyrészt mert Genf lakosságának jelentős része nem svájci, másrészt a már említett okok miatt (sokan rövid időre költöznek ki és hétvégékre is elutaznak) nehéz tartós baráti kapcsolatokat kiépíteni. Leginkább közös sporttevékenység kapcsán sikerült egy-két helyi ismeretségre szert tenni. Általánosságban a svájciakat elég zárkózottnak tartják, de nagy különbség van a nagyobb városok és a világtól elzárt, hegyi kis falvak közt.
- Mi a helyzet a honvággyal?
- Néha elkapja az embert, de kibírható.
- Hol képzeli el a jövőjét?
- Teljesen bizonytalan. Lehet akár külföldön (nem feltétlenül Svájcban), akár Magyarországon. Ahogy a kiköltözés sem volt tervbe véve, ugyanúgy a jövő is bizonytalan, ahogy jön!
- Miért ajánlanád Svájcot a külföldi munkában gondolkodóknak?
- Magas életszínvonal, nyugodtság, biztonság, tisztaság. A természeti környezet nagyon szép,kifejezetten kényelmes és nyugodt életet lehet itt élni.
SZTEinfó
További cikkek az SZTE „A hónap Alma Mater tagja”sorozatában:
2016
Prof. Dr. Szecsődi Ferenc
Sárközy Bence
Karkas Mihály
Kollár Árpád
Kecsmár Zsuzsanna
Márton Anita
„Sörények” csapata: Dr. Molnár Tamás, Dr. Tánczos Krisztián és Dr. Lovas András
Molnár Gyula
2017
Menyhei Szabolcs
Kurucz Éva
Wodala Márk
Vincze Veronika
Kopasz Katalin
Dóczi Attila
Kondor Vilmos
Thuróczy Szabolcs
2018
Szilassi Péter
Antoni Rita
Angyal Dorottya
Kiefer Ferenc
Szilasi László
Seres Erika
Bató Ágnes és Gera Judit
Sun City Brass
2019
Tóth Icó
Dr. Roszik Melitta
Gál Béla
Lábas Viki
Szabó Dominika
Hajnal Dániel
„I am Soyuz” Lili
2020
Dr. Zolnay Kriszta
Cser Krisztián
Dr. Letoha Tamás
*
az „Ő is SZTE-s volt” című sorozatban:
Miklósa Erika
Fool Moon Énekegyüttes
Grecsó Krisztián
Vedelek Balázs és Viktor
Márton Anita
Prof. Dr. Széll Márta
Kecsmár Zsuzsa
Ádám Zsuzsanna
Lobó-Szalóky Lázár
*
az „SZTE-sek a nagyvilágban” című sorozatban:
Daru Orsolya
Bodó Réka és Bodó Angéla
Horváth Dóri
Szita Szilvia