SZTE magazin

Természetjáró az Univerzum kutatója

A gravitációs hullámokat és sci-fi filmekbe illő fogalmakat - fekete lyukakat, féreglyukakat, az Univerzum fejlődését és szerkezetét, magasabb dimenziós világokat - tanulmányoz Gergely Árpád László,az SZTE Fizikai Intézetének professzora, akit gyakori utazásai során a természet szépsége is ugyanannyira magával ragad, mint munkája.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Munkaidejükben egyetemistákat oktatnak, gyógyíthatatlan betegségek ellenszerét keresik, innovatív találmányok megálmodói vagy éppen a világűr rejtelmeit kutatják. Mire cserélik a fehér köpenyt munka után? Hogyan töltik szabadidejüket a Szegedi Tudományegyetem oktatói, kutatói? Rovatunkban ezt a témát járjuk körül.


- Mióta űzi a hobbiját?


- Mindig vonzott a szép természeti környezet. A gyönyörű fekvésű Brassóban nőttem fel, az ablakomból 2000 méteres hegyekre láttam rá. A családom is sokat kirándult, így nálam ez természetesen alakult ki. Később, már kutatóként egzotikus helyekre juthattam el. A hegyek, tavak, fák, sziklák lebilincselnek, emlékként néha jellegzetes köveket hozok magammal a világ változatos tájairól - utóbbiakból egész változatos gyűjteményem alakult ki.

Utazásaim során szeretem megfigyelni az embereket, lekötnek a helyi szokások, több időt szánok az ismerkedésre, a helyi életmód megfigyelésére, mint a kötelező turisztikai látványosságok megtekintésére. Legnagyobb hobbim - szerencsés módon - mégiscsak a szakmám, az Univerzum kutatása, megértése, matematikai szépségének felfedezése.


Kőzetek a képen balról jobbra: a sidney-i óceánpartról, lávadarab az arizonai Sunset Vulcano lávafolyásából, a Utah-i Capitol Reef nemzeti parkból egy lekerekített homokkő-darab, amelyben láttszik a tenger hullámzása, egy jellegzetes színű, oszlopszerű kőzet a Utah-i Bryce Canyonból, megkövesedett fa az arizonai Petrified Forest nemzeti park szomszédságából, a máltai Gozo sziget tengerpartjáról származó, jellegzetes színű közetdarab.


- Melyik a legkülönlegesebb darab a kőzetgyűjteményéből?


- Számomra mindegyik különleges a maga módján, mert emlékeztetnek a helyekre, ahol hozzám kerültek. A nagyobbak a kertemben vannak, hátizsákban hoztam őket az Alpokból, a Vogézekből, Máltáról, a Sziklás Hegységből, a Nyugati Havasokból, a Bükkből. A kisebbek a házamban, a könyvek előtt vagy a virágok között hevernek. Csupán emlékként hoztam magammal őket és egyszercsak észrevettem, milyen sokan vannak már otthon.




- Mi a legemlékezetesebb élménye a természetjárással kapcsolatban?


- Amikor hóviharban, síléccel a lábamon egy kanadai hegy tetején voltam, egyedül és mindössze 2 méterre lehetett ellátni. Miután szerencsésen leérkeztem, másképpen láttam a világot egy darabig.



- Mi a kutatási területe?


- A gravitációs kölcsönhatás, amely a természet négy alapvető kölcsönhatása közül a leggyengébb, mégis ez uralja az Univerzum fejlődését. A gravitáció nem más, mint téridő görbület, amely hullámok formájában terjed. Mivel nem lineáris elmélet, igen bonyolultak a következményei: az egymással ütköző hullámok akár fekete lyukat is létrehozhatnak! A gravitációs szempontból békésnek mondható földi viszonyok között szinte elképzelhetetlenek azok a folyamatok, amelyek az Univerzum nagy energiájú helyein zajlanak. Nemrégiben izelítőt kaptunk belőlük: két fekete lyuk összeolvadása 3 naptömegnek megfelelő energiát sugárzott szét gravitációs hullámok formájában (ez a Paksi Atomerőmű éves energiatermelésének tíz a harmincegyszerese), mindössze 5 század másodperc alatt! Szerencsére mindez igen messze történt tőlünk, de az ott kibocsátott gravitációs hullámok töredékét sikerült kimutatnia az Advanced LIGO kollaborációnak, melynek tagja vagyok. Ez nagy tudományos áttörés volt, megnyitotta az utat a gravitációshullám-asztrofizika előtt.



- Van-e átfedés a munkája és a hobbija között?


- Mindig is azt szerettem volna, hogy az Univerzum megértését néhány egyszerű alapelvre visszavezethessem és ezt a munkám során megtaláltam. A gravitációs hullámok kutatásán túl, a kutatási területem többi része is igen érdekes. Sci-fi filmekbe illő fogalmakat tanulmányozunk: fekete lyukakat, féreglyukakat, gravitációs lencsézést, az Univerzum fejlődését és szerkezetét, magasabb dimenziós világokat. Amikor matematikai mélységükben és fizikai jelentőségükben megértjük ezeket a fogalmakat, valahogy ugyanolyan egyszerűvé és széppé válnak, mint a természet.


_MG_2031
Gergely Árpád László kutatócsoportja tagjaival. Balról jobbra: Racskó Bence, Nagy Cecília,Gergely Árpád László, Kövér Krisztina, Kun Emma, Tápai Márton.


_MG_2049
Gergely Árpád László Keresztes Zoltánnal, korábbi tanítványával, jelenlegi kollégájával, akivel sok kutatást közösen végeznek.

 

Fotó és szöveg: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés


SZEM_magyar_borito SZEM_angol_borito


SZEM_magyar_pdf SZEM_english_pdf