SZTE magazin

Időutazás a divat világában a Kutatók Éjszakáján

Neked a divat mondja meg, hogy ki vagy? – tette fel a kérdést Dr. Fekete Marianna a Kutatók Éjszakáján. Az SZTE Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék oktatója érdekes tényekkel fűszerezve mutatta be új kutatási területét, a divatszociológiát. Megtudhattuk például, hogy miért alakult ki a paróka, vagy az abroncsszoknya nagy divatja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Herbert Spencer, A divat című tanulmányában egyértelműen kijelentette, hogy a divat természeténél fogva utánzás. Így jött divatba a csőrös cipő a középkori Angliában, ami a király lábproblémáiból eredt, vagy a paróka, amit I. Erzsébet hozott vissza a divatba nagyjából ezer év után, hogy kopaszságát leplezni tudja. XIV. Lajos pedig tíz parókamestert is felfogadott, hogy tökéletes műhajakat készíttessen - sorolta az érdekességeket Dr. Fekete Marianna. A BTK Szociológia Tanszék oktatójától az is megtudtuk, hogy szintén XIV. Lajosnak és egyik szeretőjének, Madame de Montespan-nak, köszönhetően vált divattá az abroncsszoknya. A nő terhességét akarta leplezni ezzel az eredetileg spanyoloktól származó ruhadarabbal.


divatszociologia_BTK


- A királyt kinevetni nem lehetett, ezért ajánlatos volt utánozni inkább. Így kezdték el az emberek átvenni különböző stílusokat a felettük álló rétegtől. Volt egy másik, üldözéses formája is az utánzásnak, amivel az egyenlőség kialakítására törekedtek. Montesquieu szerint, ha az uralkodó hatalma meggyengült, a népnek nem kellett többé tartania a feljebb állóktól, így az udvarban könnyen eluralkodhatott a becsvágy. Az emberek mértéktelenül kezdték el utánozni a királyt és udvarát. Az arisztokráciának pedig nem maradt más választása, mint menekülni az üldözők elől, újabb és újabb stíluselemeket kitalálni és alkalmazni. A középkortól egészen a 19. századig forgalomban lévő ruharendeletek célja az volt, hogy korlátozzák ezt az üldözéses utánzást. Így például Franciaországban tilos volt a cselédlányoknak abroncsszoknyát hordani. Egy 1779-es törvény pedig előírta, hogy csipkéből, bársonyból, selyemből készült ruhákat nem hordhattak a polgárok és parasztok, illetve asszonyaik és gyermekeik – derült ki az előadásból.


divatszociologia_BTK2


Thorstein Veblen szerint a divat lényege az arisztokrácia hivalkodó dologtalanságának reprezentálása volt. A fűző például a nőket képtelenné tette a munkavégzésre azzal, hogy korlátozta őket a mozgásban. XV. Lajos idejében a magassarkú cipő volt a divat. Ezeknek a cipőknek a sarka elérte a 15 centimétert és egészen a francia forradalomig jellemző volt ez az extrém magasság. Ez is jól reprezentálta a „semmittevést”. A ’60-as ’70-es években már a divatot az ideológia reprezentálására használták. Így volt ez a hippiknél is, akik teljesen átalakították a férfidivatot a hosszúhajjal, trapéznadrággal és feltűnő színekkel. Mindezzel a sajátos ideológiájukat akarták kifejezni. A skinheadek és punkok saját testüket is felhasználták a tetoválásokkal, testékszerekkel, kopasz fejjel, hogy ideológiájukat megjelenítsék – tudtuk meg.


Kocsis Bernadett

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés


SZEM_magyar_pdf SZEM_english_pdf