SZTE magazin

Jó emlékezni a szegedi egyetemi évekre

Laosz nagykövetével beszélgettünk

 

A nyáron visszalátogatott szegedi alma materébe az SZTE Bölcsészettudományi Karán a nyolcvanas években diplomát szerzett Khamkheuang Bounteum, Laosz bécsi –Magyarországra is akkreditált – nagykövete.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A nagykövetet fogadó Csernus Sándor, az SZTE bölcsészkarának dékánja elmondta, a ’80-as években mintegy háromszáz laoszi diák tanult Magyarországon, voltak olyanok is, akik itt maradtak, Budapesten működik Laoszi-Magyar Baráti Társaság is. A hat-hétszázalékos gazdasági növekedést produkáló délkelet-ázsiai ország nyit az európai kapcsolatok felé, és nagy érdeklődést tanúsít Magyarország iránt. Khamkheuang Bounteum Laosz nyitásáról szólva kifejtette, novemberben ázsiai-európai csúcstalálkozót szerveznek, melynek jelmondata úgy hangzik: barátok a békéért, partnerek a gazdasági-társadalmi boldogulásért. A diplomata a Szegedi Egyetem Magazinnak is készségesen nyilatkozott szegedi emlékeiről, illetve országának terveiről.

 

– 1981 és 1985 között volt a szegedi egyetem bölcsészkarának magyar szakos hallgatója. Milyen tapasztalatokat szerzett itt?

– Nagyon szeretem Magyarországot és Szegedet. Örülök, hogy visszajöhettem ide. Annak idején sokat tanultunk a magyar nyelvről, nyelvtörténetről, irodalomról – érdekes és hasznos éveket töltöttünk itt, jó emlékezni a segítőkész tanárokra és évfolyamtársakra, közülük többel most is tartom a kapcsolatot.

 

– Emlékszik még név szerint tanárokra?

– Különösen szívesen gondolok vissza az akkori dékánra, Mikola Tiborra vagy a világirodalmat oktató Jakócs Dánielre, aki segített annak a magyar-lao kéziszótárnak az összeállításában, melyet egy laoszi hallgatótársammal, Chitnhothink Sithonggal együtt írtunk meg szakdolgozatként. A diákok arról számoltak be, hogy haszonnal forgatható a szótár, így szeretnék majd bővíteni is.

 

– Vajon miért éppen a magyar szakot hallgatta külföldi diákként?

– A laoszi oktatási minisztérium szerette volna, hogy helyi diákok is megtanuljanak magyarul, és így tudják fejleszteni a laoszi-magyar kapcsolatokat. Akkoriban mintegy 35 laoszi diák tanult Szegeden, magyar szakos csoporttársam például később japán nagykövet, majd külügyminisztériumi osztályvezető lett Laoszban. Mások főként a biológia, a földrajz és a gyógyszerésztudomány, valamint a tanárképző főiskola képzései iránt érdeklődtek.

 

– És hasznát vette a magyarnak?

– Igen, én a laoszi külügyminisztériumban helyezkedtem el, a Szegeden szerzett tudást pedig számos magyar diplomatával való találkozáskor kamatoztathattam.

 

– Igen jól beszéli a nyelvünket, milyennek találja a magyart?

– Érdekes, szép hangzású és ragozású nyelv. Olykor sajnos nehezen tudom kifejezni magam, ezért szeretném a nyelvtudásomat tovább fejleszteni. Az itteni embereket kedvesnek és jószívűnek ismertem meg. Egyébként Laoszban is jártak magyar szakértők, akik hozzájárultak az ország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.

 

– Vannak-e Szegeddel a jövőben terveik?

– Csernus Sándor dékán úr a találkozón együttműködést javasolt az SZTE és a Laoszi Nemzeti Egyetem között. A közeljövőben közös szakmai és kulturális rendezvényeket, így például kiállításokat, valamint tanár- és diákcsereprogramokat tervezünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_magyar_borito_2018_2SZEM_angol_borito_2018_2

SZEM_borito_HUN_2018 SZEM_2018_cover_eng