SZTE magazin

Színek és emlékek - Újjászületett az SZTE Bolyai-épület

Eredeti pompájában állították helyre a szegedi Aradi vértanúk terén álló iskolaépületet. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar dékáni hivatalának, néhány vegyésznek és leginkább a matematikusoknak otthont adó Bolyai-épületben múltidéző és jövőbe pillantó sétát tettünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés
bolyai épület
„Az emeleti sarki rajzteremhez nem fűznek kellemes diákemlékek. Az abból kialakított dolgozószoba lett az első tanszékvezetői munkahelyem” – mutat az újjászületett Bolyai-épületre az egykori piarista diák, Solymosi Frigyes akadémikus. Fotó: Herner Donát
„Az Árkon” utca, vagyis Szeged „a Víz” előtti Palánk városrészének a Tiszához közeli területén alakítottak ki telket város új gimnáziuma számára – írta meg 1884 januárjában a Szegedi Híradó. A helyi újság részletesen foglalkozott Bachó Viktor vázlattervével is – emlékezhetünk a 130 ezelőtti újságcikkre, mikor a Szegedi Tudományegyetem újjászületett Bolyai-épületének előcsarnokába lépünk.

„Favázas tornacsarnok az udvaron, a könyvtár a földszinten, fölötte a tanári, igazgatói szobák, a tanácskozási terem, e fölött a második emeleten a kápolna, a múzeum és a rajzterem kapott helyet” – mozgatja meg képzeletünket a Csongrád megye építészeti emlékei című kiadványban olvasható leírás. A terveket egy év múlva hagyta jóvá a vallás- és közoktatási miniszter, Trefort Ágoston. Az akkori szegedi Gizella tér – Tisza Lajos körút – Árpád utca és Pécsi utca által határolt telekre Szabados János „h. polgármester” kért engedélyt a „gimnázium és kegyesrendi társház” építésére 1885 júliusában.

A belső festésről cikkezett a Híradó, először kritizálva, majd elismerve „Kasza Antal festő-vállalkozó” munkáját. A házikápolnáról például kijelentette az újságíró, hogy „a falakon lévő díszes domborművek kellemes harmóniában vannak egymással és a mennyezet festésével”. Elégedett a főlépcsővel is: „a faragott korlátoszlopok és a lépcsőfordulatnál álló kettős oszlop, faragott nagy gombbal a tetején” szürke olasz márványból készült… Az eklektikus iskolaépületet 1886 őszén vették birtokba a diákok…

„A második emeleti, sarki rajz tanteremhez nem fűznek kellemes diákemlékek” – súgja Solymosi Frigyes akadémikus a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar megújult Bolyai-épületének avató ünnepségén. „Szigorúak, de következetesek voltak a tanáraink. Szabad szellemiség uralta az órákat, filozófiai mélységű vitákat folytathattunk” – gondol vissza diákéveire a tudós, aki 7 évet a piaristáknál, majd a 8. évet már állami iskolában járta, de ugyanabban az épületben. A küllemről őrzött emlékei között keresgélve szívesen mesél például a bekerített udvarról, a korabeli tudósító által is emlegetett tornacsarnokról. „Úgy rémlik, nem ilyen rózsaszínben pompázott az iskola” – mondja az egykori piarista diákból lett akadémikus, miközben értékeli, hogy a műemlékvédők falkutatással is igyekeztek minél közelebb jutni a Gizella térből lett Aradi vértanúk terére nyíló épület eredeti hangulatához. Megtudjuk Solymosi Frigyestől, hogy volt iskolájának épületében, épp a rajzteremből lett dolgozószobájában kezdhetett 1968-ban tanszékvezetőként dolgozni. Sőt: innen indult az MTA székházába, mikor 1982-ben elnyerte az akadémikus rangot.

„A szegedi matematikusok fellegvára 'a Bolyai'. A felújítással 7 ezer négyzetméteresre növelt épület első szintjén kapott helyet a Szegedi Tudományegyetemen belül a legtöbb hallgatóval büszkélkedő Természettudományi és Informatikai Kar dékáni hivatala, tanulmányi osztálya. E létszámra tekintettel a korábbi kari tanácsteremből is a TTIK-hallgatókat fogadó termeket, munkaszobákat alakítottak ki” – magyarázza a felújítást vezénylő dékánhelyettes. Varga Csaba szerint öröm, hogy visszaköltözhet a matematikusok szakkönyvtára. „Nagyon szépek lettek a beépített szekrényektől megszabadított folyosók. Közel 130 hallgató ülhet le a megfiatalodott díszteremben tartandó előadásokon. A profiltisztítás folytatódott: már majdnem a matematikusoké az egész Bolyai-épület.”

A műemlékvédők ügyeltek minden részletre, még a színek összhangjára is. Az egykori festő, Kasza Antal mai utódai döntöttek az ablakkeretek zöldes árnyalatáról ugyanúgy, mint a külcsínről: a pontusi vörös, a velencei vörös és a velencei piros színekből kevert „ruhát” kapott a Bolyai.

 


35 forint

„Hazajöttem” – fogalmazott az 1,3 milliárd forintból megújított Bolyai-épület átadó ünnepségén Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke. Azt mondta: élete legboldogabb időszakaként tekint vissza arra hét évre, mikor 1975–1982 között az akkori JATE Geometria Tanszékét vezette. „Nyugodt környezetben, jó hangulatban, szakmailag kiváló kollégák között dolgozhattam. Egy évig ráadásul a Bolyai-épületben is laktam, havi 35 forintért béreltem a szobát az egyetemtől” – idézte fel.

 

Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_magyar_borito_2018_2SZEM_angol_borito_2018_2

SZEM_borito_HUN_2018 SZEM_2018_cover_eng