SZTE magazin

A magánutakról az etiópiai tragédia árnyékában

Miben különbözik egy államilag szervezett és egy önköltséges expedíció?

 

Az idén januárban történt tragikus események – melyek során Etiópiában életét veszítette a Szegedi Tudományegyetem két munkatársa, Fábián Tamás geográfus és Szabad Gábor orvos – reflektorfénybe állították az önkéntes alapon szervezett külföldi utakat. A témával kapcsolatban az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék két oktatóját kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kulcsszó a felkészülés

Szilassi Péter főiskolai docens maga is részt vett az etiópiai expedíción, így saját tapasztalatait osztotta meg. – A tudomány legtöbb területe megköveteli, hogy a tanárok ne csak a tankönyvből tanítsanak, hanem saját tapasztalataikat és élményeiket is átadják. A földrajz tipikusan egy ilyen tudományág – mondta.

A fő ok, amiért egyetemi oktatók, kutatók arra kényszerülnek, hogy tapasztalatszerző útjaikat magánúton szervezik, a megpályázható források szűkössége. Mindazonáltal a saját erőből finanszírozott expedíciók nem számítanak ritkaságnak Magyarországon, nemcsak Szegeden, de a társegyetemeken is bevett szokásnak számítanak.

Nagy Balázs, az ELTE természetföldrajzi tanszékének adjunktusa már nem egyszer járt az Antarktiszon, de ide sorolható Cséke Zsolt filmes geográfus is, aki Madagaszkáron kutatta Benyovszky Móric nyomait. Egy önköltséges út komoly terhet ró a résztvevőkre – emelte ki Szilassi Péter –, hiszen többnyire csak sokéves spórolás után gyűlik össze az utazási költség, emiatt alaposan meg kell fontolni, hogy hova és kivel menjen az ember. Ilyenkor a szakemberek még inkább rá vannak szorulva az otthonról hozott tudásra. Még időben át kell tanulmányozni az adott expedíciót érintő összes lehetséges szakirodalmat. Ez magába foglalja más kutatók beszámolóit, neves utazók útleírásait, a cél országról írt tanulmányokat. Emellett utána kell olvasni a helyszín történelmének, földrajzának, ismerni kell a klímát, a politikai és gazdasági viszonyokat. Az országról szóló átfogóbb ismeretek mellett olyan apróságokra is figyelmet kell szentelni még idehaza, mint az igénybe vehető közlekedési eszközök, tolmácsok és éttermek.

Egy jól szervezett expedíció, ha megfelelő anyagi háttért sikerült neki teremteni, és a felkészülés is hibátlan, egész életre szóló élményt nyújt a résztvevőknek – világította meg a főiskolai docens. A csoport tagjait többnyire egy jól összeszokott baráti társaság adja, akik biztosan tudnak egymás mellett dolgozni. Egy államilag vagy más módon szervezett küldetés során mindig fennáll a véletlen faktor veszélye, azaz hogy az egymást addig hírből ismerő szakemberek összeférhetetlennek mutatkoznak. A szabadságérzet pedig inspirálóan hat a kutatókra, és a hosszú út viszontagságait is inkább kihívásnak fogják fel, mint megterhelésnek.

 

Adatgyűjtés helyett feldolgozás

Mezősi Gábor, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár elmondta, hogy a külföldre irányuló expedíciók nem mindig küszködtek ilyen nehézségekkel. A gyarmatosítás korában az adatgyűjtő és terepfelmérő utak igen népszerűek voltak, hála a földrajzi társaságok bőkezű támogatásának. Ám azt is hozzá kell tenni, hogy ekkor a cél elsősorban nem az idegen táj természeti szépségének a megismerése volt, sokkal inkább a kiaknázható ásványkincsek és meghódítható területek feltérképezése. Mára viszont a Föld nagy részét felfedezték és lefoglalták, ennek következtében a felfedező expedíciók célja nem az adatgyűjtés, hanem a már meglévő információk újrafeldolgozása, frissítése. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne képviselnének értéket az idegen földrészek a mai ember számára, csupán nem fűződik akkora gazdasági érdek az út támogatásához.

 

Van remény

Mezősi Gábor professzor szerint azonban a helyzet korántsem olyan kétségbeejtő, mint hinnénk, ugyanis új jelenségként felbukkant a turizmus mint kutatást igénylő piac. A turizmus egyre hangsúlyosabb szerepet kap Európában, Kínában és a közel jövőben Indiában is. A turista más szemmel néz egy idegen tájat, mint egy tudós vagy egy közgazdász, így a világ újra felfedezhetővé válik. Ilyen esetekben igenis kiírhatók olyan pályáztok, melyek kutatókat keresnek olyan expedíciókra, ahol az adott országot bejárva felmérik, miként tehető az eladhatóvá a turisták számára. Tehát igenis van potenciál az olyan utakban, ahol a cél a tapasztalatgyűjtés.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_magyar_borito_2018_2SZEM_angol_borito_2018_2

SZEM_borito_HUN_2018 SZEM_2018_cover_eng