fuveszkert

Tudomány a füvészkertben - Védett növények szaporítása az egyetem zöld szigetén

Az utóbbi évtizedekben az egyetemi füvészkertek tevékenysége jelentősen bővült, a gyűjteménykezelés, a biológiai sokféleség bemutatása és megőrzése, az ismeretterjesztés mellett az oktatást és kutatást is szolgálja. A botanikus kert igazgatóját, Németh Anikót a kertben zajló tudományos kutatómunkáról kérdeztük.

A tartós szegfű szaporítása

 

A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében alap- és alkalmazott kutatásokat végzenek, az alapkutatás a növények szaporodásbiológiájára vonatkozik, az így megszerezett ismereteket aktív természetvédelmi célokra alkalmazzák. A kert általában nemzeti parkok megkeresése révén vesz részt kutatómunkában – mondta el Németh Anikó igazgató. Hozzátette: a kert munkatársai a 2000-es évek elejétől foglalkoznak a tartós szegfű szaporodásbiológiai vizsgálatával és szaporításával. A tartós szegfű fokozottan védett növényfaj, csak Magyarországon, a Duna-Tisza-közén található meg. „Egy pályázat keretében tizenötezer tartós szegfű egyedet neveltünk magról. Ezeket a Kiskunsági és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén restaurált élőhelyekre telepítettük ki. A kutatás első mozzanataként a növény szaporodásbiológiáját vizsgáltuk meg, majd a terepi maggyűjtést követő felszaporítás után a megfelelő gyepfoltokba telepítettük vissza az egyedeket, stabilizálva és növelve ezzel a növényfaj állományát Magyarországon” – fogalmazott a biológus.

 

Több mint hatezer löszpusztagyepi egyedet szaporítottak

 

A botanikus kert a Körös-Maros Nemzeti Park megbízásából harminckét löszpusztagyepi növényfaj hasonló jellegű vizsgálatát és szaporítását is elvégezte. „Célunk a Dél-Tiszántúlon ritka, veszélyeztetett löszgyepi növényfajokból álló növényegyüttes kialakítása volt, olyan életképes egyedek visszatelepítése a természetes élőhelyük közelébe, illetve potenciális élőhelyükre, amelyek helyben továbbszaporodásra képesek, illetve mint 'anyatövek' szükség esetén további propagulumforrást biztosítanak” – ismertette Németh Anikó. A növények terepi maggyűjtése és szaporítása után a harminckét növényfajból szaporított több mint hatezer egyedet előre megtervezett mintázatban telepítették be a regenerálódás különböző stádiumaiban lévő felhagyott szántóterületekre. A munka utolsó fázisa, amely akár több évet is igénybe vehet, a kitelepítés után a növények túlélésének monitorozása, vagyis annak vizsgálata, hogy a betelepített parlagok hogyan tudnak regenerálódni, milyen a kitelepített növények magszórása illetve, hogy a leromlott állapotú gyep képes-e közel ősállapottá visszaalakulni – tette hozzá. Kiemelte: az eredmények alapján a kitelepítés nagyon sikeresnek mondható, a legtöbb faj egyedeit életerős, sokszor már virágzó állapotban találták, fajonként a növények 80-100 százaléka élt túl. A talajfelszín közelében kúszó és a karcsúbb, szálas növekedésű növények túlélése volt gyengébb, 50-70 százalékos.

 

Környezettudatos szemléletmód kialakítása

 

Az egyetem zöld szigetének munkatársai a meglévő gyűjtemények gyarapítása mellett nagy hangsúlyt fektetnek a biológiai sokféleség megőrzésére is, hozzájárulnak a védett növények génállományának megőrzéséhez. A botanikus kertben szaporító fénykamrát használnak a magok csíráztatására és a szaporításra, majd a növényeket a szaporítóládákból kitűzdelik. Többnyire már szabad ég alatt cserepekben nevelik az egyedeket, majd ősszel vagy tavasszal kitelepítik a természetbe – tudtuk meg. Az igazgató rámutatott arra is, hogy a kutatótevékenység a munkaidő csak egy részét töltheti ki, ugyanis a munkatársak a gyűjtemények megtervezésében, azok fenntartásában, környezeti nevelési programokban is részt vesznek. A füvészkert mint egyetemi egység elsősorban az egyetemi oktatást és kutatást szolgálja. Igen fontos tevékenység azonban a környezettudatos szemléletmód kialakítására szolgáló közoktatás és ismeretterjesztés. Ezt szolgálják az óvodásoknak, általános és középiskolásoknak szervezett természetismereti foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, a hétvégi családi programok és az eseti kiállítások is. Az újszegedi kert mindemellett könnyen elérhető kirándulóhely is, ahol a látogatók megismerkedhetnek a hazai és távoli tájak sokszínű növényvilágával.

 

Gajzer Erzsébet

 

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:
Emberi Erőforrások Minisztériuma