Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Megkezdődött az egyetemtörténeti monográfia második kötetének előkészítése: az SZTE elődjének 1872 és 1921 közötti történetét feldolgozó könyv a tervek szerint 1921-re, az első szegedi tanévnyitó századik évfordulójára jelenne meg.
Az egyetemtörténeti monográfia első kötetete Szögi László és Varga Júlia egyetemtörténészek tollából jelent meg, és az 1581-es Báthory István-féle, valamint az 1872-es Ferenc József-féle kolozsvári intézményalapítás közötti időszakot dolgozta fel. Időközben megkezdődött a második kötet előkészítése is – árulta el magazinunknak Vajda Tamás, az SZTE Szaklevéltár vezetője, az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság titkára.
„Jelenleg a források feltárása, összegyűjtése zajlik. A bölcsész-, a természettudományi és a jogi kar, valamint a rektori hivatal iratanyagának nagy részét Kolozsváron, a Kolozs Megyei Állami Levéltárban őrzik, az orvoskar dokumentumait pedig Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Állami Levéltárban. Ezek mellett természetesen még rengeteg levéltár anyagát és könyvtár kézirattárát kell átnéznünk, például a Babes-Bolyai Tudományegyetem központi könyvtáráét. Szerencsére Szegeden is sok hasznos információ elérhető az SZTE Klebelsberg Könyvtárban: hiánytalanul megvannak többek között az 1872 és 1919 közötti tanrendek és egyetemi évkönyvek, melyek hallgatói létszámokat és ünnepi rektori beszédeket is közölnek. Kézirati, levéltári források is rendelkezésünkre állnak, ebből a szempontból rendkívül értékes Márki Sándor professzor, az egykori rektor 1925-ben megvásárolt könyvtára” – részletezte.
Vajda Tamástól megtudtuk: a szegedi szakemberek háromszor egy hetet töltöttek már el odakint, ezalatt 32 600 fényképet készítettek a különböző dokumentumokról, ami egyébiránt még csak töredéke annak, amit az új szintézis elkészítéséhez az egyetemtörténeti kutatás számára hozzáférhetővé kell majd tenni. „Ebben a korszakban egyrészt már rengeteg a forrás, másrészt rendkívül sokszínű hallgatói élettel és nagyszerű tudományos eredményekkel büszkélkedhet 1872 után az SZTE jogelődje, a kolozsvári universitas. A mi munkánk most egyebek mellett a hallgatói nyilvántartások (személyes adatok, felvett kurzusok, ösztöndíjak, tandíjkedvezmények stb.) és a kari tanácsi jegyzőkönyvek összegyűjtése, befényképzése. Fotódokumentációt készítettünk már Márki Sándor Gyulán őrzött, 6-7000 oldalas naplójának az első világháborút érintő részéről, persze az egyetemtörténeti kutatásba az 1892-es kinevezésétől az 1923/24-es nyugdíjazásáig terjedő teljes anyagot be kell vonni” – mondta el. Hozzátette: a kutatások eredményeit konferenciákon és kiállításokon csillantják meg – ilyen volt az a rendezvény, amit 2014. novemberben a TIK-ben tartottak a kolozsvári egyetem első világháborús éveiről az egyetem különféle gyűjteményei, a könyvtár és a levéltár kollégáinak szoros együttműködésében. Emellett Vajda Tamás vezetésével harmadik éve hirdetnek meg egyetemtörténeti kurzust az SZTE BTK-n.
Az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság titkára kiemelte: a tervek szerint a második kötetnek az lesz a különlegessége, hogy közösen készítik el a szegedi és a kolozsvári történészek. Az együttműködés elmélyülését jelzi, hogy a 2014. novemberi szegedi kiállításon és konferencián Nagy László, a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyik magyar rektorhelyettese is részt vett, és Kolozsváron is felállították már az egyetemtörténeti bizottságot, melynek magyar vezetőjével, Rüsz-Fogarasi Enikővel előrehaladott tárgyalások folynak a kutatási kooperáció intézményesítéséről. Felmerült például az átoktatás lehetősége az egyetemtörténeti kurzusokon, illetve a kolozsvári hallgatók bevonása az egyszerűbb, automatizálható befényképezési folyamatokba. „Sok szempontból hatalmas jelentőségű ez a munka. A kolozsvári egyetemnek vannak olyan korszakai, melyek csak ott kutathatók, és egyetlen más hazai egyetemen sem, mert például a budapesti universitas 1918 előtti hallgatói nyilvántartása 1956-ban megsemmisült” – árulta el Vajda Tamás.
A második kötet az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság tervei szerint 1921 őszére, az első szegedi egyetemi tanévnyitó századik évfordulójára készül el.
Tudástár
Egy TÁMOP-pályázat keretében az SZTE nyolc kötetet ad ki a közeljövőben a szegedi egyetem múltjáról és jelenéről. Ezek közül három a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert életművét, szellemi hatását dolgozza fel, négy a jelenleg művelt vezető tudományterületeket mutatja be, a nyolcadik pedig egy egyetemtörténeti képeskönyv 542 fotóval a kolozsvári és a szegedi universitas közös történelméből.
