Második generációs bioüzemanyagok: van-e élet az első generáció után? - előadás összefoglaló
Mikortól fogunk kizárólag elektromos autókkal járni? Van-e értelme bioüzemanyagok előállításával foglalkozni a 2015-ös párizsi „UN Climate Change” konferencia után? Mekkora az esélyünk arra, hogy bioüzemanyagokat használva lelassítsuk a globális felmelegedés ütemét? Mi a különbség az első és második generációs bioüzemanyagok között és miért fontos ez?
Az emberiség energiafelhasználása az elmúlt évezredben folyamatosan növekedett. A modern világ kialakulása, a népsűrűség növekedése, az iskolázottság és jogrendszer elterjedése, a technológiai fejlődés elképzelhetetlen lett volna a fosszílis energiahordozók globális méretű kiaknázása nélkül. Energia éhségünk előre láthatólag tovább fog növekedni a következő száz évben is, egyre növekvő hatást gyakorolva hosszútávú fennmaradásunk esélyeire is.
Az elmúlt három évszázad alatt gyökeresen megváltoztak a preferenciák az elsődleges energiforrások és azok felhasználási módjaival kapcsolatban. Mindezen változások és a mérnöki fejlesztések ellenére az összes energiahordozó, a napelemek és a nukleáris technológia kivételével, több mint ezer éves múltra tekint vissza.
Az energia ipar hagyományosan lassú technológiai fejlődése azonban felgyorsult az elmúlt két évtizedben. Az előadás során, egy rövid vállalati leírást követően, áttekintjük az energia ipar évszázados trendjeit és a bioüzemanyagok terén lezajló technológiai fejlődés jelenlegi állását, különös figyelmet fordítva a második generációs bioüzemanyagokban rejlő lehetőségekre. Az előadás részletesebben kitér majd a Shell/CRI Catalyst IH2 technológiájára, amely megoldást kínál a második generációs bioüzemanyagok széles körű elterjedésének legfőbb akadályaira.
Rövid videóban mutatják be a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepségét. Az esemény rektori és kancellári köszöntővel kezdődött, gólyaesküvel folytatódott és a hallgatóknak szóló pozitív üzenetes konfettiesővel zárult.
Idén már jelentkezni lehet a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének újonnan induló fizikus-mérnöki alapszakjára. Az új alapszak a magyar felsőoktatási palettán úttörő módon mérnöki szemléletű fizikusokat képez majd, folytatásaként pedig már engedélyezés előtt áll a fotonikai mérnöki mesterszak terve is. A fizikus-mérnöki alapszak céljairól, felépítéséről az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén beszélgettünk Dr. Bozóki Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárral, Dr. Kovács Attila adjunktussal, a Fizikai Intézet oktatásért felelős intézetvezető-helyettesével és a képzés mérnöki tartalmának tervezésében részt vevő Podolcsákné Dr. Ailer Piroska tudományos főmunkatárssal, gépészmérnökkel, repülőmérnökkel, az SZTE IKIKK Fotonika, Lézerfizika és Feltörekvő Technológiák Kompetenciaközpont szakmai vezetőjével.
Karok
- Állam- és Jogtudományi Kar - ÁJTK,
- Bartók Béla Művészeti Kar - BBMK,
- Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar - BTK,
- Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar - ETSZK,
- Fogorvostudományi Kar - FOK,
- Gazdaságtudományi Kar - GTK,
- Gyógyszerésztudományi Kar - GYTK,
- Juhász Gyula Pedagógusképző Kar - JGYPK,
- Mérnöki Kar - MK,
- Mezőgazdasági Kar - MGK,
- Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar - SZAOK,
- Természettudományi és Informatikai Kar - TTIK,
- SZTE Tanárképző Központ.
Felvételi
- Felvételi információk,
- Pályaorientáció,
- Képzések,
- Miért az SZTE?,
- Nyílt napok,
- Hírek,
- Pontkalkulátor.
Az egyetemről
- Rektori köszöntő,
- Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány,
- Bemutatkozás,
- Szervezeti felépítés,
- Közérdekű adatok,
- E-ügyintézés,
- Alapítványok,
- Professzori kar,
- Akadémikusaink,
- Díszdoktoraink,
- Olimpikonjaink,
- Családbarát Egyetem,
- ELI-ALPS, a szegedi lézeres kutatóközpont,
- Minőségügy,
- Szabályzatok,
- Egyetemtörténet,
- Centenárium,
- Egyetemi Értesítő,
- Belső visszaélés-bejelentési rendszer.
Fejlesztési projektek
Betegellátás
Hasznos linkek
Kövess minket
