Szegedi Tudományegyetem HÍRPORTÁL

Klebelsberg Kunót már fiatalkorában is foglalkoztatták a magyar felsőoktatás problémái. Ez az érdeklődése 1920 után tovább erősödött, különösen azután, hogy 1922-ben kultuszminiszter lett.

Napjainkban az urbanizáció globális kihívások hordozója. A Föld 7,4 milliárd lakosának ma már több mint fele városokban él, számuk évente 65 millió fővel gyarapszik.

Bálint Sándor a 20. század első felének meghatározó néprajzkutatója, 1947 és 1966 között a Szegedi Tudományegyetem néprajzi tanszékének professzora, 1904-ben született egy paprikatermelő szeged-alsóvárosi parasztcsaládban. Élethivatásának tekintette, hogy szülővárosát és annak paraszti kultúráját beemelje a magyar nemzeti műveltségbe.

Az elmúlt évtizedekben egyszerűen és egyben kritikusan beszéltek a szegedi Dómról főleg a templomban ábrázolt ószövetségi történetekkel kapcsolatosan, melyet Foerk Ernő építész munkájának tartanak. A tudományos kutatás azt állapította meg a Dómról, hogy A belső kifestése és dekorációja teljes mértékben Foerk munkája.

Mint tudjuk, Ottlik Géza sokat foglalkozott Iskola a határon című regényének keletkezésével. Előadásom saját regényszövegeim létrejöttével foglalkozik: a meghatározó képekből (paraszt és diák, kilenc nyomorult, Babits a tóparton, olygidendroglioma) hogyan jött létre a regényszöveg.

A Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata rávilágít arra, hogy milyen változatos, sokszínű csoportok különíthetők el az ország területén a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult.

Az aradi vértanúk nem tizenhárman, hanem tizenhatan voltak. A nemzeti emlékezet hosszú éveken át megfeledkezett az augusztus 22-én felakasztott Ormai (Auffenberg) Norbert ezredesről, a honvéd vadászezredek szervezőjéről. 19 nappal a tizenhármak után lőtték főbe Kazinczy Lajos ezredest, a nyelvújító Kazinczy Lajos fiát. Végül, 1850. február 19-én akasztották fel Ludwig Hauk bécsi hírlapírót, honvéd ezredest, valószínűleg nem annyira a magyar, mint inkább a bécsi forradalomban játszott szerepe, s egy, a Habsburg-Lotharingiai-uralkodóház ellen írott pamfletje miatt. Magukat a tizenhármakat a magyar közvélemény hajlamos egységes csoportként kezelni, s előéletük tekintetében volt is némi hasonlóság. Ugyanakkor politikai nézeteik igencsak eltértek – voltak köztük monarchisták (a többség ilyen volt), de köztársasági gondolkodásúak is (Nagysándor, Damjanich); tehetséges és kevésbé tehetséges hadvezérek, kitűnő szervezők (Láhner), remek szakemberek (Török), csatatéri fenegyerekek (Damjanich) és higgadt gondolkodású parancsnokok (Aulich, Vécsey). Az előadás arra a kérdésre kíván választ adni, hogy miért éppen ők lettek a megtorlás áldozataivá, milyen azonosságokat és különbségeket figyelhetünk meg pályafutásukban.

A mai felsőoktatás szereplői számára is tanulságokkal szolgálhat az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a 30-as, 40-es években a polgári iskolai tanárképzés területén. Mi köze volt az egyetemnek a főiskola Szegedre kerüléséhez? És a főiskolának az egyetemi párhuzamos tanszékek létrehozásához? Miért jártak a főiskolások rendkívüli hallgatóként az egyetemre is, és mit hallgattak ott? Hogyan fordulhatott elő, hogy az egyetem dékánjai a főiskola igazgató tanácsának a tagjai is voltak? Egyenrangú felek együttműködéséről beszélhetünk, vagy folyamatos harc dúlt a két intézmény között? Előadásomban ezekre a kérdésekre fogok választ adni.

Mi történt 1938 és 1941 között? Milyen lehetőségekkel élt és milyeneket szalasztott el a magyar politika? Kik és milyen lépések mellett „kardoskodtak”? Kik lehettek a kassai támadók? Törvényes volt-e a magyar hadba lépés és milyen következményekkel járt? Milyen külső tényezők befolyásolhatták a magyar döntéshozókat?

Dr. moóri Glattfelder Gyula (1874-1943) pappászentelése és teológiai doktorátusa után kiemelten sokat foglalkozott a fiatalság nevelésével. 1899-től a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője. 1900-tól Szent Imre Kollégiumot alapított és tartott fenn. Az első ilyen kollégiumok Budán, Pesten alakultak meg, a későbbiekben továbbiak nyíltak Szegeden és Sopronban.

Az 1956-os forradalom előtt Magyarország nem tartozott a nyugati zsurnaliszták legfontosabb célállomásai közé. A Rákosi-korszakban nem jöhettek korlátlanul tudósítók az országba. Egyes esetekben még az sem számított, ha a nyugati sajtómunkatárs kommunista párttagsági igazolvánnyal érkezett. [Edith Bone/Hajós Edit ügy]. Kémeknek tartották őket. Ráadásul a nemzetközi hírügynökségek Budapesten még szabadabb légkörben sem alkalmaztak állandó munkatársakat. Sokkal inkább Prágában, majd a hidegháborús környezet miatt Bécsben állomásoztak a nyugati tollforgatók.

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Az állami büntetőhatalom létezése és gyakorlása fontos építőköve a társadalmunknak – minden ország társadalmának – és legfőbb feladatát tekintve lényegében aligha változik az idők során: a megsértett jogrend helyreállítása, a bűnös megbüntetése és ezeken keresztül a társadalom védelme. Az előadásban szó esik az újmódi bűnökről és a büntetőjogi megközelítésük nehézségeiről; a felelősségrevonási rendszer azon hagyományos és konzervált tényezőiről, amelyek miatt csak korlátok között lehet új megoldásokban gondolkodni. Ettől függetlenül tallózunk az új megoldások között, kitekintve Európa és a világ – demokratikus részének – igazságszolgáltatási rendszereire és rácsodálkozhatunk az európai integráció bűnözésre és büntető igazságszolgáltatásra gyakorolt hatására is.

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

„Bibó István, Szűcs Jenő és mások megközelítéseit tovább gondolva újszerű elméletet sikerült kidolgozonom a kelet-közép-európai térség társadalmi identitásának értelmezésére. Eszerint a régió elsődleges markere a sebzett kollektív identitás, ez mozgatja a döntéshozókat, ennek mentén értelmezhetőek a társadalmi reakciók, választási eredmények. Sőt a kortárs szépirodalom legjelesebb képviselői is e sebek fájdalmát és a gyógyulás lehetőségeit tematizálják.”

A Földünk népessége a 19. század elején érte el az 1 milliárd főt, az elmúlt fél évszázadban viszont minden 12-15 évben ennyivel növekedett, s napjainkra 7,6 milliárdra nőtt. A rohamos népességnövekedés hatalmas környezeti terhet jelent bolygónkra. Kimerülő természeti erőforrások, hatalmas méretű környezetszennyezés, a Föld egyre több részén tapasztalható vízproblémák, az erdőirtás, a természetes élővilág nagymértékű pusztulása/pusztítása, a globális klímaváltozás, a természeti és társadalmi okoktól vezérelt migráció egyre nehezebb helyzetbe hozza napjaink és a következő generáció emberét. Az emberi tudás robbanásszerű fejlődése, néhány eredményes nemzetközi megállapodás némi reményt jelenthet számunkra. Kérdés azonban, hogy mennyire vesszük komolyan környezetünk figyelmeztető jelzéseit, és van-e időnk és egységes, globális politikai akarat az igen összetett környezeti krízis leküzdésére?

Mire gondol egy cipész, egy aneszteziológus, egy duguláselhárító, egy dramaturg és egy szexuálpszichológus, ha meghallja azt a szót, hogy vers? Előadásom során a vers fogalmának különféle értelmezési lehetőségeit kívánom körüljárni, a köztudatban klasszikusnak számító, illetve a köztudatban klasszikusnak nem számító versekkel, versszerűségekkel, versimitációkkal is illusztrálva, milyen sokféle formában jelentkezik a nagy és kisbetűs költészet, és mi mindent értünk, nem értünk vagy érthetnénk vers alatt. Végezetül, ha már kiderítettük, hogy mi mindent és mi mindent nem, akkor arról is érdemes pár szót ejteni, hogy közvetíteni, tanítani mindezt hogyan és minek?

A Ki a nevelés gazdája? című előadás arról szól, hogy bár úgy tűnik, a neveléshez mindenki ért, mégis egy sor lapos ismeret, tévhit kering ebben a témában. És főként az a gond, hogy mintha nem lenne gazdája ennek a fontos tevékenységnek. A prezentációs előadás új és sajátos megközelítést kínál fel, amely hasznos lehet minden egyetemi szakos hallgatónak: alapvetően filozófiai, etikai és pedagógiai jellegű összefoglalást tartalmaz.

A szimmetria szó hallatán legtöbben valamilyen szép, arányos képre gondolnak. A természetben is gyakran találkozunk szimmetrikus alakzatokkal. Gondoljunk csak a méhsejtek hatszögeire vagy az emberi test kétoldali, tükörszimmetriájára. Az építészek és művészek szintén előszeretettel használnak szimmetrikus mintázatokat. Azonban a szimmetria nem csupán valami, amiben gyönyörködni lehet, hanem egy igencsak hatékony tudományos eszköz. Az előadásban megmutatjuk, hogy a matematikusok mit értenek szimmetria alatt, és hogy a szimmetriák miként segítik a fizikusokat a természeti jelenségek megértésében a bolygók mozgásától egészen az elemi részecskék világáig.

Az előadás betekintést enged a marketing szemléletmód lényegébe, melyen keresztül górcső alá veszi az elmúlt évek főbb fogyasztói magatartás trendjeit. Az előadás célja bemutatni, hogy a fogyasztás manapság több a funkcionális szükséglet kielégítésnél, és ezzel párhuzamosan a marketing pedig több az egyszerű eladásösztönzésnél.

Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.

Az emberek általában úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.

„Miért húzom fel magam apróságokon? Miért történik velünk mindig ugyanaz?” Párkapcsolati problémáink legtöbbször burjánzó tévhiteinkben, az állandóan ismétlődő, tudattalan játszmáinkban gyökereznek, a hamis elképzeléseink pedig sokszor önbeteljesítő jóslatként működnek. De a legnehezebb csapdahelyzetekből is van kiút. A közvetlen hangvételű, őszinte előadás egy sor gyakorlati példán keresztül bemutatja, hogyan befolyásolja érzéseinket és viselkedésünket a magunkkal hozott „kéretlen örökségünk” valamint az eltérő jellemzőink. A hasznos megoldásokból megtudhatjuk, hogyan ismerhetjük meg és fejleszthetjük magunkat párunkkal együtt, hogy valóban közelebb kerüljünk egymáshoz, a vágyott harmónia eléréséhez.