Egyetemi tanrend

*Tanrendi kereső

Kérjük, írja be a keresett adat (kurzuskód címe, kódja, oktató, tanszék, szak vagy képzési program neve) első betűit.

Részletes keresési feltételek

Felfed / Elrejt

Kurzuskód-adatlap

Ciklus:
2017-2018-1
Kurzuscím:

Engaging History: Theories and Methods

Kurzuskód:
PhDANGIRX-12-1
Kurzus típusa:
_Szeminárium, _Gyakorlati jegy
Mikor:
Hol:
Tantárgy:
PhDANGIRX-12, Theoretical courses
Tárgyelem:
PhDANGIRX-12, Theoretical course (seminar)
Oktató(k):
Óraszám:
heti 2.00
Kreditek száma:
5
Maximális létszám:
nincs korlát
Speciális jelzők:
konfirmálandó
Leírás:
II. SCHEDULED TOPICS:

1. Introduction: What is history? (Social history, gender history, cultural history, imperial history, global history) – Why are change and continuity a challenge to historians?
Core reading: Arthur Marwick, The New Nature of History: Knowledge, Evidence, Language. Houndmills: Palgrave, 2001, 1-50.

2-3. Approaches in the New Social History (1960/70s)
Core readings for the first part: E. P. Thompson, The Making of the English Working Class. Harmondsworth: Penguin, 1972 (first 1963), 9-15 (preface), 456-469 (rituals of mutuality); William Sewell jr., How classes are made: Critical Reflections on E. P. Thompson’s Theory of Working-class Formation, in: Harvey J. Kaye, Keith McClelland, eds., E P Thompson: Critical Perspectives, London: Polity Press, 1990, 50-77.
Core readings for the second part: Hans-Ulrich Wehler, The German Empire 1871-1918, transl. Kim Traynor, Leamington Spa: Berg, 1985 (first publication in German in 1973), 9-31 (ch. 1: The configuration of 1871); Joyce Appleby, Modernization Theory and the Formation of Modern Social Theories in England and America, in: Comparative Studies in History and Sociology 20, 2 (1978), 259-285.

4-5. Taking the Cultural Turn (1980/90s)
Core readings for the first part: Natalie Zemon Davis, The Rites of Violence: Religious Riot in Sixteenth-Century France, in: Past and Present, no. 59 (1973), 51-91, and Clifford Geertz, Thick Description: Toward an Interpretive Theory of Culture, in: idem., The Interpretation of Cultures. New York: Basic Books, 1973, 3-30.
Core readings for the second part: Joan Scott, Gender: A useful category of historical analysis, in: American Historical Review 91, 5 (1986), 1053-1075; Joan Wallach Scott, ‘L’ouvriere! Mot impie,...’: Women Workers in the Discourse of French Political History, 1840-1860 (1988), in: idem, Gender and the Politics of History, revised edition, New York: Columbia University Press 1999, 139-163, and Michel Foucault, The Archaeology of Knowledge and the Discourse on Language, transl.by A.M. Sheridan Smith, New York: Pantheon, 21-76 (pt. II: The Discursive Regularities) and 166-177 (pt. IV, ch. 5: Change and Transformations).

6. The study of events / doing history with theory (I)
Core readings: William Sewell jr., Historical Events as Transformations of Structures: Inventing Revolution at the Bastille, in: Theory and Society 25 (1996), 841-881; Joseph Lampel, Alan D. Meyer, Field-Configuring Events as Structuring Mechanisms: How Conferences, Ceremonies, and Trade Shows Constitute New Technologies, Industries, and Markets, in: Journal of Management Studies 45, 6 (2008), 1025-1035.

7. Historians explain human behaviour
Core readings: William Reddy, The Navigation of Feeling: A Framework for the History of Emotions. Cambridge: CUP, 2001, 173-210; Idem et al., AHR Conversation: The Historical Study of Emotions, in: American Historical Review 117, 5 (2012), 1487-1531; Klaus Nathaus, ‘All dressed up and nowhere to go?’: Spaces and conventions of youth in 1950s Britain, in: Geschichte und Gesellschaft 45, 1 (2015), 40-70; Ann Swidler, Talk of Love: How Culture Matters. Chicago: University of Chicago Press, 2001, 160-180 (ch. 8: codes, contexts, and institutions)

8. Recent trends in social science history
Core readings: Sarah Igo, From Main Street to Mainstream: Middletown, Muncie, and ‘Typical America’, in: Indiana Magazine of History 101, 3 (2005), 239-266; Tobias Werron, On Public Forms of Competition, in: Cultural Studies – Critical Methodologies 14, 1 (2014), 62-76; Wendy Nelson Espeland, Michael Sauder, Rankings and Reactivity: How Public Measures Recreate Social Worlds, in: American Journal of Sociology 113, 1 (2007), 1-40; Jens Beckert, How Do Fields Change? The Interrelations of Institutions, Networks, and Cognition in the Dynamics of Markets, in: Organization Studies 31 (2010), 605-627; Pierre Bourdieu, The field of cultural production, or: the economic world reversed, in: Poetics 12, 4-5 (1983), 311-356; Paul DiMaggio, Walter Powell, The Iron Cage revisited: institutional isomorphism and collective rationality in organizational fields, in: American Sociological Review 48, 2 (1983): 147-160.

9. Doing history with theory (II)
In this meeting, we are combining a practical exercise in “doing history with theory” with a lecture-led recapitulation of major trends in historiography since the 1960s.

10-11. Historical research: archival methods
Core reading: Millar, Laura L., Archives: Principles and Practices. Neal-Schuman Publishers, 2010 (chapters on Official Archives: Legal and Government Documents; Micro/Macro Histories; Political/Parliamentary Sources; Modern Material Culture; Digital culture; Fiction for Historians); Goodrich, Amanda, 'Understanding the Language of 'Aristocracy', 1700-1850', The Historical Journal 56, 2 (2013), 369-98.; Kitching, Christopher, ‘Archives and History in England Since 1850’ http://www.history.ac.uk/makinghistory/resources/articles/history_and_archives.html;

12. Conclusion
Summative discussion of the major questions discussed. Students presentations of their ‘mini-projects’.
Képzésfüggő adatok:
Utolsó frissítés dátuma: 2017.04.07. 12:52

Súgó

 
Ezen az oldalon az egyetem ETR tanulmányi rendszerében meghirdetett kurzusok közt kereshet és böngészhet. Az ETR-ből az adatok időszakosan kerülnek áttöltésre, ennek időpontját az „Utolsó frissítés dátuma” szövegnél ellenőrizheti. Fontos, hogy csak azok a képzések, szakok, oktatók stb. jelennek meg itt, amelyekhez (akikhez) az adott félévben már történt az ETR-ben kurzushirdetés. A teljes egyetemi szakkínálatról a felvi.hu oldalain, vagy az egyes karok honlapján tájékozódhat.
 
Először az egyetemi félévet kell kiválasztania, ez az oldal tetején a „… félév ETR-tanrend” felirat melletti balra <<<, ill. jobbra >>> mutató hármas nyílhegyekkel lépegetve lehetséges. Magán a feliraton való kattintás az oldalt alapállapotba állítja.
 
A „Tanrendi kereső” mezőbe írt szöveggel általános keresést végezhet egy lépésben a képzési programok, kurzuskódok, oktatók, szakok és tanszékek közt.
 
Ha a „Részletes keresési feltételek” dobozt a jobbra mutató kettős >> nyílheggyel kinyitja, akkor több szempontú keresést indíthat, ha a megfelelő mezőkre való kattintás után megjelenő listákból a kívánt tételeket (feltételenként egyet) kiválasztja. A lekérdezéshez kijelölt szempontokat a „Kiválasztott keresési feltételek” rész után ellenőrizheti.
 
A „Tanrendi böngésző” részben keresés nélkül, rendezett listákat áttekintve tájékozódhat a féléves tanrendben. A böngészést több kiinduló szempont szerint lehet elkezdeni (oktatók, szakok, képzési programok, tanszékek, ill. karok).
 
A böngésző és a kereső többoszlopos eredménylistái általában a különböző oszlopok szerint átrendezhetők: ehhez a megfelelő oszlopnévre kell kattintania (egyszer az emelkedő, kétszer a csökkenő sorrendhez). Az aktuális rendezettséget a fel- vagy lefelé mutató kettős nyílhegy mutatja az oszlopnévben.
 
A listák sorainak a végén található jobbra mutató kettős >> nyílhegyek rendszerint a megfelelő adat ETR-beli nyilvános adatlapját mutatják meg. Az ezen való továbblépés esetén előfordulhat, hogy egy link már védett, nem nyilvános oldalra vezet, ilyenkor az ETR-es bejelentkező képernyő jelenik meg. Ekkor vagy lépjen vissza a böngészője megfelelő gombjával, vagy jelentkezzen be az ETR-be, ahol az adatlekérést a védett oldalakon is folytathatja.
 
A „Képzési programok szerinti kurzuskódlista” képernyőn két adat rövidítetten kerül megjelenítésre. Ezek feloldása:
Képzési forma (szint)
 
Tagozat
0
Nem releváns
 
E
Esti
A
Alapképzés
 
K
Képzőhelyen kívüli
B
Bachelorképzés
 
L
Levelező
E
Egységes osztatlan képzés
 
N
Nappali
F
Felsőfokú szakképzés
 
T
Távoktatás
K
Kiegészítő alapképzés
 
 
 
M
Mesterképzés
 
 
 
P
Doktori képzés
 
 
 
S
Szakirányú továbbképzés
 
 
 
X
Egyéb képzés