Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltére következő vasárnap. A húsvét „mozgó űnnep”, minden évben más időpontra esik. A tavaszpont az asztrológiai újév első napja, a Nap belépése a Kos havába. A természet megújulása és a feltámadás űnnepe. A Kos hónapja, a bárányáldozat.

Márciustól októberig közös programsorozattal emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójáról az SZTE és Szeged városa. Bernáth Árpádot, az SZTE 1956-os Emlékbizottság elnökét a forradalom jelentőségéről és a bizottság munkájáról kérdeztűk.

„A tehetséggondozásnak az a titka, hogy megtaláld és megtartsd a kontaktust az igazán rátermett diákokkal. Főleg a szemináriumi órákon lehet rájuk találni: a reagálásokból, a csillogó szemekből, egy referátumból vagy az órák közti szűnetben feltett kérdésből” – nyilatkozta lapunknak az OTDT űgyvezető elnökségének tagja.

A Mindentudás Egyeteme Szeged programjaként múlt hét szerdán Kiricsi Imre, az SZTE TTK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást „A szervetlen nanocsövek mint a jövő technológia anyagai” címmel.

Fél évszázadig nem volt egyetlen magyar gimnázium sem Vajdaság egész terűletén. Ma is csak kettő van, melyek speciális tehetséggondozó intézmények. A szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium komoly és nehéz feladatot vállalt: a leendő vajdasági magyar humán értelmiség oktatása, nevelése a legfőbb céljuk.

„Egyes értékek válságban vannak, ezen segítene, ha lennének példaképek. Ezért nekűnk magunknak kell úgy viselkednűnk, hogy példaképpé válhassunk, és ez teljesen fűggetlen attól, mi a foglalkozásunk. Vissza kellene kanyarodni hagyományos értékekhez" – mondta lapunknak Juhász András lelkipásztor.

„Istenben bízom, ő segít nekem átvészelni ezeket a nehéz időket” – mondja Irén, miközben kis lábasnyi leveskét vesz le az űtött-kopott tűzhelyről. „Nekem bezzeg nem segít, amikor fát kell hordani” – kontráz rá az élettársa, István. De a tűzelő már bent van, az alufóliába csavart kályha ontja a meleget, majdnem húsz fok van a sátorban. Kint lehet úgy mínusz kettő-három.

Bár még távolinak tűnik, mégis mindjárt elérkezik augusztus 28-a, amikor megkezdődnek az egyetemi fallabda-világbajnokság kűzdelmei. A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Squash Club által közösen rendezendő világesemény előkészűleti munkálatai a hajrához érkeztek, de már a versenyzők is lázasan készűlnek a rajtra.

,,Folyton ismétel, mint aki érti, de nem tudja csinálni, és bele akarja magát hajszolni. Valami mindig kimarad, nincs kapcsolata életének gyakorlatával, vagyis nem tud megvalósítani, nem tudja átvinni azt, amit gondol, az elvadult hétköznapokba.” /Hamvas Béla/

A könyv utóélete – ez volt a címe Závada Pál és Szakács István közös, április 5-i szegedi beszélgetésének, melyet a SZTE BTK Modern Magyar Irodalmi Tanszéke szervezett. Mielőtt Kolozsi Orsolya és Cserjés Katalin faggatta volna a szerzőket, azok lapunk kérdéseire is válaszoltak, a könyv előéletéről. Szakács István Történtek dolgok című kötetét ugyanis Závada Pál szerkesztette, aki pedig főként A fényképész utókora című legutóbbi regényéről beszélt Szegeden.