A transzplantációban érintett szegedi intézetek munkatársai úgy vélik, Szeged alkalmassá vált arra, hogy a közeli jövőben transzplantációs központtá váljon. A személyi és tárgyi feltételek adottak, amennyiben az infrastrukturális és a financiális feltételek terén előremozdulás következik be, akkor a Tisza-parti város Budapest mellett Magyarország második transzplantációs decentruma lehet. Éppen ezért fűznek nagy reményeket a szakemberek a Második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT II) keretében a város és az egyetem által közösen, európai uniós források segítségével tervezett új klinikai tömbhöz, melyben méltó helyet kaphatnának a szervátültetéssel foglalkozó diszciplínák – mondja Lázár György professzor, az SZTE Sebészeti Klinika igazgatója és Szenohradszky Pál, a klinika főorvosa, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke.
Hagyományok és gyakorlat
Szegeden komoly hagyományai vannak a szervátültetésnek, hiszen Németh András professzor révén Kelet-Európában elsőként itt végeztek vesetranszplantációt 1962-ben. Várhatóan még az idén elvégzik az ezredik ilyen típusú műtétet. Tavaly Szegeden került sor hazánkban az első vidéki szívátültetésre is. A közelmúltban az egyes típusú cukorbetegség (a vércukorszint rendben tartásához nélkülözhetetlen inzulint a hasnyálmirigyben termelő sejtek elpusztulásával járó megbetegedés) kezelésére alkalmas kísérleti szigetsejt-transzplantációkat hajtottak itt végre, s a beavatkozást minél hamarabb szeretnék gyakorlattá tenni az egyetemen. Ezenkívül adottak a feltételek a tüdőátültetés elvégzésére, középtávon pedig lehetőség nyílhat a májtranszplantáció szegedi meghonosítására is. A sikeres transzplantációk szempontjából nagyon fontos a megfelelő laboratóriumi és diagnosztikai háttér megléte: Szegeden működik az ország egyik legkorszerűbb immunológiai laboratóriuma, a patológiai intézet teljesítménye pedig európai szinten is kiemelkedő.
|
Szegeden évente 40-50 veseátültetést végeznek. Fotó: S. Cs.
|
Sokba kerül, még többet ér
Egy májtranszplantáció körülbelül 16 millió forint, a tüdőátültetés 13-15, a szívátültetés 10-12 millió, a vesetranszplantáció hozzávetőleg 4 millió forintba kerül. A szigetsejt-transzplantáció költségei az előzetes számítások szerint 2,5-3 millió forintra rúgnak. Ezek az összegek elsőre soknak tűnhetnek, ám a szakemberek szerint a nem transzplantált betegek kezelése (gyógyszerek, intézeti tartózkodás) jóval költségesebb. Csak egy példa: ha tíz évig működik egy beültetett vese, akkor a költséghatékonysági számítások szerint 50 millió forintot nyer az állam az átültetéssel az adott betegen. Vesetranszplantáció esetén ma a hároméves túlélési esély 75 százalék, az ötéves 65 százalék, a tízéves 40 százalék körül van, de a transzplantáció újra elvégezhető. „Az átültetés tulajdonképpen szekunder prevenció, amelybe mindenképpen érdemes befektetni” – fogalmazza meg a tanulságokat Babik Barna aneszteziológus adjunktus.
|
Vese, szív, tüdő, máj
Szegeden évente 40-50 veseátültetést végeznek. Az évek során összegyűlt műtéti és kezelési tapasztalat, a kitűnő bakteriológiai, virológiai, kémiai laboratóriumi, illetve aneszteziológiai-intenzív terápiás háttér, a szakemberek felkészültsége és a műszerezettség lehetővé teszik, hogy immár programszerűen beinduljon az élődonoros veseátültetés is – tájékoztat Szenohradszky Pál. Az elmúlt évben hazánkban mindössze tizenöt ilyen műtétet hajtottak végre, tizenhármat Budapesten, kettőt Pécsett. Pedig az élődonoros transzplantációk sikere nagyobb; ha vérrokonságban álló családtagtól kap szervet a beteg, annak funkciója sokkal jobb marad, mint ha agyhalottból veszik ki.
Tavaly májusban Bogáts Gábor, az SZTE Szívsebészeti Osztály főorvosa és csapata a gyakorlatban is bizonyította, hogy a szegedi egyetemen a szívátültetéshez is adottak a feltételek, ám az osztály mostoha körülményei (két műtő, hat intenzív ágy) nem teszik lehetővé a programszerű átültetést, egy-egy akut esetben viszont lehetőség van a beavatkozásra. Elektív program megindításához egy legalább három műtőből álló blokk és tíz-tizenkét intenzív ágy lenne szükséges, ennek megvalósítására a klinikafejlesztési koncepció keretében kerülhet sor – árulja el Bogáts Gábor.
A szívátültetésekhez hasonlóan a tüdőtranszplantációra is felkészült a szegedi centrum, s öt éven belül a májátültetés is lehetővé válik. Tüdőátültetést hazánkban ma még nem végeznek, a magyar betegeket Bécsben operálják. Ám a személyi és tárgyi feltételek adottak ahhoz, hogy immár Magyarországon is meginduljon a tüdőátültetés, mely ráadásul jelentősen olcsóbb lenne, mint a 30 millió forintba kerülő ausztriai beavatkozás. A szegedi egyetemnek a deszki tüdőgondozóval való együttműködése révén lehetővé válik itt nemcsak a speciális előkészítés, hanem a rehabilitáció is – mondja Lázár György. A májátültetés majdani megindításához is részben adottak a személyi feltételek, a műszerezettségen kellene még javítani. Komoly lehetőséget kínál az ilyen típusú transzplantációk területén, hogy a máj kettévágható, azaz egy felnőtt máját két gyermek is megkaphatja.
Sejtek, szövetek
A szolid szervek átültetése mellett komoly sejt- és szövettranszplantációs lehetőség is van Szegeden: a Széchenyi-pályázat révén 2003-tól létezik egy szigetsejt-átültetési labor, ami egyelőre forráshiány miatt nem tud működni. A szigetsejt-próbaizolálások megtörténtek, ám a legkorszerűbb műszerekkel feleszelt labort az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszírozza. A Farkas Gyula professzor vezette laboratórium az egyes típusú cukorbetegségben szenvedők gyógyítására lenne alkalmas, akiknek az inzulinos kezelés mellett sem lehet az anyagcseréjüket egyensúlyban tartani. Azon fiatal cukorbetegeket lehetne kezelni, akiknél kialakul az idült veseelégtelenség is. A folyamat legdrágább része a szigetsejtek izolációja. Maga a transzplantáció, a beadás nem jelentős költség, hiszen egy ultrahang vezérelte injekció formájában vagy egy rövid altatásban egy másik vénán keresztül be lehet a máj vénájába juttatni a szigetsejteket. Lázár György szerint kezdetben évi öt-tíz műtétet végezhetne a laboratórium, működési költsége mintegy 20-30 millió forint lenne évente.
A transzplantációban érintett szegedi intézetek nagyon bíznak abban, hogy a dél-alföldi egészségipar-fejlesztési koncepció prioritást kap az NFT II-ben, s az új klinikai tömb megépítése tovább segíti a transzplantációs tevékenység fejlődését. Az új egészségipari centrum bázisintézményként segítené a környező országokat, azaz a több évtizedes szegedi tapasztalatokra alapozva honosodhatna meg például Szerbiában és Romániában a transzplantáció.
Pintér M. Lajos