Mi micsoda az archeogenetikában? – 2018. március 14.
Mende Balázs Gusztáv
A JATE történész szak elvégzése (1995) után a szegedi Doktori Iskolában paleoantropológiából szerezte PhD fokozatát (2001). 1995 óta az MTA Régészeti Intézet kutatója, létrehozásától kezdve az Archeogenetikai Laboratórium munkatársa és vezetője. Kutatási területe a Kárpát-medence népességeinek paleoantropológiája, paleodemográfiája és archeogenetikája, publikációi is ezeket a területeket fémjelzik. 2001-től kezdve részese az SZBK Genetikai Intézet és az MTA Régészeti Intézet közös, a honfoglalás kor genetikai kutatását célzó projekteknek. 1996 óta oktat az ELTE Régészettudományi Intézetében és más hazai egyetemeken. Több nemzetközi és hazai interdiszciplináris kutatási projekt koordinátora és aktív résztvevője.
Előadás tartalma:
Az előadás rövid betekintést kíván nyújtani az archeogenetikai kutatások módszertanába, eddigi eredményeibe, különös tekintettel a honfoglalás kor és a magyar őstörténet népességtörténeti problémái tekintetében. Arra is próbál választ adni, hogyan lehet egyeztetni a történeti-régészeti kutatások eredményeit az archeogenetikai vizsgálatok adataival, hol húzódnak az interpretáció határai. Arra is választ keres, miért kerülnek szükségszerűen ellentmondásba a bölcseleti és a biológiai tudományok az őstörténeti kutatások terén.
Friss Hírek
Kiss Attila az SZTE BTK Angol Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, több szervezet, köztük a Magyar Shakespeare Bizottság és a Magyar Anglisztikai Társaság (HUSSE) elnökségi tagja, utóbbinak egykori megválasztott elnöke, a hazai anglisztika megkerülhetetlen alakja. A grandiózus vállalkozás, a hétkötetes Az angol irodalom története sorozat második kötetének egyik szerkesztője tavaly, kiemelkedő életművének és szakmai sikereinek elismeréseként, Országh László-díjban részesült. Kiss Attila 2023 szeptemberében megvédte Kettős anatómia. Angol reneszánsz tragédiák a kora újkorban és ma című akadémiai doktori értekezését, 2024 áprilisában pedig hivatalosan is az MTA doktora lett.