az oktató és a kurzus adatai

a kurzus címe

A bölcselet nagy kérdései (bevezetés a filozófiába)

az oktató neve

Pavlovits Tamás

az oktató beosztása

egyetemi docens

az oktató tanszéke

Filozófia Tanszék

az oktató ímélcíme

pavlo@philo.u-szeged.hu

az óra helye

Aud. Max.

az óra időpontja

Kedd 8-10

a kurzus leírása

rövid (300–500 karakteres) szöveges leírás

Miért nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni? Miért jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni? Miért törekszik minden ember a tudásra? Miért vagyok, ha gondolkodom? Miért tölt el csodálattal a csillagos ég és az erkölcsi törvény? A kurzuson ezekről a kérdésekről is szó lesz. A kurzus célja, hogy aki elvégzi, fogalmat alkosson arról, mit jelent a filozófia, mi a filozófiai gondolkodás jellegzetessége, melyek a filozófia nagy korszakai, mit mondtak a legfontosabb filozófusok, stb. A kurzus érdekessége, hogy a nagy gondolkodók híressé vált mondásainak próbálunk a mélyére tekinteni, és ezeken keresztül igyekszünk megértetni a filozófia alapproblémáit és megszerettetni a hallgatóságot a filozófiával.

részletes (hetekre bontott) tematika

1. Mi a filozófia?

2. A filozófia és a társtudományok (vallás és filozófia, művészet és filozófia, tudomány és filozófia)

3. A filozófia nagy korszakai I.

4. A filozófia nagy korszakai II.

5. „Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni” (Hérakleitosz)

6. „Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni” (Platón)

7. „Minden ember természeténél fogva törekszik a tudásra” (Arisztotelész)

8. „Gondolkodom, tehát vagyok” (Descartes)

9. „A végtelen terek örök némasága rettegéssel tölt el” (Pascal)

10. „Két dolog tölt el csodálattal: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem” (Kant)

11. „Miért van egyáltalán valami, miért nem inkább semmi?” (Heidegger, Leibniz)

12. Vizsga

olvasmányok, kiegészítő anyagok

a kurzus Coospace vagy Google Classroom támogatással folyik-e (kérjük, írja be, melyikkel)

Coospace

kötelező olvasmányok (ha vannak)

ajánlott olvasmányok (ha vannak)

1. Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2013 (Megj.: Ez egy átfogó általános filozófiatörténet, amely bárkinek hasznos, akit érdekel a filozófia története)
2. Herakleitos múzsái vagy A természetről. Budapest, Helikon, 1983, szerk. Kövendi Dénes.
3. Tőzsér János: Metafizika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009. (Remek összefoglalást tartalmaz a Théseus-hajója problémáról: 129-135. o.)
4. Platón: Gorgiász. Budapest, Atlantisz, 1998, ford. Péterfy Jenő, Horváth Judit. vagy Platón összes műve I, Budapest, Európa Kiadó, 1984. („Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint elkövetni”)
5. Arisztotelész: Metafizika, Alfa (1.) könyv, Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 1992, ford. Halasy-Nagy József. („Minden ember természeténél fogva törekszik a tudásra”.)
6. Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, Az első elmélkedés, Budapest, Atlantisz, 1994.
7. Descartes: Értekezés a módszerről, Budapest, Matúra bölcselet, 1992, fordította: Boros Gábor, Negyedik rész 24-34. oldal (a cogito ergo sum, azaz a gondolkodom tehát vagyok –érv)
8. Pascal: Gondolatok, Budapest, Gondolat, 1978, ford. Pődör László. 72. és 206. töredék. („A végtelen terek örök némasága rettegéssel tölt el.”)
9. Kant: A gyakorlati ész kritikája (számos kiadás létezik). („Két dolog tölt el csodálattal: a csillagos ég felettem és az erkölcsi törvény bennem”: Zárszó).
10. Nietzsche: Zarathustra, Budapest, Osiris, 2004, fordította: Kurdi Imre. („Isten halott”, Előljáró beszéd.)
11. Nietzsche: A vidám tudomány, Budapest, Holnap Kiadó, 1997, Ford. Romhányi Török Gábor, 125. paragrafus.